[
Digitális Irodalmi Akadémia
]
Takáts Gyula
[
Digitalizált Könyvek
]
Más távlat
Sós forrás
Új szótár szirmait
A látványon túl
A berkenye
Időtlen pillanat
Mint az Egész
Tudattal bár
A csigás mércébe állva
Piros szikrák helyett
A zöld óra
Zöld hajnalból
Remete?
Poétai trigonometria
Hideg-tű
Hegyi legenda
Pásztorkarc, lopótökre
Nappali lidércek
Hattyú és halfogók
Oly arányban
A kígyólátta fa
Spanyolozott tükrös balladája
Kör zárja porba
Talpánálló délibáb
Preobrazsenszki tábla
Izzó kalitkák
Mert lényeddel egy
Fölébred száraz kráterében
Szervetlen apróságok
Várkapu
Triptichon
Fölnézve lobogódra
Boszporusz és Gibraltár között
Csontom és testem is
Madách
Utolsó niklai töredékek
Kiűzetés
Mintha nem a sárkány
Korunk hírnöke
Varsa
Még nagyobb
Új Atlantisz…
Tarkóm, betűm mögött
Meglelni azt
Újévi bordal
Kardos Tibornak
Bacchus és Devecseri
Hetykén forgatta
Elvesztett tudás
A kan Püthia
Száz nap a hegyen
A Heszperidák kertjén innen
1 …Napló?…
2 Csak erdőket láttam
3 És mi tartjuk
4 Bordáim rácsában
5 Hogy teljes légy
6 Körben a tó és a tükör
7 Alig pirkad
8 És a hegy segít
9 E szirt klimájában
10 A szakadék fölé
11 Vagy nárcisszuszi szekta
12 Ültem ott
13 A kavicslejtőt elöntötte
14 Az üresbe, hogy kitöltsd
15 A valóságból a valót…
16 Ölemben hordtam
17 Két angyal őrködik
18 És itt ragyog
19 Sárgul az óriás diófa…
20 Már a kő
21 Most összenéz
22 Ezért jönnek
23 De hol jár
24 Ragyog és vakító
25 De micsoda vízözön
26 Hogy napvilágra
27 Jönnek
28 Hol a bárka
29 Ahol a szőlő
30 És várta
31 A veszett kosárfonó
32 A pap sem jár ki
33 Fagyott nyomok
34 A megszállt gelencsér
35 E bérc alatt
36 És a pince mögött
37 Ki küldött
38 Mekkora változás
39 Mulatság készül
40 Kettős ünnep
Új Thermopülé?
Kit kerestek
Már kulcs
Elkezdett falak
Érzékeny tudás
Lakjuk a teljesebb…
Hogy el ne szállj
Csak azt látom
Visszhang
Ki gyémánt tükröt
Föltárva lényét
Egyre sűrítőbb
Időtlen kontinens
Ballag nyolc lábon
Már kozmikus
Mert szólítasz
A forrás
Onnan itass
Pusztai metszet
És haza-talál
Pali-temető
Áldozat
Arcunkat faragják
Hó foga közt
És zeng ma is
Fél-szonett a szerelemhez
Nemzi és szüli
Élő szarkofág
Csontváry emlékére
Vas-sárkány
Vendég, serleggel
Empedoklesz?
Csak annyit tégy
A semmi árnyéka
Kimondani
Mögéje nézz
Mert végül is
Élővé zöldülő
A régi pálya
Fogadj be, világ
Falusi Versailles
E fény-hideg
Valami nem is létező
Loncinak
Kilép a tizenharmadikba
Fölöttem át nem üt
A fekete hetek töredékeiből
Vak táblák
Valószinűtlen messzeség
Út nélkül röppen
Szavunkon túlról
Fordított időből tépett
Mert végül is
Versváltozatok neki
Négyélű lépcsők
A tetőn
Nélkülünk
Entrópia?
Hogy mégis itt hagyott
Kiről nevezzem?
Csillognak a mólók helyett
Mint vad klastromban
Vagy némán csak
Egymást keresve
Egy vad vonzás
Meglopva érted
Áttetsző és mély szárnyakat
Hegyi cellám előtt
Mészkőhegyünkre
Mert a kézzel foghatónál
Ahogy a pillanatból odaát
Azt szoktatom ide
Egy tiszafa-tisztáson
Mit hoz e semmi
Vad rétegek
Élő rétegtan
Amíg téged
Új mértant bont
Szövetségben velem
Szárnyának jelbeszédje
Tüskék közt emlék
Keresve lent
Partunkig hozva
Álmában készülődik
Bennük, velem
Tört kő
Mely több már jóval
Melyben ha el is alszunk
Egy fényképre
Szál rönk a híd
Mintha az egész
Vásznamat hajtogatom
Még helye sem éget
Épp csak átszalad
Sejtektől árnyas
Oboaverseny a pince előtt
A nem-létező elmúlás versei közül
Athanasia?
Rajta át minden
Még ott is élnek
Kehely
Eudémonia
A négy elem zónáján túl
Árnyéka sejteti
Megnyitni azt is
Égő utakon
Enigmák
Állíts a versnek…
Álomi vers
Kert- és folyó-variációk
Románc
Családi titok
A gyerekemlékek vázlatfüzetéből
Kettős pályán hátrál
A takarodó emlékére
Emlékszem, így…
Mezei vázlat
Változatok egy érzésre
Berzsenyi végbúcsúja szülőföldjétől
„Fekete órák”
Ott jár közöttük
Melyben ragyogva
E látványra
Nem volt és élt
Berzsenyi szelídgesztenyefáira
Helyettem, Párka
Tündöklő forrás
Rettentő szépségek között
Kivénült barackosomra
Egy mandularönk szoborra
Kapás-emlékmű
Tudja, hogy készül
Pozitív kripták
A hegyi Marcus Aurelius
Cirreg az esti kotta
Egy nem példánya
Aranyszín okarína
Nyolc szeptemberi sor
Badacsonyi képeslapok
Barbár szimpozion
Egy athéni levélre
Ritka pillanat
Tövének vissza sem felel
A magyar Waste Land-ek
Pannon mediterrán
Falusi szonett
Hegyi naplómból
Létünk csőrevett szíve
Kegyetlen látvány
Miért is
Oszd szét titkodat
Az erdei Apollinaire
Dante szarkofágja előtt
A Ponte Vecchión
A freskó zenitjén
Negyven év után Seurasaariban
Anna Maija Nieminenéknél
Fél évezred
Kövek között
Zrínyi elődje
Mikes Kelemen elveszett leveleiből
Soproni disztichon
Versek közti jegyzetek a zöld füzetből
Farsangi versezet
Néhány xenia párizsi útifüzetemből
Úti ajándékok
Epigrammák
Pegazus-huszár
Az Óceánia-kutató jegyzeteiből
Ciprus fölött
Szép vagy, ámde mégis
Idill?
Emlékek, köszöntőbe Csorba Győzőnek
A kapitány
Nő a borostyán rőfje
A pásztorházon túl
Három etüd
Helyettük szóljál
Tudása titkon ehhez nőve
A szépen túli messze
A tárgyak közt nem is a szárnyak
Ahogy közelget
Visznek tovább és gyűjtenek
Árnyékán üresen
Áthajló ritka képlet
E föl- és így kinőtt világ
Áttéve oly tájról
És ott lakunk tovább
Egy üzenet
Vakok nem ők
Már ismerem az órát
Kettős teremtés
Pengetik ovális lantjuk
Értelem szélén
Az készül itt vagy…
Egy gondolat sejtrendszere
Szirén-vers
Újra csak átlényegülve
Nekem sohase tárgyak
Mint itt e rönk és ott a rög
Két vers, ugyanarról
Oly jó, hogy néha befogad
Értelmét szólva
Magunk biztatása
A múlhatatlan
Negatív jellel
De honnan ez, ide?
A roppant maradás
S mert az még nem honom
Éles pávakékbe
Annyira létezik
Lassan testébe nőve
És Ródosz oly messze-messze
Így közelítve
Lettél a tüzes fő elem
Két áram sugár-körén
A világ így és ebben
Egyedül a kiszórtak
A messze is veled
Hálója itt lobog
Visszatéréskor
Egy ötödik évszak
Mert ami lehetetlen
Öt érzéken túl
Mint tölgy mellén
Az arany-körön kívül
Valami visszhang
Ha éjszakát is hord
Idézd reménnyel
Profán triptychon
Lábamnál patkány
Mint az emberi történelem
Egy cella-térben
És györök felől
Kívülről fénylik
Farkas helyett
Ekként kicsit
A szántódi révre
Jelenés?
Dunának, Oltnak?
Repülőnk találkozik Don Quijotéval
Spanyol füzetemből
A nagy tabló
A Giralda alatt
Levlap Granadából Baranyába
Magyar 17. század
Egy rom-kertben
Pontosan talál
A murteni toronyból
Kocsma-cégér
Szent-Gallen alatt
A vándor elhagyja Helvétiát
Ez formál, oszt
Ahogy süllyed
Mélyebb lényegét
Mintha szólítás szólna
Mert benne élnek
Bontom köztünk
Versformák rajza fog
Eléri fáját mégis
E nagy családnak
5×4
Elvont és mindig más valót
Csak a sarkcsillag
Kőasztalom szélére
Hegyi napló
Átjön az üvegen
Ez Árkádia?
Tanulom előre
Bartók
Vulkán már készült
Négy Vaszary-képre
Fények idézik
Medáliák József Attila emlékére
Titkokkal volt a négy pohár teli
Tíztől nyolcvanig
Arcába vágni
Mely egyre szebb
Kék kristály kelyhünket
A rejtett egész
Úgy lényegül
Az bontja ki
A szilárd messzi rend teréből
De túl e látszatok…
És benne, mint nagyító alatt
Mint négyszögű, fáradt varázslat
Nap sem nyitja
Akár egy kéz
Akárcsak Delphiben
E kettős-élű hallgatáson át
Világát nem bontják szét
Pincém boltívét hallgatva
És megnyilatkozik
Egy tollnak máshol élő
Nyárvégi jel
Szavukat nem nyelvük
Élő lantból
Gyökéren túlit
Ott tanultam mind
Ha betűink rendjével nyitod
Iszonytatos oszlop tövében
És megformázza élő magját
Megfogni ezt
Tágabb valóba nőve
Áttett erő
Mintha szólna is erről
Varázslók vonulása váraink alatt
Noé barátja
A múzsák kavics-kemények
Tisztán kövül és marad
Új barbárok
Nő a magány fája
Játszik a nagy mechanika
Magyar paraván-képek
Szállok és szólok
A rajzfüzet széléről
Idézve messzit és forgó közelt
Reggel egy szigettel
Kettős égbolt
Rádragyog jele
De abban egy
Mert elült a tenger
Szögek jönnek
Mintha csak ellene
Pincémben véletlen két isten találkozik
Valami vonzás vetületében
Montázs-sorok
Szertartás
És jácint, beton tövében is
Pohár alji jelenések
Egy ivánfai naiv freskóra
Kettőre zárva
Olvashatatlan ez a csend
Hogy önmagán túl valamit
És nem emlékezet
Rejtett küszöb fölött
Megszólított
Akár forrásról
Hallottam és értettem is
Aki hazáját soha
Gyerekkori emlék
Diófacsonk, örökzölddel
Izgul a vers
Kezemből akkor
A semmi tágít
Zord kegyelem
Küszöbnek ők vágnak követ
Nike?
A Minotaurusz kora
Az Akropolisz fölött zúgó pilótákhoz
Már magát sem leli
Huxley emlékének?
Befogadnak, mint a történelem
Magyar idő
Turóczy Magyar krónikáját forgatva
Válasz Hagymássy Bálint Ad Pannoniam című ódájára
Egy rom-bazilika Somogyban
Nálunk lett néha
Egy végvár helyén
Egy rézmetszet előtt
Veri a forradalmi indulót
Arany János halálának 100. évfordulójára
Új Helikon?
Kodály
Egryt idézve
Szabó Lőrinc
Becéről Illyés Gyulának Tihanyba
Hét X
A múlóból mindazt
21. századi költő