Ki gyémánt tükröt

Szántja, tépi a vas a berket.
Suhog a kék ruha…
Nyakéke még zihál és reszket,
mint mellén egykor a diadém. –
Reszket, de hol van már a tündér,
ki gyémánt tükröt tárt elénk?
Két fókuszában nap és szerelem
mutatta szép vonzásait
s hogy kit szeressünk… És miért
a vas s kinek növesszük szárnyát!…
Repül, rezeg a kék ruha.
Forog a vas a zöld ligetben
s szobrán ráncolja homlokát a márvány…
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]