Eléri fáját mégis
| Az őszi zümmögést is kizárva |
| nem hallom, látom, ahogy a tűzfal |
| szikrákat szórva eget köszörül. |
|
| Ablakom tükrében őszi lepkék |
| gyönyörű szárnyán csapkod a nemlét. |
| Üvegen innen s kék szárnyon azon túl |
| egy távoli harang szava kondul. |
|
| Moccanatlan most a tájék. |
| Eléri fáját mégis az árnyék |
| és egyre csak hosszabbra nőve, |
| átmegy egy másik legelőre. |
|
|
|