Értelmét szólva

E mészből, amit az idő árnyalt, sugárzik valami szép erő. Szárnya, mint szobor, hegyünkre nő. És suhog és világít értelmét szólva egy rendnek, amelynek magját… – De hol csírázik az a mag?! – Fehéren fénylenek a tömbök és suhognak egyre a mészkőfalak.