Ahogy közelget
| Lakótorony helyett egy cella, |
| de magasan, fönt a hegyen, |
| magasan és oly magányosan, |
| hogy nem is én, a tollam fogja a kezem… |
|
| S ahogy közelget, veszem a ceruzám… |
| Nem is látom, mit is írok. |
| Megtelnek furcsa kézjegyekkel |
| a holdkoronggal préselt papírok. |
|
|
|