Kőasztalom szélére

1 Labdából sárkány és sárkányból Vasarely-lapba; fényes kék mezőben vibrál a seregély-banda. Kertem fölött gyönyörű égi jelenség, ahogyan tervez szárnyával az éhség.   2 A tavon nézem az eget. Halványzöld térben fürdenek lila felhő-cetek…   3 Mikor kikötnek mind a csillagok, a terasz mély csenddel telik. A fény megpengeti és illatot harsognak a petuniák tölcsérei.   4 Ismét egy nyár, alig van fecske már. Ha házam előtt egy-egy elsuhan, szárnyuk idézi ifjuságomat.