Szárnyának jelbeszédje

A kukorica és a park közt
a fekete folyó szalad.
Szopja a fényt a rémült zöld,
mert alig sárgul már a nap.
Valakivel kószál a pára,
aztán piros bogyók közt eltünik.
Körünkből október varázsa
csalja a sistergő tüzig
a rózsák szirmát, dőlt virágokat
s kaszát fennek a gesztenyésbe.
Ahogy villog, suhog az éle
a füst a fűtől elszakad
és hallom, látom is szavad.
Szólít szárnyának jelbeszédje…
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]