Pincémben véletlen két isten találkozik

Egy méhcsalád pincémbe költözött.
Vadméhek… Az erdőből jöttek
s itt döngnek tölgy ajtóm mögött;
együtt Ámor, Bacchus és köztük én; ki-be.
A vénségemre micsoda triasz…
Édes fullánkkal ez sarokba ült.
Telt sejtjeinek kincsén elmereng,
de azt, szakállában az ősz-ezüst
csiklandja hozzám egyre közelebb
s a csillagi pályáknál magasabb
trónját abroncson ütve fel, egét,
Bacchus, hordóimon feszíti szét…
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]