Zrínyi elődje
Horváth Márk szigetvári szobrára
| „Honából ha hagyja, hogy kiűzzék, |
| vesszen, mert eddig sem érdemelte! |
| Jöjjenek a sokaságra büszkék, |
| vagy jöjjön a szultán kegyeltje!” |
|
| Így szólt Márk, a végvári szablyás, |
| aki a törököt tűzzel és vassal… |
| Nem dics volt akkor a kapitányság |
| Sziget mocsarában teli hassal, |
|
| de mindig készen!… Nyeregbe, nőre! |
| Villogott a szablya és a szerelem |
| s tartotta keményen Zrínyi elődje |
| a falakat, itt a végeken… |
|
|
|