Versváltozatok neki
| Hogy merre?… Nem tudom én, |
| de egyre csak vándorlok feléd… |
| Micsoda mezők… És ki segít?… |
| Titkaink és titkait rejti ez a rét |
| és ahogyan rajta át, egyre csak közelebb |
| s te benne örökre mezítláb |
| és talpad alatt olyan kicsi a világ! |
| A forrást már megtaláltuk. |
| Páfrányok jöttek és zsurlók: |
| erdei pávák, növény-kakaduk. |
|
| Meglátott s lejött a vadász. |
| Vad repkényben gázolt, temetők |
| hálójában kis puskás faun. |
| Arcán sárgarigó és délelőtt. |
|
| Aztán a szőlőknek vette útját… |
|
| Mi meg kerestük tovább a helyet, |
| melyet fényképed őriz, veled. |
| Végül letéptem egy repkény-levelet. |
|
| a régi forrás és időnk fölött… |
|
| Haláloddal élővé temetkezel |
| mint magzatot a méhfalak… |
| Ki anyám voltál, lettél gyermekem. |
| Megszülve így, tisztább e szerelem. |
| Hogy mindig veled… Egyre azt kívánja… |
| Élőként jársz velem a világba. |
|
|