Mélyebb lényegét
| Nem is a hőség… Mélyebb lényegét |
| mutatja meg… Szövetkezett |
| s mi eddig volt szemünk megett, |
|
| kilép a héjon, csonton át |
| s repül a zöld ajtót kinyitva. |
| Barlang öléből fénylik a világ |
| s a démonin sugárzó tinta |
|
| és vele száll, egyetlen szót sem írva |
| a toll, érintve mind!… Vagy ezt se?… |
| De ábrák kongnak kék lapon |
|
| és tisztán lép ki az a minta, |
| amelyről másol az élet egyre, |
| teljes világgá mindent vakon. |
|
|
|