Mélyebb lényegét
Nem is a hőség… Mélyebb lényegét |
mutatja meg… Szövetkezett |
s mi eddig volt szemünk megett, |
|
kilép a héjon, csonton át |
s repül a zöld ajtót kinyitva. |
Barlang öléből fénylik a világ |
s a démonin sugárzó tinta |
|
és vele száll, egyetlen szót sem írva |
a toll, érintve mind!… Vagy ezt se?… |
De ábrák kongnak kék lapon |
|
és tisztán lép ki az a minta, |
amelyről másol az élet egyre, |
teljes világgá mindent vakon. |
|
|
|