35 E bérc alatt
| a bérc alatt, |
amely a szőlők, erdők |
| élő és békés kékjében |
az iszonyú csont-fehér; |
| e bérc alatt |
mégsem a naptár írja elő |
| és mint a méz, kilóra kimért |
| Nem a piros betűkkel engedélyezett… |
| E bérc alatt, ha egyre szűkül is a tábla, |
|
oly érzés és olyan indulat |
|
nyitja ki, melynek szemében, |
|
itt tükröz az a kép, arcán |
|
az a mosoly, nyelvén az ének |
|
és az a vers, amely a zsarnok |
de pengéjük sugárzó csatornáján |
a megkéselt HALÁL ere csepeg… |
Egyre szűkebb e tábla gyepűje. |
És pusztul a tábla sora is, |
A Vércseszirt alatt a területenkívüli, |
– a Heszperidák kertjén innen is –, |
|
|