E látványra
A kaszák is elhallgattak sorba. |
– Zeusz csordája hova lett? – |
Most látta fölöttük a sast, |
s érezte fürtjén a szelet. |
|
Keringett rengő képzelete… |
Hó oszlopok a kócsag szárnyán. |
Vitte s a szörtyögő sziget |
szittyója közt megállt a márvány. |
|
– Kaszák?… A hattyúk szárnya villog! |
Az ingó-lápon már a csorda… |
És látja Krétát s bika hátán |
|
Szép méhraj Dániel fején, |
s e látványra az ember-állat |
torpan!… Az isten ráragyog… |
Aztán döndülve tovavágtat. |
|
|
|