E látványra

A kaszák is elhallgattak sorba.
– Zeusz csordája hova lett? –
Most látta fölöttük a sast,
s érezte fürtjén a szelet.
Keringett rengő képzelete…
Hó oszlopok a kócsag szárnyán.
Vitte s a szörtyögő sziget
szittyója közt megállt a márvány.
– Kaszák?… A hattyúk szárnya villog!
Az ingó-lápon már a csorda…
És látja Krétát s bika hátán
a nádon áttör Európa…
Szép méhraj Dániel fején,
s e látványra az ember-állat
torpan!… Az isten ráragyog…
Aztán döndülve tovavágtat.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]