Reggel egy szigettel
Hová suhantok lila, nagy cetek |
s mögöttetek, milyen halak |
viszik zöld hátukon a reggelt, |
hogy gomolygó seregély-csapat |
elém tegyétek itt e partra. |
|
E nádsziget, akár egy zöld hajó |
kikötve áll partom előtt… |
Biztat a hegy s egy roppant messzi táj… |
– Hol is? – De úgy szívemhez nőtt, |
mint itt a Ság lecsonkolt orma. |
Kék tőzegláp fölött törött vitorla. |
|
|
|