Éles pávakékbe

Hosszú árnyék vág a dombra. Vállamon mintha jegenye volna, tartom kis présházak fölött. Domború lapján rajzolja a zöld. Ilyen az ősz… Poharam ívét arany körökben lövi szét a bor és éles pávakékbe áll körül a világ-vége kéménnyel, híddal és rajtuk át meg is mutatja másik oldalát csillaggal s újra másik háttal. Azon is árnyék jegenyefákkal.