Titkokkal volt a négy pohár teli

1 E kőlap már lassan irodalom. Ittak és írtak is rajta. – Hogyan gurult ide s hová gurul? – Méláz a hegy… Ő volt az anyja.   2 „Az utolsó Paradicsom”, ezt írta itt Réz Ádám Bacchus könyvibe s kilépve kertemből, elment a sírba. Egy sóhaj hull tiszta betűire.   3 Már nem Paradicsom ez sem, Ádám! Egy égi hang vadul kiált rám. – Te ott, ahonnan az… – Én meg itt!… Te ismered?… Én nem, vad titkait – …   4 – Hová repülnek Ilonák, Erzsikék megmondanád Juhász Feri? – – Ez volt a tér… Ott volt az ég, a kék s titkokkal volt a négy pohár teli…   5 Csukát evett itt Nagy Laci… Aztán hágó lovakat rajzolt. Fölpuffasztják a halakat s a szép lovak alól kitépik a zöld abroszt.   6 Jön, jön a lomb között Tüskés, Fodor… Betyár-név is lehetne mind a kettő! Jönnek, jönnek a jó somogyiak s velük megy ismét egy esztendő.