Mit hoz e semmi
Az árva vadlúd árnyékával |
versenyt úszik s hozzá beszél |
s míg fönt az ék magasan szárnyal, |
|
e parton, ahol elvadult bogáncs, |
tört kórók, zsombék közt magam, |
kivetve, várom, mit hoz e magány |
berki kutágas bitója alatt… |
|
Mit hoz e semmi, nélküled, |
mely mint boglyát tarolt füvek, |
úgy vesz körül e vödrös rúd alatt, |
|
mely csillogott, mint a neved, |
s most dőlt kút kávájára hull szavam… |
|
|
|