Újra csak átlényegülve

Mikor elmennek ők, akkor némák lesznek a tárgyak. Csak barna sziromféle leng… Árnyéka?… Az sem a világnak… Csak némák, de sohase holtak, mert újra átlényegülve létük mérhetetlen gazdag… S nézünk rájuk, mint kedvesünkre.