Negyven év után Seurasaariban

Tegnap volt?… Néhány perce csak…
Közben mi is volt?… S ha volt:
hol az?… Mintha csak a pillanat
folytatódna e fenyőfák alatt…
És tizenhét lépés a kiállított hajó.
Leléptem, mert tudtam, annyi…
De az a negyven!… Az akkort, most folytatom?
Áll a hajó a parton, szárazon.
Benne ülnek a láthatatlanok…
Megállnak itt… Kiszállnak ott…
Nézik az esküvőt, kelyhet, papot
a sziklán… Öléből semmi ki nem esett…
Rózsaszín szirtek a gránit szigetek.
Köztük eveztem… Tudtam, Suomi szeret.
Együtt készültünk ide, Veled
s most mérem: tizenhét lépés,
meg az a negyven… A Tiéd, ha három.
Visz a tölgyfa csónak… Nem is látom…

 

Seurasaari, 1977. június

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]