Ciprus fölött
| Kisebb incidenstől eltekintve |
| a sáv két oldalán narancs, füge |
| és négyezer halott!… |
És a sebesült, |
| – mint fölrobbant mitológiába – |
| kinek maradt még keze, lába, |
| mint barom, kétszázezernyi menekült |
| bolyong az istenek nyomába… |
| Az állat bőg; teje… Az embert; könnye… |
| S már nem a szerelem vad lángja |
| nyitja szép combjaid… |
Páncélos ék |
| nyomul és lucskos Aphrodite szárnya |
| s Ciprus fölött gyalázatosan kék az ég!… |
|
|