Madách

A sztregovai kertben

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

– néma iskolák

tapossák egymást ezred-éve –

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Megállt egy tölgy tövébe.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

– felelet helyett

kérdések sora

megannyi tízujjas fogás

büszke részlet

pántol fejet és kezet –

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A rácson túlra néz.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

– de Az és az Egész –

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Sztregova nem is látszik.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

– melyet a rendületlen Kéz

a mindig másnak ujja sző

mely vág ha már vagyok –

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az utolsó szekér zokog.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

– mint trágyát a skarabeuszok

és földi égi parkjaim

sikoltó útjain a csönd –

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A kastélyból kiront az éj!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

– ó tollam csillag-mondata

csak most vezess ma még

kis kerti házamig haza –

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A tölgy s a szerkezet fölötte

mintha papíron betűsor zörögne.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]