Aranyszín okarína
| Kövemen Li Taj-po issza a teát. |
| Magam kortyolgatom a beceit… |
| Kettős hegycsúcs ragyog a vízen át |
| s szavad nélkül is értem verseid… |
|
| Aranyszín okarína repdes. |
| Hol itt… Majd ott énekli telt dalát. |
| Rigó?… Vagy bátyám eltört hangszerét |
| idézik s zengetik, mint madarat, a fák? |
|
| Ki szólhat rólam?… Magam sem ismerem… |
| Lábamnál sárga búzatábla. |
| A tölgy-gyökér a sziklán át fogja kezem. |
| Versembe nőtt… Együtt lakunk e hegyi házban. |
|
| Az oszlop hengerén jelet se hagysz. |
| Csak cirregés… Cirr-cirrr… Te szólogatsz! |
| Mint a tücsök, Po Csü-ji dala. |
| Sugárzik tőle kis házam fala… |
|
|
|