Magyar paraván-képek
Tizennégy vadlúd száll az égen. |
Akár a gyöngy ragyog a tolluk. |
Egy pásztor áll a nád-cserényben |
s leszól hozzá az első vadlúd. |
|
Szavát fölrajzolja kés penge. |
Barbár kicsit, mert nem ecset, |
de mégis mintha tündér lengne |
bikák szarván s a nád felett. |
|
|
|
|