Egy vad vonzás

Az idő tiszta rétegébe simul be lényed és vele egyre fénylőbben és nem a mélybe… A teljesebb leglényege nő az anyag fölé és rajta már túl áttetszőbb és arctalan az évek és a test hatalma e végtelen arányaiban. Kutatlak így e kis szonett végén kisértő tájba. A szerkezet és dallam megett egy vad vonzás izma emel, mint vésőt a márványra, aki az idővel perel.