Nő a magány fája

A róka elvitte a hegyi-macskát. Még jó, hogy egy-két könyv maradt. Magányt bontani gerendák között villával szórom a nyarat. Kiszórom, de csak nő a fája ősszel és télre már virágban áll. Betűk forgácsát parázsra rakom s kint faggyal formál verset a sár.