Ahogy a vers mibennünk

• Az elsőtől a megíratlan versig
• Megpercen álmában a lúdtoll
• Az elsőtől a megíratlan versig
• Ahogy a vers mibennünk
• A test öröme léleké
• Költői évszak
• Szegény magyar költő
• Berzsenyi, a magyar Horatius?
• Berzsenyi és Kazinczy
• Szegény magyar költő (Vörösmarty Mihály)
• Petőfi, tárgyaiban
• Porladó díszkiadás (Tompa Mihály)
• „Vagyonos Atyánk” (Arany János)
• Vibrálva ragyogó (Babits Mihály)
• Abszolút költő (Kosztolányi Dezső)
• Fekete elégiák opálos ragyogásban (Sinka István)
• Nem menekülhetsz (Illyés Gyula)
• Jankovich Ferenccel Szántód partjainál
• Szabó Lőrinc kálváriája
• A végső menedék és a lila bélésű pongyola (Jékely Zoltán)
• Ember és polgár (Jánosy István)
• A költő védő- és vádbeszéde (Sipos Gyula)
• In memoriam Pilinszky
• Vonulnak rózsák és sebek
• Visszaálmodott emlék (Nagy László)
• 1928. augusztus 16. (Juhász Ferenc)
• Meggyfa és kőnyomat (Fodor András)
• A költő poggyásza (Takács Imre)
• „aki most nem vagy mint az isten” (Tornai József)
• „Hadd lásson, aki látni akar!” (Csoóri Sándor)
• „Vonulnak rózsák és sebek” (Csoóri Sándor)
• A szavak érkezése
• Tóth Bálint misztériumszínpada
• Látogató egy égitesten (Csokits János)
• Mélybeli ének (Gyurkovics Tibor)
• A Nagy Dilettantissimo (Páskándi Géza)
• Levél a föld alól (Hervay Gizella)
• A közép-európai költő megteremtődése
• Bemocskolhatatlan vagyok (Bihari Sándor)
• „Színes a jelző és fényes az ige” (Kondor Béla)
• Egy világ mintája (Marsall László)
• Város papírmadárból
• Amíg a párkák szótlanul figyeltek (Orbán Ottó)
• A költő válaszai (Orbán Ottó)
• Élni, mulandóságban (Csukás István)
• Honvágy egy álom után
• Világ ne menj világgá (Kalász László)
• Buda Ferenc hármaskönyve
• Hogy a csillagok meg ne varasodjanak (Ratkó József)
• Gyalog csillag (Ratkó József)
• Daltalan énekes (Serfőző Simon)
• Megválaszolni, amit nem lehet (Bella István)
• A költő jelenléte (Kiss Anna)
• Fekete létrán azúrba (Tolnai Ottó)
• A Fehérlófia magyar odüsszeiája (Kemenes Géfin László)
• Árnyékszobrok (Rózsa Endre)
• Világ, sors, Isten (Utassy József)
• A világ örökbefogadása, örök befogadása (Kiss Benedek)
• Hogy csönd ne legyen (Farkas Árpád)
• Honvágy egy álom után (Döbrentei Kornél)
• Egy ars poetica megvalósulása (Nagy Gáspár)
• „És mégis… Álmaimban én magasba szállok” (Kántor Péter)
• „Zászlók helyett is lobog a hajam” (Tóth Erzsébet)