Wilhelm-dalok
avagy a vidéki orfeusz
3
4
valaki kint hagyta a gereblyét
sok apró csepp esett
meg egy nagy fekete
maga elé tartva a repedt
porcelántányért rohan az ómama
hogy felfogja azt a nagy feketét
látom valaki kint hagyta a gereblyét
orra fog bukni
5
a patkányfogó csattant
a patkányfogó csattant
nem tapsoltak
szeretem amikor tapsolnak
amikor véresre tapsolják a tenyerüket
amikor az erős ütésektől lerepülnek az ujjak
a patkányfogó csattant a kamrában
ki tapsolna
ki tapsolna a kamrában éjfélkor
ki tapsolná véresre a tenyerét éjfélkor a kamrában
ki tapsolna olyan nagyon hogy lerepülnének az ujjai
éjfélkor a kamrában
a patkányfogó csattant
nem tapsoltak
ki tapsolna
szaladok így szűzanya meztelen hogy kiszabadítsam
jobb ha még visszavonszolja magát az övéi közé
jobb ha az övéi között rothad meg
nem tapsoltak
szeretem amikor tapsolnak
én még sosem tapsoltam
szaladok így meztelen
így szűzanya meztelen
én még sosem láttam a szűzanyát meztelen
még sosem anyaszült meztelen
én még sosem láttam
szaladok így meztelen
de lecsapta a hátsó részét
ez még a rókát is megfelezi
meg még a rókát is
két lábon meg négylábú már csak
a mennyországba megy
vagy a patkányok nem jutnak a mennyországba
tudja a fene
én nem jártam hittanra
6
mert a tera temetésin felemeltem
a tiszteletes úr szoknyáját
és a kántor úgy szájon vágott hogy belerepültem
a gödörbe
sárga volt sáros
mintha csak aranyba vágták volna a tera gödrit
nagy göröngyökkel dobáltam őket
egy másik gödörbe tették a terát
nem tapsoltak
szeretem amikor az emberek tapsolnak
úgy átvágta mint drót az élesztőt
fél patkány a jobb tenyeremen
fél patkány a bal tenyeremen
megyek felköltöm őket
megyek megmutatom nekik
az élesztő nem vérzik
ébresztő
ébresztő
az élesztő nem vérzik
mennyországba jut
az élesztő mennyországba jut
ébresztő
ébresztő
ott sorakoznak a nedves élesztő-válykok
nem stelázsin
ott sorakoznak a levegőben
holnap fölkelek
ébresztő
így meztelen
és elmegyek tapsolni a kamrába
így szűzanya meztelen
még sosem tapsoltam
holnap elmegyek tapsolni a kamrába
véresre tapsolom a tenyeremet
holnap véresre tapsolom a tenyeremet
éjfélkor
olyan erősen tapsolok hogy lerepülnek az ujjaim
7
éjfélkor a kamrában
szűzanya meztelen a kamrában
holnap széttapsolom a tenyeremet
csak úgy merítem a vért magamból
holnap elmegyek a kamrába tapsolni
addig tapsolok amíg apa föl nem ébred
és azt nem hiszi hogy a patkányfogó csattant
a patkányfogó a kamrában
a patkányfogó tapsol a kamrában
ébresztő
ébresztő
ébresztő
8
captatok
captatok
captatok körbe-körbe a hátsó udvaron
kaptatok már eleget mondom a libáknak
captatok
captatok körbe-körbe
captatok
kaptatok már eleget mondom a disznóknak
captatok
inkább a falat rugdosom mezítláb
mint a disznószalonnát
captatok
egész nap captatok
kaptatok eleget
kaptatok
captatok captatok captatok
kaptatok már eleget mondom a marháknak
captatok
kaptatok
captatok captatok captatok
ha így hasra vágódok a sárban
akkor nem captatok
akkor én kapok
akkor nem captatok
akkor csak mondom
hogy captatok captatok
akkor csak mondom
mondom hogy captatok
mondom hogy kaptatok kaptatok
most én kapok
én kapok
captatok
captatok körbe-körbe a hátsó udvaron
captatok captatok captatok
9
szögesdróton is
megvetemedett a nádtető alatt a tambura
ki dugta bele az irrigátort
most már az enyém a tambura
de enyém az irrigátor is
szép sárga a tambura
akár a sóti sógor batárjának sárhányója
csak az be van szegve feketével
a sarnyai szépen beszegte a sóti sógor sárhányóját
mint temetési zsebkendőket
az én tamburám nincs beszegve
az én tamburám nincs beszegve feketével
loptam gittet a tatár géza bácsitól
a drótok meg csak kerítésdrótok
ez még szögesdróton is kísérné nyüszítését
megvetemedett a nádtető alatt a tambura
az irrigátorból meg lehet csinálni dudát
dudát dudát dudát
a sóti sógor batárjából meg bőgőt
10
mindent hallottam
a palánknál ahogy átnyújtotta a passzírozót
anya azt mondta a pörzsölt néninek
hogy ma vagyok 37 éves
atya úr isten kiáltott föl a pörzsölt néni
ennyi üres év
ennyi üres év
37 üres év
37 üres év
mindent hallottam
a szarkákat az akácon
a tücsköket a tarlón
ott játszadoztam mellettük
szamárbőgetőmmel a klozetton
nyáron megszárad a szar
télen megfagy
kopogva hull
csak ősszel és tavasszal büdös
egy óriásit fingottam
és a pörzsölt néni elejtette a passzírozót
ennyi üres év
ennyi üres év
11
majd énekelünk
ülök a pechán úrnak
egy ülés két cigaretta
három ülés egy szivar
akárha fossal kenegetne a pechán úr
akárha arannyal kenegetné bütykeimet
a fülem cimpáját meg míniummal
mi a fenét élvez ebben
tartja azt a nagy deszkát
és nyomkodja rá a kukacokat
azt mondja holnap hozzam a tamburát
mondom hogy megvetemedett a nádtető alatt
majd kiigazítjuk a képen mondja
majd énekelünk
énekeljük a csepürágó madárkát
mondom majd az irrigátort is hozom
tán székszorulásod van
az a dudám
bőgőt meg majd sóti sógor batárjából csinálok
elengedem a lovat
a sarnyai szépen beszegte feketével
mit szegett be
a sóti sógor batárjának sárhányóját
szépen beszegte feketével
ülök a pechán úrnak
egy ülés két ülés három ülés
12
csak az ördög
csak az ördög verte a feleségit
nem a vekerdi bácsi a piros ökör láncával
alaposan amilyen alaposan csak ő tudja a vera nénit
mégis teleszaladt a jégverem
nem lesz az idén fagylalt
nem csönget a poszlaszticsár a csatornán
az öcsi meg kint felejtette a rézpermetezőt
a diófa alatt
bámulta hogyan fossák fehérre
a pumpe funebre kocsiját a gólyák
13
nekem sosem vettek vattacukrot
nekem sosem vettek vattacukrot
a szíjcukorral befűztem bakancsom
tökeim piros bélű narancsok
vattakabátom abból a kilőtt tankból loptam
kiráztam belőle az őrölt húst
te őrült mondták
a vattagatyámban meg még frici
a focikapus védte a színeinket
te őrült mondták
te őrült mondják
megint bebújtam a tankba
de már nem volt ott a fasírozott katona
gyöngybugyellárisa
te őrült mondták
te őrült mondják
te őrült
mint bolhák pattognak szavaik
a véres vattában
14
mint egy táltos
krákog a rákos nagytata
majd mákos mindig azt mondja
elástam az aszparátuszt a húszparás cserepibe
ásom a nagytatába a mákos kaszrojt
senki sem rühes már
rákos mezején mindig azt mondja
mint egy táltos rohanok
neki a falnak az üres háncsdobozzal
15
a pomplon expresszen
vittek az orvoshoz a pomplon expresszen
míg kiment a mama pisilni meg kicserélni a rongyikát
én levágtam a szíjat az ablakról
a borbélynak
a bass vagy a vass borbélynak
most már mindig lesz bajuszom
körbe forognak a szilfák
éntőlem örökre is beborulhat
a pomplon expresszen minden olyan puha
jött a kalauz és azt mondta a mamának
hogy kössön oda valamihez
én csak vihogtam
a szilfák csak forogtak
éntőlem örökre is beborulhat
vihogtam mert nem vette észre
hogy míg a mama kiment
pisilni meg kicserélni a rongyikát
én levágtam a szíjat a borbélynak
a bass vagy a vass borbélynak
vihogtam mert most már mindig lesz bajuszom
vihogtam a pomplon expresszen
mit mond kérdezte a kalauz a mamát
azt mondja hogy most már mindig lesz bajusza
én csak vihogtam
a szilfák csak forogtak
kilyuggatom a füleidet
kilyuggatom a nyelvedet mondta
én csak vihogtam
a szilfák csak forogtak
de ha majd egyszer beborul kilesem a restiben
egyszer majd kilesem az állomás vizeldéjében
a disznódrótozóval
és én szállok majd föl a pomplon expresszre
és én lóbálom ki a kis rézlámpást
16
akkor már lesz bajuszom
és megdrótozom szépen sorban
megdrótozom az utasok fütyürüjit is
a puha pomplonon
17
ha pattog a lila zománc
szeretem hallgatni
ha pattog a lila zománc
egyszer én is adtam kölcsön
kinek is
mit is
elvesztettem a pantallóm
egyik szárát
ma nem hajtom ki a libákat
viszi a finánc a dohányt
szeretem hallgatni
szeretem nézni
ahogy az ángyó meg az anya
fölváltva verik magukat a földhöz
egy rózsát adtam kölcsön
de már rég nem locsolt
berozsdásodott
majd locsol ismét
ha teljesen szétrozsdásodik
egy rózsát adtam kölcsön
18
csurog
csurog
csurog belőle a sár
már nemcsak alulról
tegnap zöld
délelőtt mályva
most meg olyan míniumos
kétszer is megcsúsztam már a míniumoson
begyűrődik magába
és kicsurog
nem fog meghalni
csak kicsurog
ki
kicsurog egészen
a pechán úr keveri így a rózsafa deszkán a festéket
zöld mályva mínium
és aztán ő is kicsurog a képre
zöld mályva mínium
s csak nagysokára sejlik majd
hogy az ott a fanny
19
pitymallatkor
pitymallatkor már megyek a kannákkal
a második fordulónál látom
megy a pipogya pápa az állomásra
battyogunk battyogunk
battya meg kend nem láttya hogy lyukas
a pitypang picsájú kannája
a harmadik fordulónál lohol a poszlaszticsár
negyediknél jön úgy kormosan a kartonember
sosem tudni kinél hál
sosem tudni kinél hál papundekli pál
megy a pipogya pápa az állomásra
még gyerekkorában felszúrta a horgolótűt az orrába
flaszterral ragasztja le minden reggel a lyukat
és aztán megy a bicigliúton az állomásra
haja szőre sosem is volt
jobb is
az enyémet is mindig meggyújtják a béresek
de az enyém olyan mint a szamártövis
újranő mindig lila
pitymallatkor már megyek a kannákkal
20
a kézdinét keceri
a kézdinét keceri
a cérna gyurika
bedugom a kezem
a langyos cementbe
cincog ahogy markolom
aztán a kemence padkáján
sokáig dübörögtetem ide-
oda a piros cérnásgurigát
döfködök a tűvel a sötétbe
mert azt lihegi
még
21
csak békanász
azt mondta a beatrix
hogy engem is az ólban kellene tartani
mint a vass csöre néniék nagy fejű fiát
pedig én fejem a teheneket és a pikszisbe is csak akkor
pisálok ha senki se lát
se hall
most hallok először a szenteltvizes medencébe eresztett
békákról
halakról
mintha egy zöld menyasszony feküdne a hátán
a csordakútban is
annyi a békanyál
ló nincs már
csak békanász
mintha egy zöld menyasszony
mintha egy véres vőlegény
harmaték jorksírje szereti a nyers húst
hogyan kellene becsalni hozzá az ólba beatrixet
22
verik a válykot
verik a válykot
én nem verhetem
te csak áruld a vajaskiflit a mise után
varjú péter meg egyszer azt mondta
tűnj innen te drakula
tele a vajdling hajjal
csutakol a vajda ángyó baj van
azt mondta a pechán úr
hogy a ferenc józsi majdnem megvett
de egy bécsi gyáros gyorsabb volt
a saxlehner vett meg
én vagyok bekenve fossal nem a kép
nem az a kép amit a ferenc józsi majdnem
a gyors bécsi gyáros a saxlehner meg
kapásból megvett
engem keneget
engem keneget és elkészül a kép
itt mindenki megijedt de a saxlehner
meg a ferenc józsi nem ijedt meg
a gyáros meg a császár semmitől sem ijednek meg
azt mondta a pechán úr hogy úgy lehet
eljön a ferenc józsi verbászra
és elvisz ischlbe
ha már nem jutott hozzá a kép
elviszi az eredetit
elvisz oda ahol a legjobb fánk van
és fölváltva verhetem a válykot és a farkamat
baj van
nagy baj van te vajákos
a varjú péter még mindig seggreverőcskézik
pedig már elmúlt ötven
ipi-pipacs kiabálja
neked már nem illik seggreverőcskézned
mondja a vajda ángyó
23
37 éves vagy
és a varjú meg ötven és árulkodik a vajda ángyónak
apacsinge van
neki szabad
ő még gyerekkorában beleült a bicigliküllőbe
verik a válykot
csutakol a vajda ángyó baj van
nagy vaj
24
üzent a pösze néni
üzent a pösze néni
üzent tele van a pöcegödre
üzent
azt mondja a szomszéd hentes
a hűzni bácsi is hozzá engedi
egy titkos föld alatti csatornán
keressem meg
és tömjem be a csatornát
annyi benne a patkány hogy a pösze néni pöcegödre
puhább mint az apatócki szűcsműhelye
üzent a pösze néni
visszaüzentem neki
nyelje el a pöcegödre
üzent a hűzni bácsi
üzent tele van a pöcegödre
üzent
azt mondja a szomszéd pösze néni is hozzá engedi
egy titkos föld alatti csatornán
keressem meg és tömjem be
annyi benne a patkány hogy hűzni bácsi pöcegödre
puhább mint az apatócki szűcsműhelye
üzent a hűzni bácsi
visszaüzentem neki
húzza le a pöcegödre
üzent az apatócki de már nem tudom mit
visszaüzentem de már fogalmam sincs hogy mit
25
megyek a dragaccsal korpáért
megyek a dragaccsal korpáért
ha a harcsabajuszú darálós meglát
zabálni kezdi kínjában a korpát
ám holnaptól már
az én fejemen írja azt hogy
GREIFESTEIN
és nem a pipogya pápa fut ki-be
hanem a wili fut be-ki a vulkánkofferokkal
és a wili fején írja azt hogy
GREIFESTEIN
a pechán úr megörökíti sapkámat
a peca-szezon után
még pikkelyes lesz a keze
azt mondja nincs reze
ha csak te nem rezelsz a rózsapalettára
csak aranya van
arannyal írja a fejemre hogy
GREIFESTEIN
bemíniumozza a bársonyszalagot is
mert már nagyon kifakult
pipogya kopasz kobakján
holnaptól már
a pipogya pápa lüktet a dragaccsal
ha a darálós meglátja
beőrli vazelinos harcsabajuszát
beőrli végre dragacsostul a pipogya pápát
megőrül
és ha még lesz ujjam
ujjal
ha nem lesz ujj nélkül
mutogatok rá
26
du
du
kúszok a dudákon
a bagzó macskák után
sosem kaptam még mint az újhold
akkora szelet dinnyét
de az élesztőt mind megettem
a GREIFESTEIN jégszekrényéből
azt mondja a gyalus eszter
akkora vagy már
mint egy elefántfinggal fölfújt ballon
közben azt sem tudom hol a fejem
óriás élesztővágóra dobott tán
a trambulin
vagy hurok kapta le
az élesztő az nem vérzik
az élesztő az nem vérzik sosem
az élesztő az a mennyországba jut
mint az izé és ott keleszt
kellesz a fenének te tökgyalus
azt hitték a pipogya zabálta föl
a gyalus eszter meg még kislány korában
feldugta a pisilőjébe az esernyődrótot
vagy a kiköszörült küllőt
duuu
kúszok a dudákon
a tambura keresztben a hátamon
az irrigátor a számban
duuuuuuuuu
majd a lakodalmakon is játszhatok
duuuuuuuuuuuuuuu
süllyed a hajó
duuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu
27
akkor is megvertek
amikor az ujjamat dugdostam be
akkor is megvertek
csökönyös
amikor a söprűnyelet
amikor a sörösüveget dugdostam be
akkor is megvertek
azt mondják csökönyös
a bikát most én büntettem meg
lekaptam a csökit a sarlóval
28
ne beszéljek hadarva
ne beszéljek hadarva
miért hoznak akkor mindig zavarba
ferde fal fecskefasz
a másik grószpapának meg prosztatája van
ferde
ferde fasz
engem vernek feszt
fisz
üvölt a tamburmajor
fisz
29
zavartak a sintérhurokkal
zavartak a sintérhurokkal
megcsúsztam a betonon
falnak csapódtam
visszalöktek a lépcsőn
valaki a sarokba söpörte
a tavalyi szénport
és a csigák celofánba csomagolták
a szemükbe dobtam két marékkal
nem bírtam fölmászni a fekete falon
lehasogatták rólam a ruhát
vattagatyámat kivitte a huzat
lehasogatták rólam a húst
a csillogó hurokkal
le akarták kapni a kobakomat
megcsúsztam
ródliztam a disznószájpadláson
valaki krétával számokat írt
aláhúzta
lehúzták
lehasogatták rólam a húst
a vatta a huzatban
csak az ujjaimon tudok számolni
kettőt letéptek a hurokkal
a lábamon eggyel több van
valaki a sarokba söpörte
kis kupacokba a világ porát
puha volt
meleg volt
mint délben a virágpor
celofánba csomagolták a csigák
szemükbe dobtam
nem bírtam fölkapaszkodni a rácsokig
elmaszatoltam a számokat
elmaszatoltam a vonalat
30
a nyilat
az építkezés óta mutat
köszörült kampóba kaptam
sehol senki
csak a botok
sehol senki
csak a csillogó hurok
a fugázott fal előtt
a deszkapalló feldobott
az acélgömb elvétett
összedöntötte a házat
ám én az utolsó pillanatban
kisurrantam
kisurrantam alula a patkányokkal
31
az udvaron sütik az ökröt
az udvaron sütik az ökröt
bekentem szarral a tükröt
meg a böllér zsebórája
meg annak a lánccal szaladgáló kis ürgének
az üvegszeme is
itt van a földön a miciben
már liszt
hány óra
lisztóra
nulláslisztóra
itt van a földön a miciben
egy kis kupacban
a taglót majd a bedűlt kemencébe dugom
hogy nyaldossák a pörnyében a patkányok
ez a bonbon úgysem fogy el
ez a bonbon sosem fogy el
tinglitagló
bonbontagló
az udvaron sütik a tata katonatükrit
akit ezzel fejbevágtak
az már úgysem fésülködik
nyelheti egészben az eresz alatt
a földig érő jégcsapokat
32
jobban szeretem ha pechán úr
jobban szeretem ha pechán úr
bebújik abba a klottgatyába
és azon keresztül leskelődik
és azt mondja wili madár
és aztán bevonalzózza az arcomat
kérdeztem miért vonalzózza be pechán úr az arcomat
azt mondta azért hogy tudja hol a fülem
tényleg hová lett a fülem
biztosan ott van valamelyik kockában
ott van
a harmadik kockában
a másik meg a másodikban és a harmadik
a harmadikban felülről számolva
én nem tudok egyenes vonalat húzni
vonalzóval sem
biztosan azért hord a mama a pomplonnal az orvoshoz
meg biztos azért akar megörökíteni a pechán úr is
egy ülés két cigaretta
két ülés három cigaretta
három ülés egy szivar
elengedem a lovat
mit ettem hát karfiolt ettem mondtam
hozz egyet
majd ülsz karfiollal a kezedben
majd ülök karfiollal a kezemben
hol tamburával
hol karfiollal
hol tamburával
és pechán úr majd azt mondja wili madár
wili madár wili madár
33
hu van nekem hu
hu van nekem hu
hu van nekem hu
csak vicceltem
nincs nekem semmim hi
hu van nekem hu
hu van nekem hu
megint csak vicceltem
nincs nekem semmim hi
vattagatyámat lehasogatták a sintérek
vattagatyámat elhasználták a vérző paprikás lányok
hu hu hi
hi van nekem hi
hi van nekem hi
csak vicceltem
nincs nekem semmim
nincs nekem semmim hu
34
lóg
lóg
lóg a brambó baba
végbele
de mama te azért csak gyere
lóg a brambó
a brambó baba
végbele
dramba megy katalóniába
kata nem jön
dramba dramba
mi lesz veled
fújd meg mindig a tintalevest
dramba dramba
brambó baba
de te mama azért csak gyere
gyere a paplan alá a pomplonnal
nem a szegemre
szegedre
35
a csarton féle karton félve
a csarton féle karton félve
tökmagot kell árulnom a mozicsarnokban
féle féle hány félve
reggel meg sztankovics doktor volt a pechán úrnál
valami szentnek nevezte a doktort
állandóan csak azt ismételgették hogy an fasz
engem meg leptek a legyek
ki-be szaladgáltak a számon
mert úgy kellett csinálnom mintha énekelnék
énekelnék an fasz dirr-durrban
fisz
üvölt a tamburmajor
a szent fekete ruhájára krétával rajzolták a csíkokat
mintha őt is kivonalzózta volna a pechán úr
csak őt krétával
kivonalzózta hogy tudja mije hol van
kivonalzózta hogy tudja helyén van-e mindene
hogy helyén van-e az esze
hirtelen egy fehér zsebkendőt kapott elő
és felém fordulva an fasz vért köpött
a nyelve olyan volt mint a krepp-papír ördögé
nem karfiolt hoztam
csicsókát
a szent szép kezébe vett egyet és azt mondta
ha fiatalabb lennék akkor így csinálnám
pontosan így mint ez a gumó
állandóan csak azt ismételgették hogy
csicsóka-csendélet
engem meg leptek a legyek a vásznon
szent csicsókával
csicsóka szenttelekyvel
a szent az éjszaka a GREIFESTEIN-nél aludt
én vittem a szállóba manillával átkötött vulkánkofferit
meg az állomásra is én vittem
36
véres zsebkendőjével integetett nekem
vagy valakinek a hátam mögött
vagy annak a valakinek a háta mögött levő valakinek
mondtam jöjjön el a moziba
hány félve hány félve
tökmag rica pattogatott kukorica
ja meg mindig azt ismételgette
a szent meg a pechán úr hogy
gavotte gavotte
37
sitt
sitt
sutt vagy dutyi
a birkanyíró ollót vágta utánam
én majd a gombos végű répahányó villával
csapom arcon
úgy néz majd ki aztán
mintha börtönrács mögül leskelődne
vagy mintha az ő arcát is kivonalzózta volna
a pechán úr a tüzes piszkavassal
apának mindig sült tököt vittünk a sittre
azt kívánta vagy csak az volt
ő a lőccsel csapta agyon a testvérjit
anya azt mondta hogy én nyugodjak csak meg
én sohasem juthatok sittre
suttra dutyiba
sü sü sosem
38
mi az hogy szamovár
mi az hogy szamovár
nagy bárgyú szamár mondja mindig anyám
nagy neki mint a szamárnak csodálkoznak
a béresgyerekek ha kiveszem
és kint felejtem
mi a fene az hogy szamovár
szamárvár tán
körül bőgnek
kik bőgnek kérdi az ángyó
bőgnek az ágyúk
és mind ideszöknek a fehéroroszok
a nikkel szamarakkal
39
ci
ci
le van szépen terítve a ponyva
az volt fölöttünk a hilda lagziján
új folt nincs rajta
csak sok apró fekete flekk
rázzuk az epret én meg a rozika
karcsi sógor alulról
nézi ahogy ez a cefrébe való caf
cafka rázza a rongyot
azok a nagy cicijei nekem is tetszenek
ha sikerül leráznom a ponyvára
zuhanok én is rögvest utána
biztosan a cifra palotában visszhangzik legjobban
a hapciha
csak az a baj hogy ott nincs aki azt mondja
igaz
40
a dardan ella néni
a dardan ella néni
átdugta a kerítésen a lekváros piskótát
elkaptam a csuklóját a fogammal
és a résen fele lekváros piskótát
a dardan ella néni
a másik fele lekváros piskótát
az én fenekembe gyűrtem
éreztem a csiklóját
vasárnap mindig lekváros piskótát kaptunk
szegeden is a kórházban
megellett a kancánk
megellett a kancánk
az enyim a csikó
41
a zsilettpengéket eldugdossák
a zsilettpengéket eldugdossák
az aszpirinokat is mind megzabálom
most ezen a patkány-nyelven huzigálom a hüvelykujjam
még le találja vágni a fütyürüjit
akkora akár a marokverő bot
sok kárt csinálhat még vele
nem vágom le
bolond lennék
mi a fenével játszanék
a zsilettpengéket eldugdossák
a zsírszódát itthagyták mégsem ittam meg
ha megszárad a patkány-nyelv
minden marokverő
minden paprikás lány után
recét reszelek bele vele
mint az a másik wili
42
a padkán szeretek
a padkán szeretek
de mindig beszorítanak a kuckóba
hallom künn a sarkon patkolja a pósa deresit a kovács
és a patkány is érzi nem sütünk már mi többé kenyeret
hol a talpam hol a taglót nyalogatja
vackol a pörnyében
tán még mindig a darálóba jársz
kérdezte a pató tanító bácsi
mert lisztes a homlokom a GREIFESTEIN-mici alatt
a darálóba tanító bácsi a pipogya pápa jár
a zsebóra lisztje
hány óra
meg a kis ürge üvegszemének lisztje
hullik a mici alól
a darálóba a pipogya pápa jár
addig jár amíg meg nem őrül
nulláslisztóra
hurokkal fogják
hórukkal dobják ki
a hóra
43
három napja tekercsel a sógor
három napja tekercsel a sógor
nemsokára megszólal a rádió
és azt mondja majd hogy
háború háború
a verejték átveri a bekecsit
ki ette meg a kaladontot
még mindig nem ért haza
a dontól a pék feri
béka poraira
ki ette meg a kaladontot
lőccsel zavar a tata
mert a bontont is ismerni kell annak
aki ki- aki befutó a GREIFESTEIN-nél
ne egye meg a kaladontot
háború háború
44
voltam a templomban
voltam a templomban
tele volt
mennyi cuccot kell cipelnie egy angyalnak
én legalább néha lerakhatom a kannákat
elcsendesedik a cuppogás
meg a vulkánkofferokat
meg a kiflis garabolyt is lerakhatom
de ő a szárnyát soha
ha legalább egyszer megkopaszthatnák a tollas cigányok
majd szólok nekik
apa fekete lajbijában voltam a templomban
telis-tele volt
engem már hányszor megkopasztottak
őt biztos azért nem kopasztják
mert sosem lenne vége a kopasztásnak
belefulladnának a tollba
angyaltollnak nincsen vége
apa lajbizsebében mindig találok valami újat
minden morzsát kiviszek a tiszteletes úrnak
az oltárhoz
hátha éppen az az
kenyérből dohányból vagy pedig papirosból van
akkor elcsendesedik a cuppogás
ám akkorra már nincs ideje a tiszteletes úrnak rám
mert pontosan kilencre be kell fejeznie
mert kilenckor a fatelepen felsikít a cirkulár
és átfűrészeli a nyelveken olvadozó ostyát
befűrészeli a nyelveket
akár a gyíké olyanok lesznek
kenyérbélből dohányból vagy pedig papirosból
cigarettapapirosból
én nem tudok csavarni
finom
cigarettapapirosból van az isten
45
még mindig nyálas a széle
hercegovinai dohány volt benne
46
keresik a klott-szívet
keresik a klott-szívet
hiába keresik
a gombostű meg a kalaptű
a túrós gombócban
kénkereszt lobog
még mindig hiába keresik
dóri azt mekegi krétát egyek
akkor kifehéredik
és akkor az egyik szívem olyan lesz
mint a békáé
a másik meg marad olyan
mint a marháé
kénkereszt lobog a klotyón
47
peckes azt mondta
peckes azt mondta
be kellene már tapasztani a ház végit
szedjek paripacitromot a micibe
letoltam a vattagatyát
de nem hullott citrom a GREIFESTEIN-micibe
közben a GREIFESTEIN dogja levizelte a ház sarkát
tisztelegtem
és dolgom végezetlenül távoztam
peckesebb legpeckesebb
48
abroncs van a fejin
abroncs van a fejin
azért nem veszi le a kalapját
még a templomban sem
teca szerint
a lelke is roncs
ahogy a weis néni mondja
ábszoluté roncs
49
tüllben a tulok
napozok a hátsó udvaron
ezüsttokájú napozok a gyíkényen
várom hogy leszáradjon az ótvar
még mindig nagy a gyász
ótata mellé ásták gyöngyvér húgocskám
és most majd nekem varr
függönyből ruhát a mama
tüllben a tulok
tüllben a tulok
gyöngyök kerülnek rongyaimra
most majd végre az én rongyaimra
gyöngyök
só lila sörét a seggembe
gyöngyözik a genny a fülemben
apa nyakalja a gyömbért a góréban
én meg napozok a hátsó udvaron
hull
hull az ótvar a papsajt közé
ha nekem is mindig újra nőne a farkam
mint az ezüsttokájú gyíknak
ezt ottfelejteném
ott
a hullala julcsa lába között
50
azt szerettem volna
tojóztam a mama tyúkjait
tojóztam rendszeresen
a fehéret a feketét
volt amikor naponta kétszer
volt amelyiket háromszor-négyszer is
a gyöngyösöket nem
másszon a fene utánuk az ecetfára
de most már a tyúkokat se tojózom
rázuhant a kezemre
kimanikűrözött a cölöpverő
kifekszem ide a járásszélre
és egyenkint megcsókolom
a fűszálak ezüstporos kis kardját
úgyis mindig azt szerettem volna
azt és nem ganézni dögöt nyúzni
azt és nem hegyes karókkal átverni
a föld puha szívét
azt szerettem volna egyenkint megcsókolni
a fűszálak poros játékkardját
mindig azt szerettem volna csókolgatni a harmatban
a kamilla tágra meresztett csöpp sárga szemét
51
már annyi erőm sincs
röpül az őszi selyemmel
valami semmi
semmicske pók
de nem tudja már befűzni
akár ómama a rozsdás tűbe
nem tudja már befűzni
a korhadt kútágasba
a letört nádszálba
hirtelen nagy kanyart tesz
a selyemmel az égen
és hopp
idecsirizeli hegyesedő orromra
hova kötöz
hová húz e semmi selyem
már annyi erőm sincs mint ómamának
hogy egy zsákvarrótűvel ledöfjem magam
52
ott a budi mögött
mama hagyd
ne varrogasd egész nap
ezt a rongyos posztópapucsot
úgyse lépek már többé bele
nézd inkább a pipacsokat
nézd milyen szép
végre wilikém valami neked is szép
meggyógyulsz
nézd
mama nézd milyen szép
nézd
nézd ott a budi mögött
vérrel hányta le a búzatáblát
ki
ki hányta le vérrel a búzatáblát
nem látod mama
az isten
53
és akkor vette kezdetét
vittuska igaz az
kérdezte a vak vigh tibike
a biliárdasztal alatt a szamaras vittus
kétméteres fiát a piskótát
aki úgy ment el amerikába hogy itt maradt
vittuska igaz az amit a wilike beszél
hogy a négerek éppen olyanok mint te meg én
meg a lábatlan baráth meg a kecsege gézi
meg a hullala julcsa meg a bakota bácsi
meg a fanny meg a pipogya pápa
vittuska igaz az
vittuska mondd
igaz az hogy a négerek olyanok mint te meg
de akkor a biliárdasztal alatt hirtelen elhallgatott
örökre elhallgatott a vak vigh tibike
nem megyünk vele többé moziba
örökre elhallgatott
mert félix a rendőr tarkón találta vágni
a dákó ólommal teli tusával
mindig is mondtam én hogy a dákónak is van tusa
nem csak a puskának
és akkor előugrott a nagykéssel a vittuska
meg én is a köszörült kampóval
akkor vette kezdetét ez a halálos tusa
és vak vigh tibike se maradt kuka
54
poroszkálni a meleg sóban
miért kellett az ágyhoz kötözniük
így még csak nem is hánykolódhatok
mit szeretnél mondd mit
menni szeretnék
menni a meleg sziken
a csodakúttól kishomok
menni mendegélni
a csodakúttól ostorka irányába
menni mendegélni
morzsolni ujjaim között a mentát
menni mendegélni
poroszkálni a meleg sóban
a pingálóasszonnyal beszélgetni a csodakútnál
mert hát miként kipingálni az eget
hogy a bárányfelhők meg ne kergüljenek
a szelekkel
forgószelekkel szét ne széledjenek
beszélgetni a vak pingálóasszonnyal
aztán menni tovább mendegélni
poroszkálni a meleg sóban
miért kellett az ágyhoz kötözniük
így még csak nem is hánykolódhatok
nem hánykolódhatok
nem dobálhatom magam az égig
nem dobálhatom magam az égre
a vak pingálóasszony fekete mennyezetére
55
felvéreztük
azt mondta ezt hagyom rád ni
hátul összesúgtak
valamit rátestált a wilikére
mit testált rá a wilikére
rám hagyta de nem tudta szegény
hogy én előbb halok meg
mint ő a marcell nagytata
hátul összesúgtak
valamit rátestált a wilikére
mit testált rá a wilikére
de ha már rám hagyta
restelte visszavonni
itt tartom a párnám alatt
a tata katonatükrivel
és csak neki adom oda majd ha kéri
wilikém kérem a légycsapót
s én ha nem leszek az ágyhoz kötözve
átnyújtom neki
és az isten csak úgy csuklóból
agyoncsap vele
szépen agyoncsap mindannyiunkat
azt mondta amikor rám hagyta
valamit rátestált a wilikére
mit testált rá a wilikére
azt mondta wilikém
biztos van százéves ez a légycsapó
kár hogy nem számoltuk
hány legyet csaptunk vele agyon
e száz év alatt
hány kis véres folt esett
az oltott mésszel meszelt falon
pontosan annyit csaptunk agyon
pontosan annyit mondta
hogy felvéreztük a tejút
miriád csöpp tejét
56
nem hallod
mama itt vagy még jobb ha nem hallod
úgyse tudom elmondani
hallod
jobb ha nem jajgatsz
ha nem vered közben a falba a fejed
hallod
így is már csupa vér körül
a legyektől a mész
rám testálta a légycsapót a nagytata
mit csináljak mama ezzel a borzalommal
nem tudom hogy volt mi volt
még a galacsintúrónak sem tudtam segíteni
pedig azt sajnáltam legjobban
nem sikerült aláférkőznöm
se az égbolt
se a galacsin alá
pedig úgy erőlködtem beleszakadtam
amikor meg a tata azt mondta
hogy túl lágy a hangom
így nem vesznek fel a dalárdába
megittam a zsírszódát
de aztán se mondta hogy szépen recsegek
mint riadókor a rádió
mama ez a kórház vagy a bolondház
hallod
hallod mit kérdek
jobb ha nem hallod
itt a bolondházban is meg lehet halni
nem hallod
57
most én vagyok az a légy
néz oldalra billenve
mintha csak el akarna dőlni
vagy legyet készülne bekapni épp
néz a jérce
különben is utálom a jércéket
az aranycsibe a tojó az más
a tyúkokat mindig is imádtam tojózni
de a jércéket utálom
és most már vagy fél órája fixál
kaparnám magam a föld alá
de szikrázik a szik
szikrázik az ég is
a jérce meg néz
pedig lehet eldől
látom ő ugyanezt gondolja
alig piheg kampec ez a senkiházi
járásszéli jampec
szikrázik a szik az ég
hányszor meglestem a tűzoltózenekar cintányérosát
hogyan csapja össze függetlenül a gyakorolt indulótól
szikrázó tányérjait
ha egy légy a felpuffadt birkáról
a tejfölösbögrét megcélozva
épp az orra előtt akar elröpülni
(a zenekar gyorsan hozzáigazodik)
most én vagyok az
az a zöldlégy
ha nem kap be ez a kurva jérce
a szik az ég szikrázó cintányérja csap szét
és még csak nem is függetlenül a gyakorolt indulótól
58
wili dumdum-dalai
ki énekel
senki
wili dünnyög
dumál magában a rozs mögött
a nyári úton
lusta elmenni a csodakútra
ki énekel
senki
wili óbégat
sír
a rozs mögött a nyári úton
lusta elmenni a csodakútra
inkább jajgat
sír
óbégat egész nap
zokog a lukas kannába
feláll a vakondtúrásra
dudál a rozsdás kannarózsával
ki énekel
miféle hallali
senki
semmi
a wili dumdum-dalai
59
fű & réz
Fű.
Fű,
rongyosra írva.
Celan
(Lator László fordítása)
szúr
de szúr mama
mi szúr mondd kisfiam
az apci zabigyerekinek
én is zab én is zab
a zab
a zab szúr mama
mondd csak mondd
a zab
a zab
nincs már szusz mama
a hab jön a hab
vigyázz rájön
hol a zabla
kösd be az ólba
kösd az ártány mellé
az ártatlanját
széthasítod a számat édes mama
a hab
hozd a hakamort bár
a zapcinak van egy zenélője
a kisapáca hozta neki a romok alól
rómából
én is zenélni mint a zapci a ládikóján
odaadnám érte apa lajbiját
a pipogya pápa vastragacsát
paripacitrommal teli a hordármicit
hó de nagy a hű
60
itt a tingli
ott a tagló
agyoncsapom a zapcit
mint a tata az eta tehenét
én is zenélni
szép lilák az ujjaim
feketék kisfiam a körmeid
én is fűrézelni mint a zabi
fű
fű
fű réz fű réz fű réz
egész nap fűrézelni
aki berezel
aki berezel nem lehet
ha nem lehetek rézfúvós tűzoltó
akkor leszek
fű
fű
fűrézes tűzgyújtó
egész nap fűrézelni a sárgarépát
mint az a két angóranyuszi
a zabi ládikóján
fű
fű réz fű réz fű réz
és mégsem vágják át
fű réz
mennyit hegedültünk a hűhóban
nyakig a nagymamával
az epertuskón a keresztvágóval
húzd te félnótás
már megint megetted a havas szalonnát
réz fű
fű réz
én is mint a nyuszik
nyüszítek a zöld ládikón
ül az ágy alatt
kapcával a fejin a bakancsok között
61
és fűrézel
fűrézelteti őket a sáros bakancsoknak
és azok táncolnak
nézd mama maguktól táncolnak
táncolnak azokkal a borzalmas fekete pancsuszokkal
fű fű réz
réz réz fa
csalogatom
réz réz réz píz
vitte a vércse vitte a lajbis varnyú
vitte a szirti sas a tejes nyuszikat
levágni
csalogatom a rézfaszút az ágy alól
de paralízis van a lábában
miért nincs paralízis a kezében
paralízis a fűrézben
a keresztfűrézben
trónol a bilin ni
és fűrézelteti az angóranyuszikat
nagy lila térdkalácsán
fű fa fű
szólok a vadászoknak
eresszék be a kopókat
fű fa réz
hunyd be a szemed
hunyd be a szemed édes mama
majd szépen belefektetlek
ebbe a ládába
majd lefödlek a csipkével
amit apa mindig kiégetett a kapadohánnyal
milyen szép is
élt tényleg élt
majd elfűrézelek neked fűt-fát
élt mennyit élt
majd elfűrézelek neked tücsköt-bogarat
élt miért élt
majd elfűrézelek szirt-szart
62
elfűrézelem mind a tíz ujjadat
fű fű mama
harmatos
vérzik
mi az mama vérzik a torkod
fű réz
fű réz
énekelj te is velem a ládábul
fű réz tücsök bogár szirti szar
énekelj
fű réz
fű réz
énekelj szépen
fű
fű fű fű
énekelj mert teljesen átfűrézellek
és majd folynak a beleid kétoldalt
mint abból a ládából
réz réz réz kettéfűrézellek
és a végin majd felállsz
fel mint a cirkuszban
így ni énekeljünk
fű réz fű réz fű réz
énekeljünk szépen együtt
réz fű réz fű bagoly
a sárgarépát meg
tudod mama azt amit abban az orosz mesében
rántottak ki a föld szívéből
tudod azt a nagyot
azt a sárgarépát úgysem fűrézeljük át
soha
fű
énekelj mama
no énekelj
fű fű
harmatos
harmatos
63
fű réz szirti szar
réz tücsök
haha ha zab
az apci nem igaz
az égvilágon semmi sem igaz
fű réz fű réz
szirti szar réz bogár réz bagoly
ne félj
fű ezerjó fű
fű ezerjó fa
ne félj mama
ezerjó tücsök bogár szirti sas
64
hórukk
hórukk
a vadkant húzták
haza ezzel a kötéllel
a határból
sosem volt olyan szépen
felsöpörve a nyári út
hórukk
ezüstfajd zergetoll
vadkansörte bronzbakcsó csontgyopár
van a GREIFESTEIN úr zöld kalapján
hórukk
hórukk
nem szeretem
ha az orrom előtt himbálódzik
a hurok
hórukk
hórukk
65
írt ady
add
nem adom
add ide azt a lapot
nem adom
pestről jött
és én vagyok a postás
a pechán úrnak írt ady
a pechán úrnak írt ady
add ide
dehogyis adom
szájon csókolod a császárt
lenyalod a lila bélyegit
add ide
nem adom
belőlem is lehet még
postás
bírósági kézbesítő
könnyebb az akna
nem akna az akta
könnyebb mint a kanna
könnyebb az aknatáska
mint a vulkánkoffer
add ide
nem adom
addig jár a wili a kútra
míg ki nem tör a vulkán
a nyavalya
ki nem törik a nyakamat
addig jár a wili a kútra
míg a világ össze nem törik
add ide
ó dehogyis adom
én vagyok a postás
írt ady
66
írt ady
nem adom
add ide
úgysem tudom elolvasni
akkor sem adom
csókold meg akkor a császár recés lukát
azt a püspöklilát
67
vércsepár
vércsepár a torony körül
simogatom a hátukat
csonka fia papnövendék
kaucsuk van a nyakán
maga a levegőbe zuhanhat
nem igaz hogy a wassermann kriptájából
loptam fekete papucsomat
voltam lenn
de nem lopni
láttam a wassermann meztelen csontját
kék víz néz ki a fejéből
most már itt maradok a toronyban
pölyhösek a kiscsókák
hátba vágott a nagyharang
maga a vércsék közé zuhanhat
azt mondják lenn nagy a harag
voltam lenn a tamburával
és voltam fenn
már csak irritálok
rúgják a gyerekek a fejetlen szent jánosnál
az irrigátor-labdát
már csak irritálok
ezután én már csak irritálok
ezután én már csak irritálok
68
aki nyáladzik
ürgét öntöttek
és megint csak velem hordatták
a kanálisból a vizet
már messziről fújják a bűzt
kannáim rózsái
arra jött a bandzsal náci
megmászta a nünüke
verbuválta a tűzoltózenekarba a gyerekeket
wilhelmina jöhet-e
wilhelmina fújhatja-e
aki nyáladzik
fújós
se fa se réz nem lehet
aki nyáladzik
az csak fújja a béka seggit
szalmaszállal
aki nyáladzik
69
iszom az esőt
iszom az esőt
harapom hozzá a vadsóskát
mit csinálhatok most éppen
saxlehnerék szalonjának a falán
saccolom a selyembe csomagolt menyecskéket
meg azt ott szemben a csembaló felett
menyétkék körbe-körbe a muffján
miért nem jön már értem a ferenc jóska
még majd elviszi hat szép fehér lován a frász
eltörik a gerincemet a sintérek
és nem mászhatok utána
az iparosotthon csikkel terített olajos padlóján
ringathat a császárnő a gipszteknőben
itathatja az egereket
cucliztathatja a pockokat
iszom az esőt
harapom hozzá a vadsóskát
harapom hozzá a vadsóskát
70
félek lelépni
bele
beleléptem
a GREIFESTEIN-ék pecsétpárnájába
bele végre a nagy LEONHARDI-ba
hol a jobbal csicsegtetem
hol a ballal csicsegtetem
hol a jobbal csicsegtetem
meleg mint friss tehénlepény
lila
mint a legyekkel lepett pokla
hol a jobbal csicsegtetem
hol a ballal csicsegtetem
hol a jobbal csicsegtetem
félek
jönnek és fejbe vernek a nagy rézbélyegzővel
és akkor búbomon a pecséttel
a pokolban is polkázhatok
löszbabámat is ráfektethetem szépen a párnára
s leshetem hogy lilul a lábaköze
hol a jobbal csicsegtetem
hol a ballal csicsegtetem
hol a jobbal csicsegtetem
félek lelépni
mert most már mindörökre lila nyomot hagyok
megittam a pecséttintát
ultraviola nyolcasokat hugyozok a szűz hóra
ultraviola nyolcasokat hugyozok a szűz hóra
71
ül a ragyogó ekevas előtt
gyönyörködik
hogyan gyönyörködhet magában
lehet nem is magában gyönyörködik
ül a ragyogó ekevas előtt
most fejezte be bus a mélyszántást
oda a zadruga szudáni füve
ül a ragyogó ekevas előtt
a legszebb tükör a világon
a velenczei tükör ehhez képest
akár wili szarral kent katonatükre
homályos
ül a ragyogó ekevas előtt
és gyönyörködik magában vak vigh tibike
látni hátul mögötte egy varjú
próbál kihúzni valamit a gőzölgő ganérakásból
ganéba rejtett hulla belét cibálja tán
vagy csak a hulla bakancsából próbálja
kilopni a zsíros pertlit
húzza sodorja mint ahogy tamburára sodorják
ül a ragyogó ekevas előtt
most fejezte be bus a mélyszántást
oda a zadruga szudáni füve
nem rikoltoz errefele többé fácán
nem rikoltoz fajd
ül a ragyogó ekevas előtt
gyönyörködik magában vak vigh tibike
olvad a gyönyörűségtől az arca
mint tűzben a kaucsukbaba
gyönyörködik
hogyan gyönyörködhet magában
lehet nem is magában
a mindenségben gyönyörködik vak vigh tibike
és egy cipőpertlivel húrozott tambura cincog neki
72
a drótkefe szép
elloptam a drótkefét
az új rézdrótkefét
a drótkefe szép
csak vak tibike
násztánca volt szebb
csak tibike vak víg
násztánca a flamingóval
lábak nélkül hogy táncoljak
wili meg akarta zabálni a flamingót
ám csak fanny kombinéját zabálta meg
elloptam a drótkefét
az új rézdrótkefét
a drótkefe szép
szép mint a flamingó
mint wili szarral bekent katonatükrében
a naplemente
fanny hipermangános lavórban tükröződő
lábköze
a drótkefe szép
szép mint a flamingó
a szarral bekent katonatükör
fanny hipermangánban tükröződő lábaköze
elloptam a drótkefét
az új rézdrótkefét
ha elkapnak nem marad kosz ótvar lepra
nem marad rozsda rajtam
a drótkefe szép
vakítóan fogok ragyogni én is
mint mélyszántás után az ekevas
mint násztáncát járva vak vigh tibike
násztáncát járva a flamingóval
a drótkefe
az új rézdrótkefe
73
nesztelenek
bírom
bírom őket azt mondogatja
bírja a kis mézecskéket
annyit dolgoznak mondogatja
tapasztja az istállót
tapasztja meg mondogatja
annyit dolgoznak hogy elkopik a szárnyuk
bírja a kis mézecskéket azt mondogatja
annyit dolgoznak hogy elkopik a szárnyuk
elhomályosul mint a csodafürdő ablaka
ha lesem a hullala rózsaszín húsát
elhomályosul megkopik bemattul
beszakad eltöredezik a hártya
bírom őket azt mondogatja
annyit dolgoznak hogy elkopik a szárnyuk
az övé is elkopott tapaszt meg mondja
az övé is elkopott vagy csak hátra kötötték
mint gyerekkorában a sarkát
az volt a legborzasztóbb
ahogy kötötték hátra ami hátul volt
hátra kötötték a szárnyát
hátra mint bolondinget
ott voltam ahogy behozták
heten kötözték az ágy vasához
engem ketten kötöztek
meg a nővérke
először engem is heten kötöztek
akkor még megvolt a lábom
elég lett volna ha csak a nővérke
de nem tudtam mondani
mert dőlt a hab a számon
mint labdarózsa dől át
a düledező kerítésen
úgy dőlt a hab a számon
74
nem tudtam mondani hogy elég a nővérke
hogy csak a nővérke kötözzön az ágy vasához
nem akartam koptatni a szárnyam
mert nem is volt
nekem valójában csak akkor lett szárnyam
amikor a hullala meg a nővérke
hátul kibogozta a bolonding masniját
az nem kopik el
az a ponyva olyan mint a vasplé
s a masni se kopik el
szépen forog elemel
ellebegek az asztal
elhúzok künn az arany asztag felett
a harmat szépen lemossa szárnyam
lehányt üvegén lilán csillan
az ekevas az égben
és látom a hullala julcsát
eloszlik a köd a gőz
és látom az elejét
és látom a hullala hatalmas hátulját
látom a julcsa pünkösdirózsa picsáját
tapaszt meg mondogatja meg tapaszt
bírja a kis mézecskéket mondogatja
annyit dolgoznak hogy elkopik a szárnyuk
én meg azt hogy szebbek azok a csíkos motorok
a darazsak szárnya nem kopik el a munkában
nem kockás füzetlap formátlan a fészkük
szép formátlan
szeretem nyomkodni keserű gennyes pattanásuk
nem homályosul el a konyhaablak
pedig éppen párolja a mama
a döglött disznó veséjét
nem homályosul el mert beszappanoztam
mint a csodafürdő ablakait
szépen látni a kertben a pünkösdi rózsát
először azért vittek be
még megvolt a lábam
75
heten kötöztek az ágy vasához
a nővérke csak hadonászott a kereszttel
lábam ujjába akadt a rózsafüzér
azt hittem már a dögcédula
először azért vittek be mert mind megerőszakoltam
soósné kertjében a rózsaszín rózsát
őt nem ott feküdt kiterítkezve a gyalupadon
azt mondja bírja őket
annyit mászkálnak ki-be a virágkelyhekben
mind elkopik a szárnyuk
mind elkopik a virágpor reszelős aranyától
engem is elkoptatott a hullala
nem szakítom meg már a menetét
hullafáradt leszek ahogy rámászok
alélok csak combja satujában
a rózsa rongyikája is elég immár nekem
bus béla a tyúkokat baszta
azt az egész folyamőr regiment
én a rózsákat
mutattam a mézecskéket a nővérkének
az oltár előtt a liliom fehér kútjában
az ágy vasára kötöztek bennünket
mondtam legalább nem tapasztasz
nem mondogatod azt hogy bírod őket
a kis szárnyatlan mézecskéket
milyen meztelenek
szárny nélkül a mézecskék
milyen meztelenek szegények
kik hol meztelenek
szárny nélkül a mézecskék
szárny nélkül olyan meztelenek
ez a habakukk még hűlőfélben
még így hűlőfélben is hülyül a hullaláért
nem tapaszt nem mondja nem tapaszt
szárny nélkül ő is olyan nesztelen
76
miért ne enne az ember aranyat
miért ne enne az ember aranyat
miért ne enné meg
nem lopnák el tőle
nem ütnék érte mint az ángyót álmában agyon
igaz a mezei aranyinjekcióját ki akarták
kacsmarni a gyomrából fel is hasították
ki is fordították de sehol sem lelték
miért ne enné az ember az aranyat
úgy mint a lépesmézet
miért ne enné meg
és utána kaptam az arany után
de elröppent
nem arany volt aranyos csicsörke
csicsörke vagy sármány
elröppent
annyi baj legyen különben sem olyan nagy élvezet
kisénekeseket sütni
kisénekestojást hörpinteni aperitifként az más
de kisénekeseket sütni szinte semmi
elröppent de neki köszönhetem
hogy azonnal vettem az ásót
és mentem a kamra mögé csicsókát ásni
hisz az tényleg arany
és miért ne enne az ember aranyat
miért ne zabálna nagy hersegő aranyrögöket
mentem hát a kamra mögé ásóval
de a csicsókasáv már fel volt túrva
a lábatlan baráth mind felzabálta
gondolhattam volna persze
olyan súlyosan ült az alkonyatban
nagyon súlyosan mint egy aranybuddha
abban a pillanatban értettem meg
a nagytemplom arany gyertyatartóit is ő lopta el
vak vigh tibike adogathatta le neki az oltárról
77
nem tudta mit adogat
és így nem történt halálos bűn
csak eltűntek az oltárról a gyertyatartók
és sáros kis lúdtalpak maradtak a papírcsipkén
most rágcsálhatom a gyertyát amit tőlük kaptam
rágcsálhatom arany helyett a viaszt
mint a templomegér
78
azt közelről nézni
a hátán fekszik a levegőégben
kényelmesen fekszik a hátán
mint ahogyan te fekszel kényelmesen
alant a szikrázó sziksóban
kényelmesen fekszik a hátán a holló
úgy nászrepül
de azt ahogy a napfényre bukkanó
végrevalahára napfényre bukkanó vakondot
agyoncsapja szarucsákányával
azt közelről nézni senkinek sem ajánlom
kis fekete bársonyrongyika marad a kamillában
ezért borzalmas nekem ott fönn az a bakacsin nász
79
megsem is lehet csinálni
hogy gubancolódtak így össze
a nevedben a v-k wilikém
bagzanak
nem bírnak szétmenni
még mindig eszem a kaladontot
a szidolt
szemezgetem a kékítőgolyót
ébresztő ébresztő
hiába minden
én már többé nem tudok megállni
azt mondja a mamatyi
akit én is kamatyoltam
hogy elromlott
megsem is lehet csinálni
wilikém a féked
vonszolom ki tudja még hová
ezeket az ék-forma v-ket
80
hullala
alszik a macska az istállóban
két tehén között
a szamár hátán
így szeretnék én is aludni a melegben
mélyen valakin
két évig én hordtam a koszorúkat
itt sorakoznak a gerenda alatt
fekete szegélyű zsebkendőim
meg néhány elkopott kaparó
velük simogathatnám hullala julcsa
hátát s hasát
meg itt az isteni üvegkacsa is
amelybe azt mondta a mama
majd én is bepisilhetek
ha már nagyon halálos leszek
alszik a macska az istállóban
a pej olykor a falba rúg
látom ahogy nő a kecske szakálla
künn nagy pelyhekben hull a hó
81
írja a naplóját a vattába
fenn bárányfelhők
lenn én
a rezesek után
tenyeremen béka
számban szalmaszál
a pechán úr meg neusatzban
hoz
hoz nekem
nem hoz nekem semmit
az is valami
senkiházinak
az is kacsalábon forgó
fenn bárányfelhők
még feljebb
még feljebb
egy nálamnál is nagyobb naplopó
írja a naplóját a vattába
hoz
hoz nekem
nem hoz nekem semmit
legfeljebb
a zaccban is ezt írta
82
ha a hallali hallik
valamit kerestem az almáriumban
vagy csak a fiók ómama-szagát
azóta sem ittam
égett kenyérhéjból főzött teát
valamit kerestem az almáriumban
és a gipszkrucifix mellett
az ovál-tükörbe bámultam
tetszik nekem mondtam
tetszik a hullala julcsa
guvadt szeme mindig gyulladt
nagy feléjük a sár
vagy nem így megy a nóta
mindig gyulladt
akárha értem lobogna
milyen jó lenne a melle dohányzacskónak
ótata pelikán tokában tartotta a dohányt
mondták kettő is betévedt a halastóra
mondtam tegyék be mellém
hulla mellé a hullala julcsát
vagy dobják be legalább a kombinéját
olyan színű épp mint a flamingó
flamingó is tévedt a halastóra
mondtam tegyék be mellém
ide az almárium-fiókba
ugyanis tetszhalott vagyok csak
ha a hallali hallik kiugrok majd
83
gitté voltam
éppen jöttem a boltból
gitté voltam
szaglásztam a sárga ostorszíjakat
egyszer majd kukacos sajtot reszelek rájuk
egyszer majd átugrok a templom színes ablakán
a pechán úr fia is festeget
de ő csak haragos zölddel
még jobban megvetemedett a tambura
batárból meg csak nagybőgőt lehet csinálni
amíg a boltosinas a gittet gyúrta
elloptam vonónak a csöpp
élesztővágó-íjat
éppen jöttem a boltból
gitté voltam
gitté
amikor látom én hogy valami
baj van
ahogy a bakota szokta mondani
vaj van az újság fejin
nem lenne gilt mondtam
ha kifinganál gelb-császárkám
nem lenne gilt
és mintha városágyúval tisztelegnék
nagyot köpve közepébe
földhöz csaptam a gittet
különben is miért üvegeznék be a gangot
84
éljen a császárkám
kiszáradnak a kőrózsák
üvegcseréppel öntötték be
a holdkórosok korzóját
a kerítések párkányát
kiszáradnak
hiába csorgatom a fenekemből
a cséplőgép rézbütykeivel a csalánzsákban
egy helyben menekültem a muharban hajnalig
udvari bolond sem leszelsz már
kifingott a császárkád
udvari bolond sem leszelsz már
ahhoz is klikkeresebbnek kellene lenni
klikkeresebbnek vilmoskám
pedig ahogy egyszer itt térdepeltem
csíptetővel pantallóján a pechán úr fölém állt
egyedül a klikkerben vagy te vili paganini
nem szartam be a hírre
csak azt mondogatom hogy kiszáradnak
kiszáradnak a kőrózsák
kicsépelnek és egy veszett ebbel
épp ebbe a csalánzsákba kötnek
és lesz jódlizás
éljen a császárkám
85
nem ugrok rá
egy légy hanyatt vágta magát
nem
nem ugrok rá
körbe-körbe ügetek
egy légy hanyatt vágta magát
kiugrok az ablakon
szeretem ha hullik
utánam az égszín üveg
egy légy
mennyi pipacsszár láb
nem
nem ugrok rá
én a sántaiskolában is megbuktam
betöröm a cseréppel
hátam mögött a kredencet
és kiugrok
mennyi szirom ízű szárny
mennyi szárny ízű szirom
máshol
hol a fenében
az én légyottom
86
akárhova lépek föld
talicskázom a sárgaföldet a vakvágányról
mostanában hordhatta oda valaki
tiszta jó sárgaföld
vertfal lehetett
jólmegvert
ebben hasonlítunk
csak engem az isten vert meg
jólmegvert sárgaföld
éppen ilyen kell nekünk
ilyen jólmegvert sárga
éppen ilyen
csak elfelejtettem megkérdezni
minek
amikor itt a tanya körül is
annyi a föld
akárhova lépek föld
szép fekete föld
szép szürke föld
szép sárga föld
a bogarak is azért vetik olykor
csíkos meg pöttyös hátukra magukat
azért kalimpálnak a semmibe lábaikkal
mert megelégelték a földet
az égen szeretnének mászkálni
esni-kelni a csíborok korcsolyázni
87
ősz nyuszikkal
szirti galamb szól
honnan tudod
sehonnan
szépen aszalódik
a kerek kosarakban a szilva
én meg fostosodok férgesedem
sosem volt ilyen fanyar a vadkörte
erről mármint a vackorról jut eszembe
megkúrta végre a teca nénit
a kari sógor komája
engem bízott meg hogy huzigáljam
a meszelt falra
faszénnel a strigulákat
szirti galamb szól
többé bizony nem húzza le
a vadászkürtöt
a bandzsal náci a fejéről
a szalmaszálat is beszúrtam neki
megmászta a nünüke
felfújta a wilike
szirti galamb
és nem vadászkürt szól
jelzi szir-szar ügyeimnek
vége szakad hamarosan
a hajtóvadászat ugyanis
így is beindul
körbefognak és ledurrantanak
a hálóban nyüszítő ősz nyuszikkal
88
ne aggódjatok
te szerencsétlen flótás
egyáltalán nem öregszel
ne aggódjatok
fenéken az én flottám
már kiskoromban elaggottam
89
wilike takonykoronája
elloptam
és a bepárásodott naylonzsákba dugtam
a birkanyírót
megyek dohányért a mezeihez
aranyinjekció van a hasában
de nem akarja megmutatni
tudja elkacsmarnám tőle
mondom neki itt az olló
vagdosd le mezeiegér a hajamat
mert még mind megőszül
menj a fenébe avas szőröddel
akkor kiülök a sziksóba
és belevagdosok én a sörtémbe
ilyenkor már nagyon meleg ez a pilótasapka
még gyerek voltam amikor kiesett vele
egy orosz
az égből
vérzik a fejem
nem őszül
csomókat kötök a zsebkendőm sarkaira
máris kiáltoznak
vérzik
vérzik wilike takonykoronája
vérzik
kiesett az égbül
90
nem írnak semmit a láda oldalára
ha leszakadok belecsúszok a lisztesládába
szépen eltűnök a szűz nullásban
már ahogy benyitottam az istállóba
a kisborjú tudta
az ő kötőfékéért jöttem
pedig sok jó kötél van szanaszét a gerendákon
ha leszakadok belecsúszok a lisztesládába
szépen eltűnök a szűz nullásban
már ahogy benyitottam láttam nagy szeme
leghátsóbb gondolatomat is látja
de hogyan is segíthetne egy kisborjú
noha csak egy kisborjú segíthetne
ha leszakadok belecsúszok a lisztesládába
szépen eltűnök a szűz nullásban
nem én választottam a kötőféket
valamiképpen ez szúrt ki engem
ennek volt a legjobb fogása
és nem annak a bika nyakán
éreztem ahogy leng benne a kender
ez símult legszebben az állatok nyakára
ha leszakadok belecsúszok a lisztesládába
szépen eltűnök a szűz nullásban
itt gubbasztottam a padlásfeljáróban
jobban szeretek itt mint a templomtoronyban
jobban szeretek itt a liszt felett
hallom a zsizsiket ahogy zsolozsmáz
itt ültem s megmondtam végre magamnak
nincs más megoldás fel kell hogy kösselek
méghozzá ide a létrára
hogyha netalán leszakadnál
a lisztesládába csúszhassál
s ha levágnak persze akkor is
mert sehogyan sem tudnak majd a szűk
rézsút térben hozzád férni
91
s akkor itt a létrán
amit a szüle mint a gyúródeszkát (imádtam
a gölödint) meg a budi ülőkéjét
gyökérkefével súrolgat
azonnal erre a kötőfékre gondoltam
mindig is azt szerettem volna
ha már az almárium-fiókból kizavartak
hogy a lisztesláda legyen a koporsóm
nem írnának semmit az oldalára
mert már írja hogy: nullás.
92
nem gyűjtöm kalapszám
hullik a szil magja
nem szedem
nem gyűjtöm kalapszám
a szúnyogfa selyemtallérját
hullaszagom van már
93
félnótás
mindig csak a felét
nótázom a nótának
nem úgy mint a kántor széltében
mindig hosszában hasítom
mint a hentes a marhát
azért vagyok félnótás
mindig csak a felét
leharapom a farkát
lerágom a fejét
azért vagyok mindig csupa vér
de még az a fél is fél
a féleszű is egészen
fél didereg vacog
94
az a kő éppen olyan keserű volt
a vakító rézvajdlingból osztotta
az ostyahulladékot gyöngyvér nővér
a koldusoknak
mi nem vagyunk koldusok vak vigh tibikével
de olykor nekünk is dob
és már épp sorra kerültünk volna
amikor a csipogó cseszkó kilökött a sorból
ennek a habakukknak ne
nővérke ennek a habakukknak az istenért se
szerencsére gyöngyvér nővér meghallotta
hogy a cseszkó csúnyán lehabakukkozott
és megállt
és ostyás kezével megérintette arcom
és azt mondta hogy ő gyöngyvér nővér
florencban
személyesen is találkozott habakukkal
igaz kőből volt
de az a kő éppen olyan keserű volt
mint a te arcodon a hús vilmoska
a habakukk a legkeserűbb próféta
ott mondta a vajdlinggal egyre csak vakítva
ott habakukk előtt florencban
a te pofád jutott eszembe vilmoska
és megtaláltam egy sötét templomfalra festve
opálgombokkal a szeme helyén
vak vigh tibikét is
csak azt tudnám mondta gyöngyvér nővér
hogyan szóródott szét így a képmásotok
a világba
és közben az én szatyromba is dobott
egy kis ostyamorzsát
mert akkorra már a nagyobb darabok
az ostyareszli is elfogyott
csak morzsa maradt a vajdling
95
a vakító rézvajdling alján
a csipogót meg majd szépen kilessük
a kálvária mögött
oda jár a hullala julcsához a seriftanyára
de az is lehet a bajszos ibolyhoz pártolt
mert a hullalát az öreg kekeccel látták
angolkeserűt inni a rét felett
ahonnan a tiszát is látni a BALKÁN teraszán
96
az őzek zöldet hugyoznak
kilestem a gyöngyvér nővért
a zárda hátuljánál
kapálta épp a kankalint
kilestem és megmondtam neki
hogy most már mindenki csúnyán habakukkozik
vagy egyszerűen csak angolkeserűnek szólít
literszám itatják velem a HATCSÖCS-ben az angolkeserűt
mint az ánizst itatták a kis szarvassal
és a kis szarvas tiszta zöldet pisál
mindannyian néztük ahogy pisálja a sartrőzt
lábatlan baráth (ő közelebb áll az állatokhoz)
szerint az őzek tényleg zöldet hugyoznak
hajnalonta a harmatba
szóval mindenki angolkeserűnek szólít
mert a gyöngyvér nővér azt tetszett mondani
hogy megérintette abból a keserű kőből faragott
arcomat ott florencban
és a nővérke ismét megérintette az arcomat
tulajdonképpen azért is lestem ki
hogy megérintsen
azonnal megéreztem a kezén hogy most
nem ostyát sütött nem csipkét vasalt
hanem kankalinnal dolgozott
meg a liliomot szortírozta az oltár körül
kilestem a zárda hátuljánál
és megkérdeztem elutazhatnánk-e mi is
vak vigh tibikével a zarándokokkal
a habakukkhoz florencba
igaz maholnap a tűzoltózenekar is indul
turinba
de mi tibikével azoknak sem kellünk
kérdezzem meg mondta a telecskai tiszteletest
ő szervezi a zarándokutakat
a talijánokhoz is meg a szent sírhoz is
97
kérdeztem már mondtam
azt mondta félnótások ne zarándokoljanak
azoknak elég az adorjáni búcsú is
azt a habakukkot meg amelyről mostanában
annyit sugdosnak
a púpos ferike köpött be bennünket neki
ő söpröget most a nagytemplomban
féltékeny hogy a félnótások
(ferike mindig hozzáteszi és félkegyelműek)
mind felzabálják az ostyareszlit
azt a habakukkot még ő sem látta
mert mire florencba ér a zarándokokkal
már velencében asszisziben páduában
megfájdul a feje a sok aranyszájú prófétátul
megfájdul a szeme a sok színes szenttől
hiába magyaráztam neki hogy a gyöngyvér nővér
éppen azt mondta hogy annak a prófétának éppen
olyan
keserű a szája
akárha egész nap angolkeserűt nyakalt volna
a HATCSÖCS-ben
mindene keserű
egy keserű kő
egy keserűre faragott hatalmas kopasz kő a habakukk
de hiába a telecskai tiszteletes hajlíthatatlan
azt prédikálja elég nekünk az adorjáni búcsú
vagy ha nem szépen tüsténkedjünk
a ganéhordásnál meg hajtsunk a vadászoknak
úgysem elég ha csak a cseszkó csipog
mondom hajlíthatatlan
inkább törik
98
elég nagy szégyen
voltam a pelbárt plébánosnál
mert tataroztatja a nagytemplomot
és ómama velem küldte be az adót
egy zombori piktorral újrafestette
még a bárányfelhőket is fenn a mennyezeten
meg oldalt mind a márványt
szebb
eresebb mint az igazi márvány
bakotát dolgoztatták volt márványbányában
ő mondta hogy szebb kékeresebb
kecsenovics azt mondta az nem márványbánya volt
ahol bakotát dolgoztatták volt
csak kőtörő
és a kő nem kékvérű
vilmuska mi a baj kérdezte a pelbárt plébános
neki még úgy látszik nem súgott be
a púpos ferike
a púpos sanyika hurkokat szerelt
a gulipános ketrecre
és megfogta a girindet
szibériából jönnek a gulipánok
azokat mézes léppel fogja
láttam ahogy a púpos ferike felállt az imazsámolyra
vagy az oltárlépcsőre (a scamnára)
már nem emlékszem
és belenyúlt mint lajbizsebbe a vérző
sebbe
szóval úgy látszik még nem súgott be
hogy habakukknak hívnak
és hogy már napok óta ingyen nyakalom
az angolkeserűt a HATCSÖCS-ben
mondtam hogy festesse fel a falra
azzal a zombori piktorral
habakukk prófétát is
99
habakukkot képedt el a pelbárt plébános
azt a biggyedtszájú prófétát
arról meg kitől hallottál
azt mondta a gyöngyvér nővér
éppen olyan keserű a kő az arcában
kinek az arcában keserű a kő
a habakukk arcában éppen olyan keserű
a kő mint a hús az én arcomban
meg a műmárvány olyan kékeres
kecsenovics szerint a pelbárt plébános is volt
követ törni
száz szónak is egy a vége azt akarod vilmuska
mondta halkan pelbárt plébános úr
majd hirtelen üvölteni kezdett mint a vadszamár
hogy a te mocskos pofádat kenjük fel ide az oltárra
és kirúgott pedig akkor még fogalma sem volt
hogy mi vak vigh tibikével már nagyban készülünk
florencba
amikor meg értesült róla ágynak esett
azt mondta elég nagy szégyen az
már az is elég nagy szégyen hogy az ókanizsaiakat
arról ismerik szerte a világban
hogy szétverték a piétát a szent péter bazilikában
még csak az hiányzik hogy most meg
ezek a tanyasi félnótások
és félkegyelműek tette hozzá púpos ferike
most meg ezek a tanyasi félnótások
habakukkra törjenek
100
nem mi dobtuk a dögkútba
lestük egész nap a csipogó cseszkót
az ötödik kerületben a kálvária mögött
de nem jött
és én mentem be a seriftanyára
a bajszos ibolykához
éppen ült a lavórban
mondta hogy azt mondják
mostanában sokat látnak a gyömbér nővér körül
sündörögni
mire én kijavítottam hogy nem gyömbér
hanem gyöngyvér
szentes lettél vilmuska mint a harangozó miska
aki mos meg mint most hallom oltárterítőt horgol
mondtam hogy azt mondta a gyöngyvér nővér
hogy olyan keserű a pofám
mint az egyik prófétáé
melyiké állt fel elámulva a rozsdás lavórban ibolyka
szakasztott olyan mint a habakukké mondtam
ja
az lehet mondta
a cseszkó amikor megjött bemenekült a kuckóba
és onnan döfködött a parázsvonyóval
de az igazság az hogy a csipogó cseszkót
aki először habakukkozott le engem csúnyán
nem mi dobtuk a dögkútba
hanem az ibolyka férje a tébolyodott félix
101
szagolni a girindet
befordultam a púpos sanyikához is
szagolni a girindet
mert megint fogott egyet
a gulipános kalickán
ahogy szaladgált körbe-körbe
beleakadt a feje az é húrból csinált hurokba
meg azért fordultam be hogy hallgassam a szomszédját
a falábú babarcit ahogy szibériáról mesél
ahonnan ezek a gulipánok jöttek
de valójában azért fordultam be
hogy megkérdezzem a babarcit
falábon hogyan a fenében tudott eljutni
egész szibériáig
de azt mondta hogy nem a falábán ment
azon csak jött
tanácsért fordultam be
fogalmam sincs mondtam a girindet szagolva
hogyan a fészkes fenében jussunk el
vak vigh tibikével meg a lábatlannal
florencba
102
alias
a zsáre rendőr is felfigyelt
hogy csúnya habakukkozás folyik
a HATCSÖCS-ben meg már kint a rét felett is
a BALKÁN teraszán
mire a bakota megmagyarázta neki
hogy én lettem habakukká
és nem mint zsáre gyanította a kuka béla
mire zsáre azt mondta
rendben van
csak mindig tegyük elébe
azaz hogy utána
a wilhelm után a habakukk elé hogy
alias
103
szeletel meg stimmel is
szeletelte a selyempapírt
stimmelte az ótott tóni a birkanyíró ollót
nem szólt csak szeletelte
végül is nem tudtam eldönteni
cigarettapapírt szeletel magának
vagy az ollót stimmeli
stimmeli mint a verebes ottó a cimbalonját
vagy mind a kettőt egyszerre
szeletel meg stimmel is
üzent a lábatlannal hogy sürgős
de csak szeletelte a selyempapírt
mi a baj tóni bátyám
hallom mondta csattogva
hogy a talijánokhoz keresed az összeköttetést
itt lövik az egyfogú misó tanyája mögött
a gerlicét a ricában
vigyél néhány macskát az egyfogúnak
mondd hogy én mondtam
megígértem neki hogy lenyírom az angóramacskáit
kár lenne ha a talijánoknál veszne az angóra
a talijánok nem viselnek angóra érmelegítőt
vigyél néhány macskát az egyfogúnak
lehet öreg is meg fiatal is
mindegy kan herélt vagy nőstény
vihetsz neki többet is
tele a tanyája
disznóvályúból itatja velük a tejet
macskát szállít a talijánoknak
az adorjániak meg varangyot szállítanak nekik
a gerlicét meg ők maguk lövik itt a ricában
oda szállítják ahol vízből van a járda
onnan meg már csak egy köpés florenc
az én öreganyám is járt rómában a telecskaiakkal
bedug a misó vagy az adorjániak egy ketrecbe
104
és kiszállít szépen a varangyokkal
vagy a kopasz angórákkal
csak akkor hallgatott el egy pillanatra
felnézett és hirtelen felém csapott az ollóval
de mit a kórságot keresel te félkegyelmű
ott florencban
éppen a kegyelem másik felét tóni bácsi
éppen azt
kinél keresed a kegyelem másik felét
a habakukk prófétánál
azt mondják hogy a hebehurgyák prófétája
jó
csak vigyázz ki ne rántsanak
a villásreggelihez a többi varanggyal
mondd az egyfogúnak azonnal jövök
válassza külön az angórákat
105
akkor földreejtette volna
elemér a szépművész festi a sziket
ilyenkor szereti amikor sűtt
amikor cinkvajszot
égig érő láthatatlan staniclit csavar
tele cinkvajsszal a forgószél
nem haragszik hogy itt szuszogunk a háta mögött
tukacs konráddal a történelmi csataképfestővel
elemér is szereti bámulni tukacs konrád papírlepedőin
a csaták hűlt helyét
azt mondja a bakotával billiárdozott
és hallotta megyek a varangyszállítmánnyal velenczébe
én is mindig oda akartam menni florencba
de féltem úgy járok mint a bolond tóth
fia a laczi
aki leütötte a szűzanya kis pisze orrát
összetörte rómában a piétát
meg leütötte a bal karját is
még szerencse hogy nem a jobbat
mert akkor a földre ejtette volna jézus testét
a mi piétánkat meg mondtam hogy lássa én is jártas
vagyok
a mi piétánkat meg a nagytemplom előtt
akárha abba is belevágott volna a laczi
szétszítta a fagy
106
nem bírja a tekintetét
elfordítja a fejét úgy döfködi
a fogóban futkosó patkányt
a vasvillával a dróthálón át
nem bírja a tekintetét azt mondja
pedig csak egy kis éles fekete gyöngy
tízszer is átdöfi de semmi
a szőrös bőrzacskóban mindig odébb rántja
a belsőségeit
futkos tovább és közben nézi az éles fekete
kis gyöngyökkel
fixálja vendelt
csak macskát szállítanak meg varangyot
patkányt nem szállítanak a talijánoknak
csak macskát meg varangyot
nagy kár
most szépen betehetnélek ide mellé téged is
meg a vak vigh tibikét is meg mindannyiatokat
a lábatlant meg cseszkót is akit kihúztak a dögkútból
elfordítja a fejét úgy döfködi a vasvillával
nem bírja a tekintetét azt mondja
107
allé a semmibe
lovaznak
a csirkebéllel lovaznak
már második napja huzigálják
csak akkor engedik el
ha legyet
ha éppen türkíz döglegyet kell bekapniuk
lovaznak a csirkebéllel a kiskacsák
vak tibor a kerítéslécek között fülel
az ő esetében még vita tárgyát képezi
melyik is az alias
szerintem a vigh
a vak nem lehet
hiszen valóban vak és tibor
mi az tibike új csúzlit csinálsz
miféle opálgumit szereztél
nem csúzli a kiskacsák lovaznak a csirkebéllel
csak azt nem tudhatom
japánok-e
japánok mondom és egy tiszta arany kiskacsát
csúsztatok vak vigh tibike tenyerébe
jól tudom megfigyelés alatt vagyok
láthatatlan csirkebelekkel kötöztek
nehogy egyedül induljak el a varangyokkal
velenczébe azaz hát florencbe
fésülik az iskoláslányok a kamillát
letojt a vércse a rózsaalléba
amely nem vezet sehová
a vadászok ültették legyen hová húzódniuk
a fácánoknak az égő
a lánglisztként égő sziksóból
ott a rózsaalléban kellene gyakorolni
a táncversenyre is ott készült a lábatlan
ott kellene felkészülni hogyan is vonuljunk majd be
rómában a bazilikába
108
ómama is táncolt
ómama is bevonult az ókanizsai apácákkal
jóllehet bakota szerint csak vak vigh
tibike érintheti majd meg
a piéta enyhe pírban égő márványhúsát
lovaznak
a csirkebéllel lovaznak a kiskacsák
109
mert már meztelenek az angórák
már messziről feltűnt nekem
nem bámul az üresbe némán
babrál valamivel
ostáblát játszik tán önmagával
a forró sóban vak vigh tibike
a kutún egészen közel kúsztam
pedig kutún nem lehet kúszni
egészen közel hogy megfigyeljem
hogyan figyeltetnek vele a vakkal
nagy gyászkeretes zsebkendőjén
egy időben ő meg a lábatlan hordta
a temetőbe a koszorúkat
nagy gyászkeretes zsebkendőjén kincseit rakosgatta
a sikló üres selyemüveg üngöcskéjét simogatta
nyomkodta a darázspogácsából a keserű mézet
löszbabáit meneteltette a sóban
ahogy megneszelt zsebében összekoccantak
a vércsetojások
és a zsebkendő alá csúsztatott egy még
skarlát flamingótollat
míg le nem fűrészelték baráth lábszárait
vak vigh tibike volt ha gyakorolt a táncban a lány
idegesek a poszáták ég a nád
bent mozizott már napok óta kanizsán
hiába kötöztem össze a csirkebelekkel
a gépész felvezette magához
és az izzó szénrudak között nézhette
a kövéret meg a soványat
a kisbajszút ahogy főzi s aztán eszegeti
külön leszopogatva minden egyes szöget
saját bakancsát
nézhette a halált ahogy sakkozik a katonával
simogathatta a filmet ahogy egyik kerékről
tekeredik át a másikra s közben szurkálta szemét a szikra
110
az izzó szénrudak mesélte bakota átvilágították
a vak vigh tibike szemébe alvadt opált
azért nézte így meg a bakota hogyan nézi a vak tibike
a filmet mert már ő is vakulófélben van
fehér bottal sétál vasárnaponkint a nagymise után
üzent az egyfogú hajoltam közelebb tibikéhez
közben a gyászkeretes zsebkendő alatt észrevétlen
a rózsaszín pihetoll után matatva
ismét vacogni kezdtek a vércsetojások
üzent az egyfogú mondtam hangosabban
téged az angóramacskák közé dug
csak én utazom velenczéig a varangyokkal
nem lehet megfulladok az angórától
nem fulladsz meg mert már meztelenek az angórák
lenyírta őket a birkanyíróollóval az ótott tóni
111
ne liferálja át a necegugákat
épp ma
amikor mint tehén hátát látom
simogatom szinte oromhátat
épp ma kezdték égetni a sárgaárokban a nádat
nem is ropog csak füstöl
és aztán egyből robban
mert meglocsolták naftával
amióta folyik oromhátból a nafta
mindent meglocsolnak vele
gyülekeznek a bibicek
holnap mennek egyiptomba
a második költés marad
elhullik tavaszig
a lábatlan is jajgatni kezd nemsokára
ilyentájt kezdik újrafűrészelni
combtőben a lábszárait
de vak vigh tibike még mindig meztelen
rózsaszín testén hordja félujjas zsakettjét
nem látja a hideget
majd csak ha pilinkézni kezd a hó
húzza zsakettje alá a babos pruszlikot
elkapott a pánik
mindenki alias-nak hív
csak az egyfogú szökik előlem
valaki lefizette
tán maga a vatikán tűnődik bakota
ne liferálja át
macskák varangyok csigák és meztelencsigák között
a talijánokhoz a járásszéli necegugákat
a szamaras vittus fia a pista is azt mondta
kimegy amerikába
ha nem akkor itthon marad
itthon maradt és a budin ült rettegve
haza ne kelljen jönnie
112
habakukk a katonatükörben
„Forró szurkon
talál nyugvást a kezed”
Weöres
hol is kezdjem amikor már
amikor már rég megkezdődött
megkezdődött és már vége is szakadt
vége is szakadt réges-rég befejeződött
ott guggoltam a huzatos műhelyajtóban
amikor a bus sógor kitépte saját nyelvét
pedig ő volt a családban a legbeszédesebb
kitépte mandulástól ahogy aztán a pék mesélte
pedig a pék ott se volt csak továbbmesélte
hol is kezdjem tán a hermina húgomnál
mint a hermina húggyal-szarral
tele flamingóvérrel a szűzhószín hermelin
hol is kezdjem amikor már a torkának ugrott
és nemcsak csöpp papírkoponyájából
hanem még a szárnyak hajszálvékony
üvegcsövecskéiből is
mind kiszívta a rózsaszín velőt vagy nem
velő az hanem csak gipszes festék
ilyennel glettelte az angyalok arcát
a vinczer műasztalos a kistemplomban
glettelte az angyalok arcát
gittelte az angyalok szárnyát az üvegablakba
ami nem semmi
nem semmi gittelni
glettelni sem semmi az angyalokat
glettelni pofikájukat
sem semmi glettelni a popsijukat
a jobb felén az egyiknek repedés volt
végig le a combján fityegett a kisujja
az angyal az egy frissen glettelt angyal
113
ha a bolond piktor kipingálja
kipirosítja mint kreppel az ajkát a fanny
az már más az olyan mint amikor a tata
azt mondja a fannynak angyalkám
az már egy másfajta angyal
hol is kezdjem amikor már rég vége szakadt
kicsupálódott mandulástul
hol is kezdjem amikor közben már el is felejtettem
mibe is akartam belevágni
mint amikor tuskó helyett a lábamba vágom a fejszét
tán amikor a hermina azt mondta menj hozz mentát
hozz mentát az almáriumba
mindent felzabál a moly
az almáriumot is a szú
csak az almáriumot leglettelte a vinczer
azt is le mint az angyalok szúszeplős arcát
közben én akarattal feldöntöttem a festékeslábast
és a szekrényajtók is csak úgy maradtak leglettelve
menj hozz mentát mondta hermina húgom
és én mentem mert zabálja a moly a pruszlikot
hallom ahogy hangtalanul zabálja
meg azt is hallom ahogy az angóra érmelegítőt zabálja
és én mentem csak épp mentát felejtettem el szakítani
akkor hogy meséljem ha elfelejtettem
mentem mentát szedni az almáriumba
mentem s vártam hogy közben szépen
felzabáljon mindent a moly
a glett alatt tovább fúrjon a szú
egyen tovább mindent a rosseb
hol is kezdjem amikor nem vehetek lélegzetet
hallgatózom milyen szépen eszegeti
a moly az angóra érmelegítőt
láthatatlan gyémántorrú amerikánerével fúrja
tovább a glett alatt az angyal lágyékát
meg a szekrényajtót
nem vehetek lélegzetet mert épp a hajszálvékony
kék csíkot eszegeti
114
vagy az már nem az angóra érmelegítő
hanem az ér amelyet az angórának melegíteni kellene
hogy meg ne vegye herminát az isten hidege
nem vehetek lélegzetet
nem kezdhetek bele
amikor már vége is szakad
nem vehetek lélegzetet
hogyan is vehetnék
rózsaszín pihetoll lebeg a rókalyuk huzatában
sok fekete meg kendermagos meg rézveres tyúktoll
meg olykor még méregkék jégmadár-toll is
a sárba kutyulva de rózsaszín sosem
ez az első tiszta rózsaszín
rózsája nélkül csak a szín
illata nélkül is mert alant dögbűz honol
csak a rózsa színe lebeg
ha lélegzetet veszek
a szaros véres húgyos sárba zuhan
mind az angyal
mind a tonnás meg puhafaangyal is
amelyben már csak a szú tartja a szuszt a szuflát
a plafon bárányfelhőjéről lezuhan mind
a rókalabirintus dögkútjába
hol is kezdjem
tán hermina húgocskámnál
rajtam követeli ugyanis ómama horpadt gyűszűjét
anélkül már nem tud foltot foltra rakni
rajtam követeli ótata hűzli-gyújtóját is
a hűzli magja kirepült rég
át valamelyik pödrött bajszú baka szívébe
a hűzli meg a lábához pottyant
ótata odapillantott bámulta hosszan
majd felvette még sütött és betette a borjúbőrbe
és otthon aztán ahogy kitörni látszott a béke
szép öngyújtót reszelt belőle
hol is kezdjem
ahogy mentem mentáért
115
és letelepedtem hogy a szurokgalacsint
a végtelen cérnaszálon belelógassam a póklyukba
lógattam
nem lélegezhettem
állt lebegve a rózsaszín pihe
csüngött rezzenetlen a cérna végén a szurokgalacsin
otthon meg közben kitört a ribillió
bekentem ugyanis ráadásul indulás előtt
mert el kell végeznie nagydolgát az embernek mielőtt
útra kél
bekentem szarral a tata katonatükrét
mert ha a hullala julcsához megy
gyöngyöst visz neki a vasárnapi levesbe
vagy piócát megy halászni fannyval
mindig a katonatükörben próbálja kettéválasztani
középen mint az őrmestere a szöghaját
összepillantottunk a katonatükörben
hiszen én is be-beálltam anyaszült meztelen a mocsárba
hadd szedegesse rólam a fanny a piócát
de jött a tata és a fanny rágörcsölt a szamárbőgetőre
hát nem maradt más hátra mint hogy bekenjem
bekenjem szarral a tata katonatükrét
hol is kezdjem
mentem mentáért
de hogy felgyorsuljak a kálváriadombon
beültem egy UNRA-dobozba
és a forró porban az INRI-től
a seriftanya dögkútjába leródliztam
aztán tényleg mentem mentáért de nem szedtem
hol is kezdjem
nem tudom összeilleszteni mint ómama
foltozni a foltot klottra cájgot
cájgra kékfestőt majd megint klottot
jön lüktet margaréta a hittanról
hová habakukk kérdi
margarétát szakajtani
jóllehet tudtam halálos bűn így hazudni
116
illetve az ami utána következik
belógatni a szurokgalacsint százszorszép picsájába
ötven éve jár szegénykém hittanórára
minden évben újracsomagolja a kis katekizmust
azért olyan vastag
egész könyvtár
könyvtár újságokból
hol azt írja kitört a nyavalya
lecsapott a ménkű
hol meg azt hogy a háború tört ki
a háború törte ki a nyakát
béke lett
ötven éve jár hittanra a margaréta
tán itt kezdjem
ötven éve jár mert nem ért bizonyos dolgokat
nem tudja felfogni őket
én meg azt nem értem miért akarja felfogni
mondom neki csak úgy kell alájuk nyúlni
úgy kell felfogni őket mint a csúszós
kénes vizet a kútnál
meg a forró sziksót a járás közepén
a pacsirta alatt a tenyerünkkel
csak úgy hagyni hogy szépen átfolyjon rajta minden
nem érti de majd nemsokára megérti
mert fellibben ő is a mennybe
elkapja fenn a fennható ahogyan zuhan le a dögkútba
felhúzza a huzat mint a rókalyuk a flamingótollat
ott fenn meg majd azt nem tudja felfogni
hogyan vonulnak ott is elébe a folyamőrök
elsüllyedt udvarlói mind
csak a szoldás jóskát fogja megérteni
mert ő ugyanúgy söpri a nagyutcát
mint ahogyan az angyalok söprögetnek ott fenn
nagy lompos szárnyukkal
s most ugyanúgy söpör fenn mint lenn
a jó söprű magyarázta a söprűgyár igazgatójának
a gátőr fia a söprűgyár igazgatója
117
együtt vadászott a tatával a félelmükben
megőszülő kis nyuszikra
a jó söprű tán itt kellene kezdeni az egészet
itt hogy milyen is egy jó söprű
itt kellene leállítani az egészet
megálljt parancsolni
és közben gyorsan lélegzetet venni
álljon meg a világ
és a világ megállna egy(-két) pillanatra
és én azaz szoldás jóska akiből a világ
legjobb utcaseprője lett
csak egy hibája van
nem hagy maga után egyetlen csikket sem
mehetsz dohánylevelet lopni
szívhatod a száraz libafost
elmagyarázná milyen is egy jó cirok-
egy jó kerti- egy jó vesszőseprű
úgy kell bevarrni olyan sűrűre verni
mint az angyalok szárnyába a flamingótollat
mire dusán a borbély feltette a kérdést
akkor miért nem tollsöprűvel
óriás lomha ultraviola tollseprűvel söpri a főutcát
azért nem válaszolta szoldás jóska
aki sosem volt szoldát
azért nem mert a tollseprűsöknél felrobbant
az acetonoshordó
és lebeg a sok pihe a város felett
miféle rózsaszín bárányfelhő
lebeg akárha egy angyal robbant volna szét
így kellett volna kezdeni
ahogy az a gittelt üveg-
vagy az a glettelt puhafaangyal
szétrobban városkánk felett
tán itt kellett volna kezdenem
itt ha egyszer is lélegzetet vehettem volna
itt azzal hogy az nem is flamingó-
pihe volt ott a rókalyukban
118
míg apáék kapáltak engem is megpróbált
pólyástul behúzni egy róka
de hát hogyan is értsem én ezt meg
amikor margaréta sem érti szegény
hol is kezdjem amikor már rég megkezdődött
hogyan tulakodjak a dolgok legelejére
hiszen amikor a mama elküld zsírért sorba állni
akkor is mindig én vagyok az utolsó
mindenkit magam elé engedek
akkor kerülök csak sorra amikor a herman bácsi
felteszi a lakatot
hol is kezdjem amikor már rég vége szakadt
a herman bácsit is feltuszkolták a kamionra
a bus sógor meg mandulástul kitépte saját nyelvét
nem tudok hol belevágni
csak bámulom magam a tata szarral bekent
katonatükrében
nézem hogyan tükröződöm
s akkor valaki hátulról megszólal
szép vagy habakukk
indulhatsz te is a tata után
majd én fújom a katonaindulót
indulhatsz a hullalához
a hullalához a fannyhoz margarétához
gyönyörű vagy
s csak akkor veszem észre ahogy a tenyeremre esik
pillantásom
hogy az arcomra kentem a szart
és nem a katonatükörre
hol is kezdeném
ha a hermina húgom se elég jó kezdetnek
a margaréta meg hosszú százszor-
szép szaggathatom szeretsz nem szeretsz
a fanny meg rám görcsöl
sehol
csak kapaszkodj súgja valaki a góré lécmozija mögül
csak kapaszkodj mint a lyuk fenekén
119
a pók ahogy kapaszkodik
száz szőkehajszál karjával
a szurokgalacsinba
majd csak felhúz valaki a dögkútból
a napra
vagy ez a szurokgalacsin amivel a szartúró bogarak
pólóznak a sziksóban
ez a szurokgalacsin már az
a nap
ha más nem hát beállok taccsbírónak
a mohó molyok a gyémántorrú semmi szúk
bakelitfedelű galacsintúrók meg csak mérkőzzenek
a taccsbíró sosem szaladhat a középre
sosem rúghat gólt
de ha beint őt is ugyanúgy kergetik
a köszörült végű esernyőkkel árkon-bokron át
mint a főbírót
hol is kezdjem
most már pontosan tudom sehol se
itt a sziksóban
a pacsirta énekónja alatt
120
tolbuhin a velenczei tükörben
ültem a lába előtt
egész nap ott kuporogtam
és sírtam
hol
kinek a lába előtt sírtál egész nap
hát az asztal lába előtt
azt hittem tolbuhin sáros csizmája előtt zokogtál
jött át a kompon
ugyanúgy és pontosan ugyanott
mint egykoron a hunok vezére jött meg a törökök
jött át törökkanizsáról magyarkanizsára
és ahogy a partra ugrott
megmerült súlyos csizmája az olajos latyakban
sosem is lett többé fehér a kapcája
hiába mosatta kecsenovics szent miskával
aki városkánk csipkéit oltárterítőit mossa
van aki csak egy tenyérnyi velenczei csipkét
nipp alátétet visz mosatni miskához
ha nem lesz a marsall kapcája holnapra
velenczei csipke
lelőllek mint a rühes kutyát mihály
lehet hogy megbukott a csizmája az olajos latyakban
de a vicc éppen az hogy nem kompon érkezett
a kompot azaz hogy a drótkötelét már az előörsök
ellőtték és a lomha komp a lovakkal
meg a taliján gróf fiával szépen elindult a dunába
a gróf vízfejű fia bekötve mint kajakba egy fateknőbe
hóna alatt a rámából kivágott rőt rembrandt-képpel
ott ült önfeledt énekével meghipnotizálta a lovakat
azt a rőt képet később viaszosvászon terítőként
láttam viszont titelnél egy halászkunyhóban
mindig is mondta tukacs konrád
egy képnek úgy kell festenie
mint kunyhók asztalán a kopott-
121
kapart viaszosvászon terítőnek
igen éppen az a vicc hogy nem kompon érkezett
a kompkötél mint égi rianás úgy pattant el
hanem a kecsenovics és három komcsi társa által
elébe vontatott tükörfürdővel
azon húzták át akárha valami holtbuzgó hódok vidrák
azon húzták át komplett kíséretével és nem a kompon
lábatlan baráth már előbb megszimatolta mi készül
loholt a HATCSÖCS-be bakotához
újságolta még be se jöttek a muszkák
de kecsenovics máris államosította a fürdőjét
csak dusánt hagyta a fedélzeten kis borbélyszalonjában
meg a vécés vicust felerősítve gallérkával
spanyol zsabóját épp előző nap mosta ki miska
kecsenovics a tükörfalhoz állította dusánt
megfenyegette mordályával
majd bizalmasan közölte vele
készüljön fel
tolbuhin marsallnak mind a tíz lábujján tyúksegg van
hát persze nem gyerekjáték átgyalogolni európát
loholt a lehegő irányából vak vigh tibikével
fulladok kiabált a tibike
noha hátán mint mindig most is ott csörögtek
a lopótökök
mert vak vigh tibike szárazon is feszt fuldokol
ússzál hát tibike biztatta bakota
aki különben állítólag szintén vakult
ússzál hiszen ez csak harmat bokáig se ér
loholt a nyomukban tukacs konrád
történelmi csataképfestő is
meg szoldás jóska az utcaseprő
egész életükben azon versenyeztek
melyikük ér előbb a helyszínre
mit az istent fessek duzzog konrád
mit az istent fessek ha már te felsöpörtél
loholtak a lehegő irányából
elsőként mégis habakukk
122
alias wilike érkezett a kompházba
mert a kőpadnál felugrott szamaras vittus kordéjára
loholt a bakota kis csapatával pörölni vissza
tükörfürdőjét szemevilágát
kecsenovics komcsijaitól meg a muszkáktól
tukacs dragacson tolta maga előtt a tömérdek kötelet
pontosan annyit amennyi forrásától torkolatáig a tisza
amelynek egyik végét már a derekára kötötte
a másikat meg majd valamelyik jegenyéhez eperhez
ugyanis tukacs konrád történelmi csataképfestő
nem tud úszni viszont az ütközetek csaták villongások
amelyek őt érdekelték mind a tisza mellett történültek
a tisza vagy a tenger mellett
a tenger kellős közepén
mire odaértek habakukk már holtsápadt volt
ám mint később kisült mert minden kisül
nem a látványtól
nem a tükörfürdőn dőzsölő tisztikar látványától
nem attól ahogyan nyakán a túlkeményített
spanyol zsabóval
gallérka tolbuhin marsall térdén izgett-zizgett
hanem azért mert púderes volt mint egy cirkuszi bohóc
hetek óta gipszes liszttel etette városkánk
patkányait
előbb évekig tervezte ácsoltatta az ácsokkal
az eszményi tiszta tiszafa patkányfogót
de abbahagyta áttért a gipszes lisztre
mert mind összefogdosta a tisztességes pógárokat is
fél város benn nyüszített
a másik fele a félnótások meg künn nyüszítettek
a hombárforma eszményi patkányfogó léceinél
áttért a zsizsikes lisztes gipszre
már hetek óta etette be őket
és éppen aznap akarta végre megitatni szegénykéket
igen pontosan azt a napot látta elő a megköttetésre
amikor is majd görög szobrokká merevedik
ahogyan ő mondta márványul városkánk össz
123
patkánya
igaz lábatlan baráthnak bizalmasan megsúgta
hogy a patkányok után majd a pógárokat is beeteti
beatrix nővér azt mesélte elemérnek a szépművésznek
hogy goethe is imádta a gipszet
tele volt a háza gipszből öntött emberekkel
ha össze nem tört a sok háborúban
tán még ma is ott látható köztük habakukk próféta is
mielőtt elterjedt volna a hír
hogy bakota tükörfürdőjét államosítja a kecsenovics
vak vigh tibike különben épp moziban volt
onnan cibálta ki bakota
az üvegszemű mozigépésztől a légy jó mindhalálig
ama kockáit kunyerálta amelyeken az a nagyfejű
tévedésből felzabálja a suvickot
vak vigh tibike szóval éppen moziban volt
én meg ültem és sírtam
az asztal lába előtt
pedig most nem voltam odadrótozva hozzá
mint kiskoromban rozsdás dróthúrokkal
másnap mind összehajtották a kisiparosokat
egyetlen nap leforgása alatt mivel fogalmuk sem volt
mikor kell továbbvonulniuk pestnek
egyetlen nap alatt meg kellett foltozni féltalpalni
a második ukrán hadsereg bakancsát csizmáját
szent miskának jutott természetesen mind a kapca
ám különösmód mégis miska örült legjobban
minden egyes kapcában veronikakendőt vélt látni
ám a teknő felett persze a gőzben senki sem vette észre
hogy szent miska sír
zokog minden egyes kapca felett
nem kunszt csipkét oltárterítőt tisztára mosni
magyarázta tukacs konrád történelmi csataképfestő
nem kunszt amikor sosem is voltak mocskosak
a mai papok sosem is mocskolják össze az oltárt
de egy muszkakapcát szeplőtelenné mosni
az kunszt
124
tukacs mind földarabolta a már lealapozott
sárgavásznait
és elcserélte őket a még mosatlan mocskos kapcákért
mondván éppen csak egy kis azúrt kell fölé kennem
alá meg egy kis klorofillt
és kész a csatakép
én liferáltam a puhafaszöget tolbuhinnak
zsákszámra liferáltam az illatos puhafaszöget
mert hát megféltalpalni egy hadsereg bakancsát sem
semmi
én liferáltam ládaszám a papucsszöget patkót
és akkor valahogy kiszivárgott
mi szivárgott ki
hol
dusán szalonjában szivárgott ki hogy a marsall
hadiüzemmé nyilvánította kis tükörgyárunkat
igen dusán szivárogtatta ki habakukknak
de fogalmam sincs eredetileg mi köze lehetett
a tükörfürdőnek a kis tükörgyárhoz
amely békeidőben főleg mézeskalács szívekre
aprított tükörcserepet
tán csak annyi hogy folyosóin és szalonjaiban
a tükörgyár műrostos tükrei csillogtak
s mivel magukat képtelenek voltak tükrözni
tükröződtek szépen csillogva a tiszában
előbb azt hitték tolbuhin újra akarja tükröztetni
a vak tükörfürdőt és végképp azon rendezi be
főhadiszállását
hisz a hunok vezérének attilának is éppen ott állt
a főhadiszállása színes palánkokkal kerített
fürdője a jegenyék alatt
azt mondják imádta a nyárpehelyt
az árvalányhajat és az ökörnyálat is
azért lett asztmás
mármint attila
de aztán kisült mert mindig kisül másról van szó
arról hogy a mi kis tükörgyárunk fogja készíteni
125
a második ukrán hadsereg számára a katonatükröt
már napok óta stenclizték őket
foto viki meg sztálint sokszorosította
hátuljára a foncsorba
hamar elterjedt a hír tolbuhin marsall látogatást tesz
a kis tükörgyárban vigyázni a tükörvasalással
kecsenovics megígérte az igazgatónak
ha nem lesz fennakadás kijárja ők lássák el
az egész szovjet hadsereget katonatükörrel
ti fogjátok tükröztetni a győzedelmes szovjet hadsereget
és az sincs kizárva hogy maga sztálin is látogatást tesz
a kis tükörgyárban hiszen egy hadsereg önbizalma
nagyban függ a katonatükrök fényének magasságától
egyik tudományos munkájában állítólag külön fejezetet
szentelt a katonatükörnek durván kirohanva
a mézeskalács szív tükröcskéje ellen
és ha már sztálin ellátogat magyarkanizsára
nem lesz nehéz rávenni pózoljon foto vikinek is
viszont ha fennakadás lesz mindannyiatokat
beszecskázlak a tükörcserép közé satöbbi
mivel a legnagyobb problémát az jelentette
hogyan megmutatni magának
tömérdek kitüntetésével mellkasán
hogyan megmutatni magának magát a marsallt
ezért a szalonba szállították a gyár igazgatójának
a hálószobájából az óriás velenczei tükröt
amit még velenczei nászutuk alkalmával vett volt
feleségének
amelyben aztán sosem is nézhette meg magát senki
lepel takarta állandóan
önnön fényétől meg ne vakuljon
különben nagy buzgalmában kecsenovics már azt is
fel akarta daraboltatni katonatükörnek
sztálinnak is tetszene mondta ha bakái
velenczei tükörben gyönyörködhetnének magukban
velenczei tükörben ütközet előtt
velenczei tükörben ütközet után
126
úgy határoztak a szalon közepén állítják fel
és ahogy belép a marsall leleplezik
tömérdek kitüntetésével a mellkasán
megmutatják magának
tolbuhin őszinte kíváncsisággal járta körbe
kíséretével a kis tükörgyárat
mutatóujjával mint rotyogó szilvalekvárt kóstolgatta
a forró foncsort
állandóan azt harsogva fogai között hogy harasó
mire az igazgató mindig azt hitte azt mondja kell még
bele só
és amikor a szalonba értek hogy felhörpintse
vodkaadagját
az amatőr színház igazgatója egy kecses mozdulattal
lerántotta a velenczei tükörről a klottot
és az lassan lebegve aláhullott
ám kecsenovics nagy megdöbbenésére
persze a megdöbbenés enyhe kifejezés itt
a hatalmas velenczei tükör amelynek foncsorába
tukacs konrád történelmi csataképfestő szerint
egy csöpp azúr is lehetett keverve
a hatalmas vakító velenczei tükör szarral volt bekenve
tolbuhin csípőből lőtt
kecsenovics leütötte az igazgatót
majd felzakatoltak a kísérők tányéros géppisztolyai is
csak úgy szecskázták a tükörcserepet
a velenczei tükörcserepet
aztán hirtelen csend lett
a drága faragott aranyrámában ott állt
habakukk alias wili
ott állt szarral bekent arccal
rezzenetlen ám bárgyú jámborsággal
tolbuhin zavarba jött
addig senki sem látta tolbuhint zavarba jönni
ha nem szaros habakukk arca őt is szitává lövi
így egy pillanatra elbizonytalanodott
valamit nem értett
127
elképedt
azt hitte az ő képe is szaros
összeszarozták
össze őt a marsallt
szarral kente be a kis gyár
szarral kenték be a kis tükrök által egész
dicső hadseregét
arcához kapott nagy püffedt ujjaival
azt hitte a velenczei tükör az egy olyan tükör
amelybe ha belenéz az ember
szaros lesz
szaros még a lelke
mint wilinek szaros még a leglelke is
de amikor meggyőződött hogy nem lett szaros a keze
elröhögte magát
csapkodni kezdte csizmája szárát korbácsával
jóízűen hörpintette fel maradék vodkáját
és attól a naptól kezdve amíg magyarkanizsán
tartózkodott
(tolbuhin nehezen tanulta meg hogy három kanizsa van
török- magyar- és nagy- de végül is megtanulta)
végig ott tartotta maga mellett habakukkot
meg vak vigh tibikét tukacs konrádot szoldás jóskát
akit legjobb szoldátjának mondott meg
lábatlan baráthot
akivel a tábortűz mellett a lógesztenyék alatt
együtt kazacsokozott
én meg csak ültem az asztal lába előtt
és sírtam
akkor is sírtam amikor a gazsi bácsi vasalta
a német tábornok mundérját
pedig az a mundér sosem volt lehányva mint a
tolbuhiné
akkor is sírtam
ültem az asztal lába előtt
és zokogtam
de hát mi a fene köze az asztal lábának
128
a nagy szaros velenczei tükörhöz
semmi azaz hogy éppen az
akkor úgy éreztem mindenhez köze van
azon áll a világ
azon vasal a gazsi bácsi
ahhoz van drótozva még a marsall csizmája is
melyik asztal volt az
a konyhaasztal
ómama épp lesikálta
zsírszódával a disznóvágás az utolsó disznóvágás után
és szépen ráterítette a rőt viaszosvászon terítőt
amelyen ótata a levelesdohányt szeletelte estelente
én meg fosztottam neki a pákából a taplót
ráterítette a rőt viaszosvászon terítőt
amelyre tukacs egyszer azt mondta aláírná
de sajnos ő tukacs konrád történelmi csataképfestő
nem írja alá képeit egyáltalán nem szignálja őket
mert az ő csataképei maguktól karmolászódnak
tulajdonképpen maguktól mocskolódnak
ő csak föléjük szór egy kis azúrt
alájuk tör egy kis klorofillt
azt mondta kiállítaná ha őegyáltalán kiállítana
de ő sajnos nem állít ki
mert már minden ki van állítva (töltve)
minden ki van állítva (töltve) eleve
a konyhaasztal lába előtt ültem
és sírtam
egész nap ott kuporogtam előtte
és zokogtam
129
a girizdek szűz közét
láttam egy narancsot
súgja a vak vigh tibike
én is mondom
fanny bőre olyan aranymitesszeres
kettőt láttam elülről
kettőt hátulról
összesen négyet
négy narancsot
négy narancsot láttam
kívülről
fanny bőre olyan aranymitesszeres
én csak egyet
súgja a vak vigh tibike
belülről
láttam súgja még halkabban
a girizdek szűz közét
a girizdek szűz közét
130
úgy sokkal könnyebb
azt mondta a szamaras vittus
fia a kútnál a mamának
hogy elmegy amerikába
ha nem akkor itthon marad
nem ment el
nem ment el amerikába
de nekem nem maradt itthon
nekem elment
nekem a szamaras vittus fia
elment amerikába
mert azt mondta a mamának
hogy elmegy amerikába
nem ment el
de nekem nem maradt itthon
ül a budin
és én szépen látom ahogy a budi
teteje karcolja a felhőt
amerikában minden megkarcolja
egy kicsit vagy nagyon a felhőt
de nem vérzik
a megkarcolt bárányfelhő ott nem vérzik
a szamaras vittus fia elment
én itt maradtam
úgy maradtam itt hogy nem mentem el sehova
a szamaras vittus fia úgy maradt itt
hogy elment
elment amerikába
úgy könnyebb
úgy sokkal könnyebb itt maradni
131
mit is akarok
kenjem be
mindig engemet kérnek meg
kenjem be kátránnyal
a kamra- meg az ólajtókat
a vasrózsa máris gyémántként csillog a buditetőn
kenjem be a kerítést a bundás vérző sebét
a maradékkal azt csinálok amit akarok
mit is akarok
mit is akarok
132
ki sziszeg
a vak vigh tibike
látott egy narancsot
és átdöfte
és átdöfte a köszörült bicikliküllővel
felszisszent
éppen csak felszisszent
ki sziszeg
kapta fel a fejét a bakota
és elkezdett kotorászni a dákóval
a biliárdasztal alatt
ki sziszeg
133
én kő
van amikor a kertisöprű teljesen elkopik
csutak se
semmi
ráadásul még a nyelében is eltöredeznek a szálak
akkor szeretek söprögetni vele
akkor az én söprűm
az én kertisöprűm
akkor lehet vele elkezdeni söprögetni
söprögetni a semmivel a semmi kertjét
na most teljesen elkopott
minden egyes szála eltörött
de nem söprögethetek
mert most meghalok
éppen most halok meg
éppen most kell meghalnom
valahogy így jött ki
mindenkinek másképpen jön ki
nekem így jött ki
hogy most kell meghalnom
amikor éppen elkopott
eltörött a kertisöprű
még hallom mondják meghalt
mekkora kő zuhant le a mama szívéről
ez tetszik hogy kőnek neveznek
hatalmas kőhöz hasonlítanak
ez tényleg tetszik
én kő
hatalmas kő
erre sosem gondoltam
pedig jó lett volna
hányszor jó lett volna ilyesmire gondolni
én mindig csak a kertisöprűre gondoltam
meg a tata katonatükrire
amit bekentem szarral
134
de arra sosem
hogy kő
hogy én kő
hogy én hatalmas kő
milyen szép is ez
az isten is így beszélhet
kő kő kő kő kő kő kő kő kő
milyen szép is ez kő kő kő
egy hatalmas kő ami legurul
ami szépen alágördül valami vörös dombról
valami halkan doboló véres dombról
egye fene a kertisöprűt katonatükröt
alágördül dübörögve
alágördül dübörögve valami halkan doboló
véres dombról
135
képes nem képes
fogalmam sincs mi a fenét gondolhatott a bakota
amikor a biliárdasztalnál a dákóra támaszkodva
megfogta a könyökömet és forró gőzt fújva az arcomba
azt mondta nem látok
én már semmit se látok wilikém
pedig lát a bakota
mert az elemér megpróbálta nekivezetni a falnak
és nem lehetett
nem vágódott neki
nem csapódott neki a meszelt falnak
mint a béka a bakota
pedig néha még a bögöly is nekiszáll
pedig a bögölynek ezeregy briliánsszeme van
meg hát vakon biliárdoznak mint a bakota
a vak vigh tibike is csak a nemlétező narancsot szurkálja
és a moziban is mindig az első sorban ül
hogy csorogjon rá a vér
megfogja a könyökömet és forró gőzt fújva az arcomba
azt mondta a biliárdasztal sarkánál a bakota
ő már nem lát
vigyem el a négy doboz üvegszajrét a törtelihez
éppen egy üvegesnek való név a törteli
az én nevem is az lesz ha hasravágódok
törteli wilike
és mászhatok a kristálytörmeléken
mint a kocsma mögött a lábatlan békák
a tükörgyár szemetében
fogalmam sincs mi a fenét gondolhatott
a dákóját krétázva a bakota
ugyanis vagy már össze vannak törve a drága szervizek
és rám akarja fogni hogy én törtem össze őket
vagy tényleg azt hiszi a bakota
képes kristályt szállítani a wilike
képes-e
136
képes-e a wilike kristályt szállítani
képes-e
képes-e a wilike kristályt liferálni a törtelinek
képes nem képes
nekivágódik az első meszelt falnak
nekivágódik az első meszelt falnak a kristállyal
mint egy briliánsszemű bögöly
vagy hirtelen lefékezek mint a bakota
nem én már nem fékezhetek
viszem a kristálycukrot
a négy nagy doboz kristálycukrot a fannynak
137
tudom mit akarok
a maradék kátránnyal azt csinálok amit akarok
tudom mit akarok
csak még nem mondom meg
csak még nem mondom meg magamnak
hogy fúrja az oldalamat a kíváncsiság
hogy mit is akarok csinálni
mit is akarok csinálni a maradék kátránnyal
majd ha már szép nagy lyuk lesz az oldalamon
mint annak a kereszten
majd akkor megmondom
majd akkor megmondom mit akarok
mit akarok csinálni a maradék kátránnyal
tudom mit akarok
138
vacogó lila testekkel
loholok a kisszékkel
átlósan a sziken
loholás közben választhatok
krisztus- vagy szamártövis
szamár- vagy krisztustövis
loholok átlósan a sziken
loholok a kisszékkel
átlósan a sziken
szeretek segítkezni a kopasztásnál
szeretem nézni ahogy az asszonyok
kövér combjaik közé szorítják a libákat
és durván tépni kezdik őket
olykor egy-egy hattyúnyak beszorul
felszalad a torkukig
s a sárga csőr kibukik pihésen habzó szájukon
szeretek segítkezni a kopasztásnál
hónom alatt a már meztelen
vacogó lila testekkel
szeretek kóvályogni a pihefelhőkben
loholok a kisszékkel
átlósan a sziken
szeretek segítkezni a kopasztásnál
noha mindig én kapom a legkisebb adag tollat
loholok átlósan
az egyik hordóban a kátrányt gyűjtöm
másikban pihetollat
139
happy end
a szamaras vittus fiával
a vak vigh tibikével
a lábatlan baráthal
a bakotával
meg a fannyval
a fanny most a kardos picu felesége de veri
azért van nálam ez a köszörült kampó
hogy ha megjelenik felakaszthassam a fogasra
megyünk a moziba
délelőtt a templom előtt kéregettünk
most meg megyünk a moziba
nézni a king kongot az első sorból
a kecsege jóska azt mondja vihogva a fanny előtt
wilike ne ülj az első sorba
ne ülj az első sorba mert átmegy a king kongba a rühatka
és mind letúrja a szőrit
és hogy nézne ki a nagy mafla bunda nélkül
hogy menne vissza amerikába pőrén az istenadta
a kecsege szájába vágtam a kampót
ezért jó ha mindig nálam van a kampó
a köszörült kampó
és mindenki azt hiszi a king kong üvölt
fröcsköli a vért
azt hiszik elszabadult a vászon mögött
a king kong elszabadult a vászon mögött
szédülök
mászik fel a lánnyal a karcolóra
kívülről
a szamaras vittus fia azt súgja
hogy ha kiment volna amerikába
ő is kívülről mászott volna föl
azzal a szép szőkeséggel
a karcolóra
ám látom nagy mocskos mancsa ott hever a fanny öliben
140
ha most odacsapok
odacsapok a fanny ölibe a köszörült kampóval
akkorát üvöltenek hogy a king kong is lezuhan
a szőkeséggel
várok
számolom a karcoló ablakait van elég
még várok egy kicsit
a vak vigh tibike állandóan azt kérdezi
mi történik a vásznon
mi történik a vásznon
futkosnak mint lepedőn a gyertya elől
a poloskák
a vérrel teli poloskák
mi fröcsköl
ki fröcsköl
belevágta a wilike a kampót
a köszörült kampót a fanny ölibe
vége
kampec
HAPPY END
141
ne gyere vissza
miért vacogsz kérdem
didergek mondja
ordasgyűrűben kistál kocsonya
miért dideregsz kérdem
félek mondja
félek visszajönni amerikából
de hát ki se mentél mondom
félek
még így is félek visszajönni mondja
itt gubbasztok a budin már hónapok óta
látom karcolja
a buditető vasrózsája a bárányfelhőket
és a karcolt bárányfelhők felvéreznek
vérben fürdetnek bennünket
mint a suhogó mozivászon a vak vigh tibikét
akkor mondom tényleg nincs más megoldás
ne gyere vissza
ne gyere vissza ha ki se mentél
new york 84 december/85 január
142
csak abban különbözök
állok a kanálisban a szürke gémmel
mozdulatlan a szürkeségben
látom a szürke gém már azt hiszi
hogy én vagyok a szürke gém
csak még azt nem tudja hogy
ha én vagyok a szürke gém
akkor ő a szürke gém miféle gém
még majd gémeskútnak gondolja magát
s mind kimeri alulam a vizet
a torzs felhasította talpamat
piócát szedtem ugyanis a fannynak
még mindig telis-teli vagyok velük
másznak fel rajtam
ki mondja ki
ki mondja ki mindezt helyettem
ha elérik a számat
azt mondja a fanny ha nem dunsztolunk
bár piócát áruljunk a piacon
olyan a mocsár most mint amikor
a fanny hipermangánt szór a porcelántálba
és a lába közé veszi puncikáját tükrözteti
most már az ég alja az egész bolt is olyan
szél lesz
vihar
a nádszálak már keresztezik egymást
akárha rózsaszín filmen kardozni készülnének
csak abban különböznek az emberektől
hogy nekik eszükbe se jutna így szépen
lassan ereszteni fel a piócákat
mint csigabigák versenyén
és várni melyik ér fel elsőként a számig
a fanny csókol úgy picit csücsörítve mint a pióca
csak abban különbözök hogy nekik eszükbe se jutna
így zavarba hozni a szürke gémet
143
állni a kanálisban a szürke gémmel
mozdulatlan a parázsló szürkeségben
állni itt a hajnal lobbanásáig
állni itt ellobbanásáig
144
ma sem értem az egészet
megint szökhetnékem támadt
noha azt mondta a nővérke a mamának
vagy már a mama nincs rég
hogy meg vannak számlálva
nem hallottam hogy mik
hogy mik vannak megszámlálva
biztosan a napjaim vannak megszámlálva
de lehet hogy csak a székek vannak megszámlálva
a székek vannak megszámlálva a váróteremben
pontosan tudják hány szék van
nem szabad egyet se behozni a kórterembe
egyet se szabad kivinni a napozó teraszra
egyet se mert meg vannak számlálva
pontosan meg vannak számlálva
a székek a váróteremben
túlnabbra kerekedett szökni kedvem
még
még túlnabbra
a halálon túlnabbra
bár lehet hogy hiába az egész
ott is pontosan meg vannak számlálva a székek
egyszer tisztán hallottam amikor az isten azt mondta
valakinek hogy told csak vissza azt a széket a helyére
de hogy kinek és hogy melyiket azt nem tudom
ma sem tudom mert ott nem voltak székek
nem volt se padló se szék se köpőcsésze
úgyhogy nem értettem
ma sem értem az egészet
145
ha elszáll
hozz be egy szál füvet
a szikről mama
hozz be egy szál füvet
holnap fűrészelnek
hozz be egy szál füvet
ha elszáll a lelkem
a fűszál is száll vele
tavasz van
elcsavarognak a kisbíbicek
lobognak a gyertyák a gesztenyelombban
holnap fűrészelnek fúrnak faragnak
mint egy zsákba a farkassal
visszavarrnak magamba magammal
hozz be egy szál füvet
a szikről mama
hozz be egy szál füvet
azt viszem magammal
146
budi a délibábban
amióta lecibálta
mint elnyűtt fekete kabátot
cibálta le a szél
a léckeretre szegezett kátránypapirost
sokáig lebegtette a csonkakaró felett
azt hitték még nagyobb sas
még nagyobb sas terül ránk
nem rakták ki a csibéket arany kiskacsákat
a kutyák nem mentek a nyájjal
a tanya körül kellett körözniük
míg a sas le nem ült egy földhányásra
s ki nem sült nem sas se kánya se vetési varjú
kátrány
kátránysárkány
kár hogy nem kötöttem hozzá a cukorspárgám
amióta lecibálta a léckeresztről
bejön a járás a budiba
szépen beandalog a lábam alá
akárha én járnék
akárha bakota máris kereket szerelt volna alám
a tetőn mind púposabb a kőrózsa
a kőrózsa megnyugtat
ha nem húsos kőrózsával lenne púpozva
nem tudnék elüldögélni naphosszat
az ajtó nélküli budiban
éjszaka bejön még az orompart is
pedig majd félnapi járás
ha nem égne fenn az ormon az olajkút örökmécsese
éjszakánként nem mernék üldögélni
az ajtó nélküli budiban
a mamának is itt kellene üldögélnie mellettem
mint nagy szentjánosbogár őriz a mama helyett
azt mondja a sóti szomszéd
az olajra
147
az oromi olajra jön a sas
pelikán íbisz is jött fel a csatornán
a halastóra
és beletette kék tojását a sziksóba
az olajszag csalja ide őket
egészen más ott a délibáb
ahol olajjal tele a föld bendője
csúszósabb valahogy
nem lenne szabad több olajkutat ásni
az ékszereket is mind kikaparták
kapartak mint a güzük
a régész urak az orom hátából
én is kubikoltam nekik de amit elloptam
azt mind visszatemettem
ott fekszik orom hátában ómama is
ott bombázták agyon a parton a dinkatököt
mind visszakapartam a homokbánya mamutcsontjait is
ékszerekkel hatalmas sárga csontokkal rohangáltam
a holdvilágban
mind idejön a sas
és aztán hiába hessegetjük őket
felkapdosnak mindent még a gyerekeket is
már néhány sejk is megjelent a csodafürdőben
a sótiból a sírköves olájból
meg hát az ótott sógorból is sejk lesz hamarosan
erővel akarnak meggazdagodni ott izegnek-
mozognak a sejkek között mint a sajtkukac
amióta letépte a szél
a léckeresztről a kátrányt
az egész világ előtt vetkezem
ez a léc az én fügefalevelem
majd meggyónom a tresnyeváci tisztelendőnek
végképp el ne vétkezzek
kezdetben nadrágban üldögéltem
egy ürge mintha csak megbízták volna
itt pipiskedett egész nap
a búzatáblánk sarkán
148
elszaladt telehabzsolta tokáját-pofáját
forró maggal leszaladt kiokádta
de mire kikapcsoltam volna a tata katonaszíját
és elkezdtem volna bogozni a gatyamadzagot
az ürge már megint ott pipiskedett
bus bácsi mesélte hogy ő a donnál megtanulta
nadrágban végezni a nagydolgát
de aztán megszoktam a pipiskedő ürgét
meg a botjukra támaszkodó juhászokat is
pedig azokat már a teremtő is megunhatta
látom a vadászokat ahogy gukkeroznak
itt várják azt a bánáti vadkant
még majd belém durrantanak
körülsatírozzák söréttel
söréttel satírozzák körül léckeresztem
amióta lecibálta róla a kátrányt a szél
még szebb a hajnal
a harmat nyakig emelkedő hűs párája
még semmi sem fénylik
de az első madarak már fenik a késeket
ó nem a nagykéseket disznóvágáshoz
kiskéseket fennek az első madarak
akárha fanny villogtatná manikűrkészletét
és aztán hirtelen a pacsirta
szemhéjamba akasztja hosszú görbe tűjét
hirtelen kifordítja mintha csak azt akarná
megnézni trachomás vagyok-e még
mert a rüh után jött rám a trachoma
és az égboltra feszíti szemhéjam
tüstént körülöltögeti
és akkor pont délben megpillantom
a ház mögé kötött fehér szamarat
oda tűz ugyanis legjobban a nap
mégis nap mint nap oda kötik
csak áll néz hogyan bámulom
a birkákat olykor lenyírják
behajtják delelni
149
igaz a forró gané felnyomja őket a mennyezetre
de a fehér szamarat sosem kötik el onnan
pedig megnyerte persze sárgarépával az orra előtt
a szamaragoló versenyt kispiacon
olcsón kapták mert a gazdája börtönben ül
írt az öreganyjának hogy állandóan
a fehér szamarat látja
ahogy felültette rá fannyt és átvezette az égő sziken
mert kirepedezett sarkát nagyon ette a só
nekem is üzent abban a levélben
hogy most ő is úgy üldögél mint én
a budin naphosszat
csak neki biz fenn a nehéz vasajtó
nekem meg már a kátrány se
amióta letépte a léckeresztről
bejön a járás orom
itt benn világol mint az oltár felett
az olajkút örökmécsese
idejön a fehér szamár
egy napon meg a bánáti vadkan vágtatott felém
a bánáti makkosból úszott át adorjánnál
hát jó mondtam
most már úgy sincs idő felkapni a gatyát
lábam közé szorítottam a léckeresztet
s akkor megéreztem a kőrózsa nyugodtságát
a vadkan is megérezhette
mert hirtelen elkanyarodott
harsogva kezdte habzsolni a ház mögött a dinkatököt
amióta a vadkan meghátrált a léckereszt elől
mintha emelkedni kezdett volna velem
a budi deszkatákolmánya
ómama naponta sárgára súrolja
akár a gyúródeszkát
emelkedni kezdett
valaki von fel
vagy csak a szar nyom
szorít akár a birkákat a mennyezetre
150
trónolsz wilikém szólnak be olykor
amióta a szél lecibálta
a léckeresztről a kátrányt
amióta itt világol az oromi örökmécses
meghátrált a vadkan
amióta itt áll előttem a fehér szamár
tényleg trónná emelkedett
a libák mennek ki a gyógysárra
jönnek haza libasorban nem sokkal a csorda után
a kacsák keresztezik
a kisbíbicek csipkézik útjukat
áll közöttük az ótott sógor
és nem tudja merre induljon
a dontól hazamászott
és végül itt tévedt el itthon
eltévedtem jajdul fel
lehetséges hogy eltévedtem
lehetséges hogy csak én tévedtem el
a libák a kacsák a kisbíbicek nem
istenem lehetséges hogy csak én
lehetséges súgja a sík szikbe simuló lábatlan baráth
lehetséges ótott sógor
istenem lehetséges
lehetséges ismételgeti
még jobban megijed elveszti fejét
azt hiszi mindenki azt hinné csak én nem
mert nekem a súrolt trónról rálátásom van a járásra
azt hiszi mindenki azt hinné én is hiába van rálátásom
mindenki azt hinné az isten válaszolt neki
lehetséges
és az ótott sógor üvöltve rohan
a sziksón ostorka felé
jóllehet adorjánra indult
a kőrózsa nélkül én is eltévednék
el még így ülve is
este látom idelebben padlásunkra a macskabagoly
a galambok már nem is nyugtalankodnak
151
közöttünk is köszörüli már a böllér a nagykéseket
amióta lecibálta a szél a kátrányt
lecsitultam
jó a fehér szamárral
az örökmécses a kőrózsa alatt a mennyezeten
ha nem lenne tele a budi behúzódna alám
a patkány a görény az üldözött róka
a hermelin
szeret erre a sziksóban a hermelin
errefele ha elolvad a hó akkor sem kell
levetkőznie a fehér bundát
ha nem lenne így tele még behúzódna valami alám
lemarcangolná mindenem
ma egész nap csavart a sok sülttök
el voltam foglalva magammal
és csak dél körül vettem észre
valami mozog a part alatt
jön valaki járja a sűtt járást
ha ilyen kényelmesen jár csak a csordával ér ide
ha egyáltalán ide indult
ha a budit célozta meg
ha nekem tart
és az utolsó pillanatban nem kanyarodik el
a kisfa
ez az egyetlen fa a járáson
a sziken nem marad meg még az akác a meggy sem
csak ez a reves sefajta kisfa
a kisfa magasságában mozog jár akárha egyhelyben
istenem lehetséges hogy a fanny az
gyorsan fel akartam kapni a gatyát
de aztán mégse kaptam fel
valami hűs szellő jött alulról
jó volt így nézni a fannykát ahogy közeledik
a fannyka és nem a vadkan
ha a vadkan előtt nem ugrottam fel
miért ugranék most letolt gatyával mint a nyúl
most azért mégis jó lenne az a nehéz vasajtó
152
mert gukkeroz a fehér szamár a gazdája szemével
ő csak guggoljon ott a börtönben
én meg itt a budin
és csak jön felé is felém is
már nincs kirepedezve a sarka tapsikol a forró sóban
nincs rajta a saruja mossa a könnyes kamilla
tán kint volt a halászokkal a tavon az éjszaka
és kapott tőlük egy nagy halat
azt hozza skarlát kendőjébe kötve
csak most ne vágjon át senki a járáson
se a bolond postás se a tarhós néni
se a vályogverők se a tollasok
jön hallani vélem énekét
de hisz nincs rajta semmi
nem a skarlát kendő az amiben a halat hozza
hanem a kombinéja
gyere szállj le a trónodról szarkirályfi
lépj ki nyugodtan a pantallódból
gyere ide a kopásba
emelj el egy tégla vajat a gangról
gyere a bíbicek közé megsütjük ezt a szép halat
szállj le mintha ezt mondaná
csak el ne kanyarodjon
bele ne álljon mint szokott így pucéran a kénes vályúba
s várja míg le nem nyalja testéről érdes nyelvével
mind a piócát a csorda
csak el ne kanyarodjon ilonakertvárosba
áll a reves kis fa magasságában
áll a délibáb selymében
sóvirág közé hímezve
áll egylábon
de hisz ez nem a fanny a hullala se
nem is gém nem is gémes
tán a sóskopóról lebbent át ide az a flamingó
amit a tata vélt látni a cankók között
de aztán a tresnyeváci tiszteletes lepirította
hogy ő mindenütt kombinét levetkezett
153
kombinét lát lebegni
jön felém cingár lábain a délibáb tocsogósában
kelleti magát
mind görcsösebben szorítom a léckeresztet
alá ne lebbenjen most a kátránykánya
nyakának ne ugorjon most a sóból
a hóbundás hermelinke
s kiszívja nyaka vékony üvegcsövén mind rózsavíz vérét
a rózsaszín rózsa tetűjének is rózsavíz a vére
lebegteti a forgószél
csak fel ne csavarja az égbe lángoló selymét
vagy az örökmécsesből folyt szét s kapott lángra az olaj
áll elmélázva mintha csak fázna a selyme a kánikulában
mind görcsösebben szorítom a léckeresztet
csak alá ne lebbenjen a tüzet okádó kátránysárkány
ránk ne boruljon az égő kátrány
áll dideregve a semmi selymecske
a semmi vak selymecske
de hisz tényleg hermelin az ott a sóban
máris rápattant a vékonyka nyakra
szivattyúzza a hóbundás hermelinke
a sóba tepert flamingó vérét
mind összevérezte máris hóbundáját
mind összerózsaszínezte
s én csak nézem szarom satuja által
a mennyezet alá szorítva
nézem ahogyan a hóbundás hermelinke széttrancsírozza
a lángselyem flamingót a sziksóban
nincs már idő felkapni a gatyát
kitöröm a léckeresztet
és verem
agyonverem a flamingóba csimpaszkodó
hóbundás hermelinkét
ki dörzsölte át a tested rózsaszínnel kérdi fanny
a délibáb tocsogósában trappolva előlem
dobd már el azt a keresztet
154
tukacs konrád történelmi csataképfestő
miért színbolond
tukacs konrád történelmi csataképfestő
amikor ellentétben a szépművész elemérrel
aki mindenre ráad még egy kis rózsaszínt
miért kensz mindenre még egy kis rózsaszínt
miért kensz mindenre még egy kis rózsaszínt elemér
még a fehér
sőt a már-már fekete a bolond kertész szerint
abszolút fekete vörösrózsákra is
miért adsz mindenre még egy kis rózsaszínt elemér
kérdezte habakukk alias wilike
nem látod te félnótás
és különben is te meg miért csak félnótákat óbégatsz
miért mint hosszában kettévágott féldisznók dalaid
nem látod
mit nem látok
hát hogy épp megy le a nap
nem én kenem te félnótás
hát ki keni
ki keni ezt a rózsaszínt
hát a nap dobja vissza
lebukik és ezt a kis rózsaszínt még visszadobja
nem látod
mit nem látok
nem vagyok én színvak
hát a rózsaszínt
hol
hát vak vigh tibike orcáján
azt nem a lebukó nap dobta meg
rózsaszínnel
hanem
hanem megfertőzte
155
ki fertőzte meg tán lefeküdt
ő is hullala julcsával
miért vágsz mindig a szavamba
belevágsz és aztán tátott szájjal vársz
ki fertőzte meg nyögd már ki no
a flamingó
azért csupa rózsaszín
eljárta vele az ólban a násztáncot
a hullalával
nem a hullalával
noha igaz hullalát is az ólban tartotta
bus sógor
a flamingóval járta el
a hullalával meg megjárta
ne vágj bele
nem vágok bele de akkor már rég kifakult
liba volt amikor tibike eljárta vele
a násztáncot
mindegy de azóta izzik így
ilyen enyhe pírban vak tibike arca
azelőtt színtiszta viasz volt
mint a gyertya amit a templomegerekkel eszegetsz
csendesedjetek már hogy szóhoz jussak
miért színbolond tukacs
azért mert nem ken színt a festményeire
hanem ő maga eszi
mit eszik
eszi mint ahogyan te eszed wilikém a kaladontot
mit eszik
eszi marékszám a kékítőgolyót
eszi mint a te patkányaid eszik wilikém
a gipszes a zsizsikes gipszes lisztet
eszi a kékítőgolyót
akkor kéket hugyozik
mint a szarvas emőd ahogyan zöldet hugyozik
a tömérdek sartrőztől
áll szétvetett lábakkal tukacs
156
a csatakép előtt
meg-meghátrál
majd hirtelen nekiszalad
de semmi
bedob egy kékítőgolyót
semmi
bedob egy marékkal
kéken nyáladzik mint hajnalban amikor még
kéklila az ég alja
kéken nyáladzik mint a meztelencsiga
aztán beront a csalánosba
a kecskéjéhez
azt hinné az ember rögvest megfeji a kalapjába
de nem csak csalánt szaggat
és rátöri a csataképre alul
mit tör rá mi a nyavalyát
a csalánt töri bele
értem
mit értesz te nyavalyatörős
hát azt hogy ott lenn a fű a csalán
amibe beleharapnak
kik harapnak bele
hát mind a szegény katonák
de hol látsz te tukacs képein katonákat
sehol
mind elestek már
engem is megtanított a bunyevác
marjan bácsi mert ő is volt a don-kanyarnál
mire tanított meg
engem is megtanított csalánlevest főzni
az mentette meg az életét
mi
a csalánleves
nem harapott bele ő előbb megfőzte
szóval ezért színbolond tukacs konrád
történelmi csataképfestő
mert eszi
157
eszi marokszám a kékítőgolyót
lábatlan baráth is megevett
egy marék lila sörétet fogadásból a vadászbálon
áll szétvetett lábakkal tukacs
a nagy pakkpapírok előtt
a lőrinc gyerekektől kapta őket
amikor átadták a selyemgubót
azokon a sárgahomokszín papírokon kezdtek hemzsegni
a peték
a kövér selyemhernyók aztán felmásztak
a kertisöprűre és begubóztak
látod a selyemgubó is rózsaszín
pontosan olyan rózsaszín mint vak vigh kobakja
egy selyemgubó amelyből kiszállt a selyempille
két helyen is kiszállt olyan tibike feje
és amikor átszállították a kompon a selyemgubót
törökkanizsára a selyemgyárba
a lőrinc gyerekek mind nekiadták a pakkpapírt
neki tukacs konrádnak
hogy végre megfesthesse azt a csatát
amelyen mind ott tülekedik egyrakáson
hun török meg hát a savoyai jenő
és a tolbuhin is
és hová tűntek azok a homoksárga papirosok
összegöngyölte és feldugta őket a gerenda alá
a magtárban mert még visszajöhetnek mind a vezérek
a pasák marsallok
a marslakókat várjuk és a marsallok jönnek ismét
visszajön magyarkanizsára tolbuhin
még szerencse hogy nem vitte el mozgó
katonakuplerájával a hullalát
a fannyt meg csörgő zsabójában gallérkát
miért szerencse
mert hallottam a bolond kertésztől
hogy valahol a balaton közelében
valami vész nevű városnál
vész vagy prém már nem is emlékszem
158
igen valami vészprém a balaton bal partján
szóval ott egytől egyig mind lelövette
a szifiliszes katonakurvákat
hm
egy hajnalban kivezényelte őket a hóra
úgy meztelen meg hússzínselyem kombinéban
vacogtak mint flamingók
és mind belelövette őket
az előző nap kiásatott gödörbe
most már értem miért utazgat a balatonra
a bolond kertész meg a bakota meg a tibike
ott sétálnak mezítláb abban a zárdakertben
zárdakertben lövette le a katonakurvákat
igen mert ott szállásolta el
a zárdában a katonakuplerájt
és ott lövette le földeltette el őket
még most se sarjad ott fű
lehet hogy majd árvalányhaj
olykor még mindig csontokat kaparnak ki a kutyák
rózsaszín csontokat
bakota azért ment mert azt hallotta ott vannak
a legszebb flamingók a veszprémi zoóban
és mit láttak azok a vakok és vakhülyék
semmit
azaz hát a legéppuskázott katonakurvák hazajáró lelkét
állnak ott vacogva és a nap dobja vissza rájuk
lebukik és azt még
azt a kevéske rózsaszínt még visszadobja rájuk
mint habakukk alias wili ahogyan eszi a kaladontot
úgy eszi tukacs konrád a kékítőt
a nap meg buktában dobja vissza rá a rózsaszínt
állítólag megmutatta a nagy csata tekercseit
kiteregette őket ott a magtárban
bakota meg wilike meg lábatlan nyakig a forró búzában
konrád meg letekercselte nekik
a selyempilleszaros nagy tekercseket
jól nézünk ki a selyemhernyók szövik
159
konrád csataképeit
igen pontosan valami ilyesmit mesélt vak vigh tibike
meg a vakuló bakota is
milyesmit
ilyesmit hogy a kép előtt
nem is előtte hanem a képen is
most nyakig a forró búzában voltak
vagy a csatában
épp hogy kimásztak a búzából
belegabalyodtak az ökörnyálba
vagy egy árvalányhajas mezőn kezdett el
loholni vak vigh tibike
miféle csatatér az amelyen nem lőnek
tukacs konrád csak aztán megy
csak tíz száz ezer év után száll ki a színhelyre
a szín hűlt helyére
akkor is legtöbbször már ott találja
szoldás jóskát az utcaseprőt
szóval semmi
egy fél csikk egy fél hülzni se
csak a csalán vagy az árvalányhaj
vagy az se csak szik
vakszik amit felver a pacsirta
ha az isten közelségétől leszédül
vak vigh tibike állítólag egyszer hallotta amikor
tukacs konrád történelmi csataképfestő
meg elemér a szépművész eszmecserét folytattak
a bolond tóth galambpadlásán
hogyan szívja a patkány a kisgalamb vérét
azt tanulmányozták ott fenn a fatalpgyáros padlásán
hogyan szívja agyvelejét
azt a finom rózsaszín saracskát
és ott míg várták a patkányt
ez még a patkányok lisztes gipsszel való beetetése
előtt történt
szóval míg ott várták a patkányt
eszmecserét folytattak
160
akkor fejtette ki állítólag tukacs konrád
hogy az ő feladata éppen az hogy elvonja
kivonja a színeket visszavonja
vissza mind egytől egyig
tehát visszavonja és csak folt marad
a színfoltok fakó helye
hogyan lehet valaki színbolond
szín nélkül
úgy hogy állítólag mind felkeni
könyékig véres mint disznóvágáskor a hentesek
és aztán leszedi lekaparja felitatja
szóval színbolond
hátán a nagy tekercsekkel
még budára belgrádba is elment
hogy rigómező meg mohács nagy tudorai
tanulmányozhassák
de nem láttak semmit csak valami kaparászást
meg valami fakó foltokat légy- és selyemlepkeszart
budára valóban azért ment hogy pillantást vessen
a török rózsakertek helyére
a bolond kertész tőle hallotta hogy azok
a vörös rózsák abszolút feketék lehettek
csak elemér dobott rájuk aztán titokban
egy kis rózsaszínt
de az is lehet hogy csak néhány rózsaszín rózsa tetűjét
tette át az őszi vörösrózsákra
az is elég hisz azoknak is rózsaszín a vére
rózsaszín rózsavíz
mert hogyan is lehetne rózsa rózsaszín nélkül
most már jó lesz ha befejezitek
teljesen belegabalyodtatok
én is színbolonddá leszek itt köztetek
és elkezdek pingálni mint a vak pingálóasszonyok
színbolond féleszű félnótások között
hát nem te kezdted
nem te kérdezted miért színbolond tukacs konrád
történelmi csataképfestő
161
azért mert nem a színekért bolondul
hanem a tisztaságért
azért színbolond
igen értem kezdem érteni azért mert: tiszta.
162
táncverseny
„POZZO Régebben hány táncot tudott, a farandole-t, az almée-t, a körtáncot, a dzsigget, a fandangót, sőt a hornpipe-ot is. Szökdécselt. Most már csak ennyit tud. Tudják, hogy hívja ezt a táncot?
ESTRAGON A lámpagyújtó halála.”
Beckett: Godot-ra várva
ómama érzi ó nagyon érzi
megérzi mit csinálok
nem lát
kioltotta a mész az oltottmész
egyik szőlőszemének világát
a másik szőlőszemet meg hályog bugyolálta be
szőlőszemszínű a famíliánk szemevilága
de van aki csak savószeműeknek mond bennünket
nem lát
nem lát de érzi ómama
ahogy a sárgahajú kertisöprűvel kilejtek az ólból
nem lát de érzi hogy valaki táncol
táncolva farol ki
csak nehogy azt gondolja az emsével babráltam
nem lát de érzi és máris mondja
az ő idejében kölest tapostak
kölest mondja
és topog kis fekete mamuszában a kamillában
kölest kérdem elámulva
és fennáll a veszély kiront lábam között az emse
kölest tapostak mondja és tipeg
kölest tapostak szépen egyenletesen
a kölesen táncoltak
köles volt a gyöngyszőnyeg a táncparketta
már én is ott lejtek ómama mellett
a sárgahajú kertisöprűvel a kamillában
163
én lejtek
a lejtés más mint a szalajtás
ómama tipeg-topog
kis fekete mamuszát ezüsttel hinti a sziksó
a kamilla arannyal hímezi
és már kezdem sejteni miért is járnak hozzánk
a városi madarászok sundricka meg a társai
kölesért járnak
ne feszítsd magad annyira hátra dorgál
már kezdem sejteni miért kellett minden évben
legalább két hold kölest vetnünk
nem a madarászok miatt
vagy a madarászok is táncolnak
sundricka és a béna parkőr
piusz és szatyor lötyöge és fütyém
megpörgetik a batyus meg a szamaras vittust
a koldus herminát és a ráncos nusit
lehúzzák a földre gallérkát a médiumot
ómama kérdem a sziksóba is lehet kölest taposni
vagy csak az agyagba a sárga meg a fekete földbe
ómama tipereg-toporász
a kamilla arannyal hímezi fekete mamuszát
az aranyka összeköti
aranyláncra veri visszeres bokáját
ómama tipereg-toporász
bokából kis cseleket csinál
tán hogy lerázza láncát
mintha vízbe estél volna
kisfiam ússzál
ne masírozz ússzál
dőlj szépen a délibábba
dőlj bele no
a gallérka már ott lebeg a delelő tehenekkel
ne ijedj meg ha fejtetőre állít
ússzál
ómama sejtette azért lejtek még az ólban is
aki szalajt az mégiscsak jobban lejt
164
sejtette azért lejtek
mint az orsó azért pörgök a kertisöprűvel
mert a nagy palicsi táncversenyre készülök
vermes a súlyemelő futóbajnok rendezte
a saját birtokán
vermes túl gyors súgta ómama
tőle ne félj kisfiam vermes elhagyja önmagát
csak ómama tudta hogy oromháton ostorkán át
begyalogoltam palicsra
csak a szögeket felejtettem el kiszedni a csizmából
mint a patak jegén úgy iringáltam a parkettán
kertiseprűforma partneremmel
ússzál
csak ússzál súgtam a fülébe
és éreztem összepisili magát
ha összepisili
a keringők nem hazudnak
ha összepisili a lány magát okított ómama
győztél kisfiam
ha összepisili magát
a zsurló nem a zsurló a zsüri is átnedvesedik
győztél mondom győztél kisfiam
mondtam neki ómamával kölesen gyakoroltunk
kikötött mint a lovat a nyomtatóba
ne repüljek ki állandóan a gyöngyparkettáról
ha meg kell állnod egy pillanatra
magyarázta ómama
ha meg kell állnod mereven előrebukva
lövellni
a keringők nem hazudnak
nyugodtan állj meg és lövellj
a keringők nem hazudnak
ha meg kell állnod egy pillanatra
mereven előrebukva lövellni
akkor győztél kisfiam
a zsurló nem a zsurló a zsüri tagjai is
megmerednek egy pillanatra előrebukva
a keringők nem hazudnak
megmerednek egy pillanatra előrebukva
165
lövellni
mondom akkor győztél kisfiam
és vermes már szidolozta is a serleget
éreztem tele volt a csizmám nekem szidolozza
ott volt szárits úr is a szárnyas
megismert azt mondta jó volt koma
egyszer a járáson bukott le
vászonlepedőből furnérból csirizelt madarával
szerencsére épp a gyógysárba
mi húztuk ki a kókai ökreivel
a madarat habakukkal
megígérte egyszer felröpít bennünket
de habakukk (alias wili a piócahalász
zsáre a rendőr mondta hogy mindig oda kell mondani
hogy alias)
azt találta kérdezni muszáj-e visszajönni a földre
addig csak a prófétákhoz készült florencba
attól kezdve meg egyenesen fel az atyaúristenhez
pálinkás festékesboltjában lehet venni tiszta azúrt
az ángyó azzal pingálta be a gangot
a múltkor vettem én is egy kilót
de habakukk szerint az atyaúristenhez magához
legfeljebb ha egy zsák elég
tóni is zsákszámra vásárolja az alabástromgipszet
pedig ő csak a roxer doktor
(a roxer doktor szerezte azt a nevezetes csárdást
amit még a csáth doktor is megcsodált)
pedig ő csak a roxer doktor rég halott kislányát
akarja újraönteni
ha beleültet a szárits úr bennünket a madár belibe
úgy csinálunk mint tavasszal a pacsirta
meredeken neki az ég ablakának
ami habakukk alias wili szerint
sosincs csukva
ő benn szabadkán a fekete mária képe alatt
166
beszélgetett egy sarus baráttal
olyannal akinek selyemkötél van nem a nyakán
szépen csomózott selyemkötél van a derekán
az mondta az ég ablaka sosincs csukva
ki-be röpködnek az isten madarai
akkor ha sosincs csukva miért is ne röpülnénk be
olyan lehet ott benn mint a pálinkás festékesboltjában
minden kéket meg rózsaszínt
összeforgatna a forgószél
meg még átszippantaná hozzá a stein tollraktáraiból
mind a pihetollat
ha sosincs csukva akkor miért is ne röpülnénk be
azt mondta akkor ott a gyógysárban
mert a szárits úr később is kijárt kúráltatni magát
közénk meg a sérves emsék közé a gyógysárba
hogy télen meg majd a jégvitorlásra ültet fel bennünket
a rianó palicson
habakukk alias wili annak is nagyon megörült
mert télen az atyaúristen is felfagy a kék plafonra
felfagy mint a légy
mi meg csak csúszkálunk majd mint a csíbor a jég
fonákján
szárits a szárnyas mondom külön gratulált
nem haragudott már hogy habakukkal
összetörtük a madarát
hogy mi nem tudtunk megállni egy centivel fölötte
azt mondta az új madár csontozatát majd
egy üvegfújóval fújatja
mert a madarak csontja is mind üveg
mondtam a vermesnek hogy kölest kell döngölni a löszbe
mert ott meg lösz van
nálunk szik ott lösz
tetszett neki az ötlet
de végül is a fenyőtű mellett döntött
mert az ingyen
a szárits különben semmit sem hall a pilótasapka miatt
167
vannak rajta ajtók de berozsdásodtak a patentok
visszafelé jövet hónom alatt a serleggel
ostorka után de még oromhát előtt érezni kezdtem
remeg a lábam
gyorsan beledőltem
úsztam a tejes ködben
akárha ómamával lejtenék a győzelem kihirdetése után
csontkorcsolyával a fűre terített celofánon
bevonszoltam magam egy szárkúpba
sosem zuhogott olyan súlyos hó
akárha márványból faragták volna a pelyheket
és csak aztán ott álmomban kezdődött igazán a verseny
ott voltak mind a kanizsai madarászok halászok
ott körözött vak vigh tibike
járta násztáncát a flamingóval
hiába ragaszkodott vermes a foxtrotthoz
násztánc nem szerepel a listán
a násztánc nem versenyszám
a foxtrottot mi sem vettük át az ómamával
gallérka lába sosem éri a földet
ómama mi van gallérkával
csak cibáld le magadhoz
gallérka állandóan elevál
a szárkúp kis egyszemélyes templom
az ablakok igazi jégbefagyott angyalok
amikor rámleltek már késő volt
késsel próbálták lefaragni a csizmákat a lábamról
úgy kértem kölcsön őket a túrú gyerektől
nem éreztem őket
azt sem éreztem ahogy combtőben fűrészelni kezdték
ugyanis én még mindig táncoltam
lassabban a csikókkal mondta az orvos
mint amikor szélütötten igyekezett ótata a pap elől
még mindig táncoltam
csak már az ómama arannyal hímzett kis mamuszában
és már a forró sziksóban
azért mennyivel más a szik mint a lösz
168
mennyivel más a gyógysárban táncolni a fosógémmel
a konkurrencia nem válogat súgta ómama
a fejed is lefűrészelik
de ne higgyék hogy a lábával táncol az ember
az asztalnak is négy lába van de ha táncoltatják
egyik sem éri a földet
hát mi a fenével táncol ómama
pörögj
csinálj ördögkereket
üsd a ritmust a farkcsontoddal combcsontoddal
a kálmán bácsinak amikor hazamászott a don-kanyarból
rendes farka volt mint a kuvasznak
koppant
koppant ha ráült a székre
neki minden szék sámli dob volt
dobosnak is csúfolta a szokol
a nyári táncversenyre nem nevezek be palicsra
állj fel mondaná vermes
állj fel no mondaná szárits úr a szárnyas
nem nevezek be
mi rendezzük meg itt a járáson a sziksóban
van itt a kuckóban egy tangóharmonika
doromb meg nyenyere
a tűzoltózenekarból kijön a tubás
igazán én csak a tűzoltózenekar zenéjére tudok táncolni
vágtatok mint a tűzoltólovak bele egyenesen a tűzbe
fel a tűz tarajára
a kodály-kórusból kijön a hárfás
és vak vigh tibike most valójában fellép a flamingóval
igaz kifakult közben mert nem tömte pirospaprikával
habakukk alias wili azt mondja libát még
tibike se nevezhet be
se medvét a bakota teszi hozzá sundricka a girindgyilkos
a gémek is mind összefossák a parkettát
először táncol majd fogódzó nélkül a puszta közepén
először a béna parkőr
tán az lesz a legszebb
169
lehet a rózsaalléban rendezzük meg a gálaestet
a rózsaalléban amit a vadászok ültettek
a fácánoknak foglyoknak
de mind kiszáradt csak néhány bokor maradt tojni
a vércsének
tánc közben ihatunk vércsetojást
egy rózsaallé a sziksóban
amely sehonnan sehová vezet
egy rózsaallé a semmibe
de a béna parkőrnek jó a rózsabokor is
ha nincs fa hamvashúsú agavé
a mozdulatlan juhász is benevez
egyenként földre fekteti a zenészeket
földre a nagybőgőst a tubást
földre fekve vízszintesen mulat
fanny fejéről mintázta botja végén a rezet
a fanny is eljön táncol majd tele piócával
a kerge postás a forgószéllel a fapinájú terikével
kecsenovics a kommunista az olajkút narancslángjával
lidérckével
jön hullala julcsa a dereglyés kicsáklyázott hullájával
jön sóti díszlövéseket adogatva a seregélyágyúkkal
jön kóstolgatva a szik selymét
előjön milenkó a ganéba süllyesztett tankkal
szárits úr is leszáll le mint a pacsirta
sundricka gallérkával
zsabóba fulladt kiskorában
már kék volt amikor kimentették
ómama érzi ó nagyon érzi
megérzi mit csinálunk
nem lát
kioltotta a mész az oltottmész
nem véletlen mondotta mindig azt hogy izé meg ecet
valaki beleoltotta szőlőszemének világába a meszet
a másik szőlőszemet meg hályog bugyolálta be
ómama érzi nagyon érzi
a holdvilág selymét a sziken
170
ő is ott ül majd a zsurló nem zsurló zsöllyéjében
a haneszék kacsalábon forgó góréjában
ómama érzi ó nagyon érzi
hallottam amikor rábeszélte sundrickát vak vigh tibikét
a gálán a rózsaalléban engedjék át
legalább egy tánc erejéig
a gallérkát és a flamingót
zsebemben itt a pirospaprika hogy elpirítsam kissé
engedjék át őket
mert a lábatlan jobban táncol mint a vak
171
szebb szürke
hiába etettük pirospaprikával
hiába a szegedi a horgosi csípőssel
kifakult a flamingó a tyúkólban
itt minden megőszül
meg mint a bakelit szartúró a sziksóban
meg mint az árvalányhaj
lekopik mint a júdáspénz máriaüveg-tallérja
veri gyötri
gyömöszöli maga alá a gúnár
szebben lebben a kanálisparton a kócsag gyolcsa
szebb szürke a fosó- meg a kanalasgém szürkéje
szebb mint az ő szétmosott bugyi-színe
szebb szürke
halásszuk a piócát vak vigh tibikével
estére mire már azt a kevéske kék vérét is kiszívják
pontosan úgy néz ki mint az a templom eres falára
festett hóka angyal
kifakult vak vigh tibike is mint a flamingó
akivel eljárta volt a násztáncot
a lábatlan baráth palicson megnyerte a táncversenyt
a lábatlan dorombolt nekik fogatlan szájában
frissen kovácsolt
még izzó dorombbal
172
megőszült söprűk ősz sárkefék
halódik már hónapok óta kucora bácsi
halódik a kuckóba tolt gyúródeszkán a kiskonyhában
nagy lyukat harapott mellkasába a deres
mint akit ágyúgolyó ütött át
nagy lyukat harapott mellkasába a deres
amelyet legjobban szeretett az almásderes
éjszakánként lelopta neki a padlásról
a markában hordta le neki a fogatlan létrán a lánglisztet
kínjában nagy kínjában kocsikenőcsöt gyömöszöl
a sebbe
akárha abba a lyukba akarná beemelni
kerékagyba a tengelyvas végét
pedig hát kucora bácsi sosem is kocsikázott
huszár volt a huszonegyeseknél
kocsikenőcsöt gyömöszöl
tán a föld tengelye készül
abban a gyémántgennyes sebben megfordulni
szépen halkan visszafordulni
halódik
ám kucora bácsi halódásában is délceg
nagy kínjában is délcegen lovagol
az almásderesnek vélt kenőcsös gyúródeszkán
a kuckóban
lovagol vissza a frontra
kekec ő benne meg még mindig benne a golyó
sétál benne az ólommeggymag le-föl
kekec csömöre meg a bus sógor is lovagolnak vissza
másznak lábatlan békák
másznak vissza a kajmak csalánra az isonzóhoz donhoz
ti amerikába igyekeztek mondja csömöre bácsi
a kénes kút vályújában
ti amerikába igyekeztek meg rómába
a szentfazék öregasszonyokkal
lábatlan békák
173
mi meg vissza oda ahol velünk őszült meg a fű
én láttam gyerekkoromban hogyan őszülnek meg
a nagy vadászatok kerítőhálójában félelmükben
a nyuszik
úgy őszültünk meg ott mi is
úgy őszült meg ott velünk a fű is
csak azt tudnám tinéktek miféle borzalom
fehérítette így ki a sörtéteket
megőszült söprűk ősz sárkefék
174
mint halottak szívén
a menta istállóba is jó verés ellen
megyek szedni
kóválygok mint gólyafos a levegőben
látom fenn oromháton endrét
már hajnalban felszögezte az apja a kerítésre
ne kódorogjon el az állatok mellől
ne kóvályogjon velem lenn a sziken
mintha a kelő nap közepébe szögezte volna
és most emelkedik
meddig emelkedik még kérdem vak vigh tibikét
aki madárszart (löszbabát) jött szedni a szobrász tóninak
endre legalább emelkedik mondja tibike
lábatlan baráth kobakjára támaszkodva
mi süllyedünk
látatlan gőzkalapács ver bele a földbe
mint halottak szívén ha hegyes karót vernek át
mentát indultam szedni
jó verés ellen
majd az istállóba is akasztok
ne akassza már többé oda senki magát a gerendára
legalább visszajárnak trágyát hordani arról a túlvilágról
polyvás sarat taposni a tapasztáshoz
endre is csak egyre emelkedik
175
az együgyűeket oda viszik
megfogta a grabancomat a sekrestyés
azt hittem meglátta hogy a pikszis körül babrálok
azt se látta hogy belehugyoztam a szenteltvízbe
hová hugyozzak amikor nekem ingyen jár a krakedli
a templomban meg nincs budi
azt se vették észre amikor még harangozó koromban
a bérmálási körmenetre hugyoztam a toronyból
nem látott semmit nagy nyaláb hervadt liliomot cipelt
mert nemsokára érkeznek a nővérkék
a frissen vasalt terítőkkel
frissen vágott liliommal
ha meglát nem kínál festett pálinkával a plébános
igaz hiába is tagadnám ő előre tudta halálos bűneimet
lefújtam mondja szuszogva akárha a kántornak
fújtatott volna
mit fújt le plébános úr
azt az utat a varangyok között itáliába
én mentem volna a zarándokokkal
az önkéntes tűzoltókkal is
de senki se vett föl
azért akartam az adorjáni varangyszállítmányba bújni
elég félkegyelmű ókanizsai kószál rómában
nem elég hogy szétvertétek a piétát
most még mózes szakállát is ki akarjátok tépni
nem plébános úr nem mózes szakállát akarom kicsupálni
habakukkot akarom látni a legkeserűbb húsú prófétát
majd elviszünk benneteket doroszlóra vagy
a tekijai búcsúba
az együgyűeket oda viszik vagy gyűdre
176
ne üsse agyon magát
a lábatlan baráth holnap indul
hová az anyja kínjába
ha már rómába nem mehetünk
se turinba a tűzoltó világbajnokságra
hová lábak nélkül tán csak nem kínába
viszi vissza a fakó flamingót afrikába
és hoz helyette égő lobogó
mint selyemlobogó csapkodó skarlátot
indul csak még nem döntötte el
majd megkérdezi csömöre bácsit a kekecet
ők gyalog jöttek haza a dontól
megkérdezi kishomok kispiac után merre kanyarodjon
szabadkán vagy szegeden tetesse fel magát
mint csomagot
a vonatra
tibike szerint mindegy mert a föld kerek
ez igaz tette hozzá a vakuló bakota
úgyis ide hullik vissza ókanizsára
ejtőernyőselymet kellene kifeszíteni
van bőven odaát a törökkanizsai selyemgyárban
ejtőernyőselymet kellene kifeszíteni
ne üsse agyon magát ha visszazuhan
mert igaz hogy a föld kerek de kemény is
177
ultraviolára
a magyar határnál szedi még majd lelövik
hullala julcsa az árvalányhajat
már csak ott van a löszbánya körül
szedi
violára festi mint a vattacukrot hipermangánnal
ultraviolára
ideje visszaszerezni a kalapom
én leszek ugyanis a vőfély fanny és a dereglyés
lakodalmán
persze csak akkor ha nem tudom ellopni az amerikánert
és nem fúrom meg a víz alatt
miközben ők a forró gabonán szeretkeznek
ha nem fúrom meg a dereglyét
178
mint a tanító néni cipőgombja
mára ígérkeztek a ciánozók
kiszívta a töröttszárnyú liba szemét
halálra rémültem mert azt hittem
a fakuló flamingó szemét szívta ki
akkor határoztam el én is kihívom a ciánozókat
mára ígérkeztek
annyi a patkány hogy eltúrják a malacokat a vályútól
a cseszkótanyát fóliasátorba vonták
és gázt engedtek a sátor alá ciánt
mert lerágták a kisgyerekek orrát
olyan fóliasátorban kellene őrizni a flamingót is
mert végül úgyis megkaparintják
kiszívják opálszemét
vak tibike szeme is opál
tiszta tejes opál mint a tanító néni cipőgombja
kiszívják a flamingó opálszemét
csöpp rózsaszín agyvelejét
és csak a tollazata marad
csüng majd ott az ólkerítésen mint egy szaros bugyi
179
a naplemente fonákja
a kútra küldtek
de más irányba vettem az utam
át a fahídon ki a járásra
van ott az egyik szikes kopás szélén
egy élesselyem fűcsomó
azt akarom megsimogatni
attól akarok még elbúcsúzni
attól az élesselyem fűcsomótól
mástól már mindentől elbúcsúztam
csak az ómama kissámlijától nem búcsúztam el
azt szeretném magammal vinni
hogy majd legyen min üldögélni a túlvilágon
nézni a naplemente fonákját
mert láttam annak a falra festett angyalnak is
az van a szemében
a naplemente fonákja
180
várjam meg míg kivirágzik
nem engednek be a csodafürdőbe
azt mondják túl piszkos vagyok
nem illek a fehér kádba
pedig a föld a trágya nem piszkol el
nem engednek be
hiába bizonygatom hogy búzát hordtam a magtárba
meg mentát a menzel pincéibe
nem engedtek be
nem illek a fehér kádba
pedig rám is rám férne egy kis csoda
azt mondják ott a csordakút vályúja
meg hát adorjánnál a tisza
ha csodát várok
várjam meg míg kivirágzik
hisz mégiscsak az a legnagyobb csoda
várom hogy adorjánnál kivirágozzon a tisza
181
némiképp
maurits ferencnek
„Arra a mondatra gondolok: »Et violæ nigræ sunt«, amit Vergilius Teokritosból fordít, és ami arra enged következtetni, hogy a szem abban az időben még nem különböztette meg a sötétkék tónusokat. Eljön az idő, amikor az ultraviola is látható lesz.”
Gide: Napló (1931)
az a kék cájg pruszlik volt rajta
amit egy szétrongyolódott fekete oroszingről
másolt az ómama amikor az ótata hazamászott
a fogságból
habakukk alias wili azt örökölte
csak azt akarta örökölni amikor ótata meghalt
csak azt a kék cájg pruszlikot
az a kék cájg pruszlik volt rajta
ha nem az van rajta némiképp másképpen fest a kép
az volt rajta a kék cájg pruszlik
amikor elkezdett tolulni belőle a veszett habbal
mert megveszett a nagy csúnya rózsaszín madártól
az volt rajta az a kék cájg pruszlik
amikor elkezdett tolulni belőle a rózsaszín toll
akárha egészben nyelte volna le
akárha egészben a nagy csúnya rózsaszín madarat
és csak aztán robbant volna fel benne
és tolult volna ki a száján a veszett habbal
a rózsaszín toll
a rózsaszín kanüllmorzsa
mert rózsaszín kanüllcsontocskákra volt ráhúzva
az a nagy csúnya rózsaszín madár
mert tetszik tudni ami már elviselhetetlenül szép
182
az csúnya
és a kanüllcsontocskák rózsavízzel voltak töltve
mint a bolond borbély aki már csak hullákat borotválhat
mint a bolond borbély pacsulis üvegjei
bus sógor járt bulgáriában
és azt mesélte ott mindenütt rózsavíz van
még a patakban is az csobog
s a hajnali snapsz is illatos
bus sógor azóta is émelyeg
nem győzi nyakalni a büdös eperpálinkát
ha ott kellett volna maradnia azt mondja belepusztul
a bolond kertész azóta is rózsaszüreti
segédmunkásnak csúfolja
ki látott már ilyet émelygésbe pusztulni
ha nem az a kék cájg pruszlik van rajta
mondom némiképp másképpen fest a kép
mert akárha festve volna
az egész
ha nem az a kék cájg pruszlik van rajta
nem vakít ily violán az a kihányt angyal
mert a tóth-testvérek megvizsgálták az okádékot
és azt mondták tényleg angyalt zabált föl a marha
de a biztonság kedvéért azért ki kell várni
hogyan fog megszólalni
bakota szerint zsírszódát kell itatni vele
mert ha ilyen ultraviola hangon szólal meg
mind kilyukasztja a dobhártyánkat
a kántor sem tudna mit kezdeni egy ilyen üveghanggal
lábatlan szerint nem a flamingót zabálta fel
hanem a fanny nyersselyem kombinéját
amit a verébre vadászó olaszok hoztak neki
amikor még volt veréb meg gerlice a ricatáblákon
mondom ha nem az a kék cájg pruszlik van rajta
némiképp másképp fest a kép
nem lesz ilyen lázas skarlát
a tollas cigányok mint vattacukrot
mint hullala az árvalányhajat
183
(csak a júdáspénzt nem festik még
pedig azt is be lehetne dörzsölni egy kis kályhaezüsttel)
máris rózsaszínre gőzölik a tollat
azt mondják az angyaltoll drágább az első osztályú
libapihénél is
hattyúprémnél is
de weiss nem fizet egyelőre tűnődik
tanácsot kért vak vigh tibikétől a vakuló bakotától
az üvegszemű mozigépésztől
végül is hajlik arra hogy elfogadja a cigányvajda
bölcsességét
tetszik tudni mindegy én-te
micsoda ha tollas tessék megkopasztani
az a kék cájg pruszlik volt rajta
amikor felrobbant benne a rózsaszín tollas lény
és a veszett habbal kitolult a száján
ha nem az a kék cájg pruszlik van rajta
mondom némiképp másképp fest a kép
mert akárha festve volna
és fel lenne szögezve a falra
184
mi lesz kérdezte vak vigh tibike
sokáig senki se tudta mi is
történt habakukkal
bakota gyorsan levágott két kis
lopótököt vak vigh tibike hátáról
még azóta csüng rajta a tömérdek tök
amikor az özönvizet vártuk
elbasztuk tűzvész jött
levágott két kis lopótököt
és habakukk hóna alá kötözte őket
legalább ne merüljön alá itt a szemünk előtt
ne fulladjon így bele a száraz kemény
nagyon kemény sós földön
a semmibe
mert mintha merülni fuldokolni kezdett volna
pedig nem tátogott
se nem is hápogott mint szokott
csak állt
mozdulatlan már harmadnapja
csak állt ott
miközben lábatlan vak vigh bakota aki
újabban alias dakota emerichnek tudja magát
jóllehet én ismertem a daliás emerichet
mielőtt az idegenlégióba ment volna
mindig van ott ókanizsai
valamiért szeretnek ott az égő homokban a gyerekek
szóval lábatlan vak bakota alias dakota hullala
gallérka tukacs mocskos tekercseivel a hátán
szoldás bus és szik-soós az isten se tudna itt
névsorolvasást tartani hisz még a dögkútból is
előmásznak sindeles gyalus kossányi cimbel
filiszter kelemen egyenkint beosontak a váróterembe
noha vonat ókanizsára akkor már évtizedek óta
nem jött
ott volt persze gyura is de ő mindig ott volt
185
ott van ott lesz várja a beígért vagon
palacsintát
ott volt lajhár bácsi a tragacsával
ő vitte a csodafürdőbe fedák sári cuccát
egy kalapdoboz állítólag elgurult
azóta senki sem jött van idő majd jön
földig nyúlt szegény karja a tétlenségtől
lassan belegyökerezik a földbe
és majd azt az egészet kell tartania
emelnie a kék slamasztika fölé
míg bíborban nem kezd játszani
mondom mind ott tolongtak a váróteremben
lesték mit csinál habakukk az üres peronon
csak állt mozdulatlan
az utolsó muskátlis láda alatt
még akkor kötötték fel amikor ferenc
jóskát várták a csodafürdőbe de nem jött
a kalaposnak egyszer állítólag tett valami
megjegyzést amikor dupla nemezt rendelt
mi az hogy dupla nemzet kérdezte bajszát
pödörve a csendőrőrmester
már évek óta figyelte azt az utolsó muskátlisládát
amelyből fedák sára is vitt pörcöt
meg volt győződve egyszer leszakad
akkor szakad le épp amikor ő ott áll alatta
vakaródzik krisztustövist húz ki a talpából
vagy gatyamadzagján köt új masnit
oda jár szarni ugyanis az állomás melletti
bunkerba
akkor szakad le épp amikor ő ott áll alatta
és agyonüti
agyon a muskátli
most állítólag elhatározta nem retteg tovább
kivárja
nem sok kell már
teljesen elrozsdásodott az az egyszál
drót
186
egyesek szerint nem drót
bebe húrja
amelyen csüng
harmadnapja állt ott
az elhagyott állomás előtt
dongtak a legyek
nőtt a fű a sínek között
gallérka egyszer állítólag dolgozott az adrián
és ott látott muskátlifát
meg tamariszkuszfát is
most meg honnan itt a tamariszkusz kezdett
üvölteni bakota alias dakota emerich
de filiszter kelemen visszavágott
ha lehet dakota emerich akkor lehet tamariszkusz is
mire bakota lecsendesedett
aztán ismét csak a legyek és a fű
mi lesz kérdezte vak vigh tibike
aztán ismét csak a legyek és a fű
és akkor tukacs vagy a szoldás utcaseprő
az elhagyott váróteremben eldurrantott
egy staniclit
187
ó megy
ó megy
megy a gőzös ó-
kanizsától el-
fele
megy ó-
mama sincs már
megy a gőzös ó-
kanizsától el-
öl nem ül a masiniszta
hátul nem ül senki
megy a gőzös el-
fele sem igaz
megy ó-
kanizsától el-
fele sem igaz az EGÉSZ-nek
ó megy
megy a gőzös ó-
párizs, 1991. december
188
szó se beszéd
azt láttam oldalt a fülemből
vér szivárog a homokra
egy hangya odafutott várta mi lesz
szivárog-e annyi hogy szállításra alkalmas
rögök keletkezzenek
vagy netán annyi ömlik menekülnie kell
az egész bolynak
én is vele vártam mi lesz
de gyorsan felitta a homok
és a sárga üvegtestű semmiség eltűnt
én meg visszamentem az erdőbe
szedni a gubacsot
elfelejtettem ugyanis elmesélni ómama
a zarándokúton összeismerkedett egy öreg bácsival
aki kutyabőröket cserez
gubacsból csinálja hozzá a savat
ómama azonnal elkommendált hozzá
gondolván éppen nekem találták ki ezt a mesterséget
gyűjteni zsákszám a tölgyesben a gubacsot
cserezni kutyabőrt a seriftanyán
szó nélkül ráálltam
mert arra gondoltam a mester nemcsak a tölgyesbe
visz magával
vele mehetek majd zarándokútjaira is
és kutyabőrbe öltöztethetjük
a lele követ
kutyabőrbe varrva hazacsempészhetjük
a keserűkő prófétát habakukkot
az egyfogúnál meg az ótottnál megtanultam
angóramacskát nyírni
az öreg zarándoknál meg kutyabőrt cserezni
mennyi mesterséget kell még kitanulnom
minden jel szerint kell még néhányat
ugyanis innen is tovább kell állnom
189
tegnap elkéstem
és az öreg se szó se beszéd
teljes erőből fültövön vágott
190
csak ez a kupa
nem csináltam herbáriumot
hiányoztam az iskolából
szép nap volt
napszemüvegben sétáltam
este tudtam bikacsök vár
most sem herbáriumot csinálok
csak felragasztok egy juharlevelet
ómama fényképének hátuljára
és szépen visszaakasztom a szögre
tódor nagyapa fényképére csert
gyöngyvér húgocskáméra hársat csirizelek
és visszaakasztom őket is szépen a szögre
így levelezek velük
amíg el nem fogy a csiriz
amit a szíjgyártótól örököltem
szeretett az öreg mert tudta én is
kitanultam a kutyabőrcserzés mesterségét
egy nyerget fejezett be épp
amikor megütötte a guta
akárha nyeregből ütötte volna ki
a guta az agg zsokét
a rokonok mindent széthordtak
eltűnt a befejezetlen nyereg is
csak ez a kupa
büdös csirizféle kulimász nem kellett senkinek
ott állt az üres műhely olajos padlóján
akkor kezdtem el ezt a levelezést
nemsokára szállingózni kezdenek a válaszok is
ma egy végtelen ökörnyál úszott el előttem
és észrevettem csomó van rákötve
megboldogult húgocskámnak volt ez a szenvedélye
csomót kötni az ökörnyálra
191
diktálni a divatot
a sírkőfaragó oláh pista mesélte
hogy amikor mint foglyokat
körülvezették őket
kicsit igaz akár a börtönudvaron
a louvre-ban
gazsi bácsi volt még vele az úri szabó
aki százéves korában is hibátlanul
beszélt franciául
amikor mint foglyokat körülvezették őket
kizárólag csak a köveket nézte
ugyanis ha nem tudnátok mondta
a fél louvre ha nem az egész
kő
sírkő hogy egészen pontosak legyünk
sírkő
sajnálja tette hozzá hogy nem nézett meg
legalább egy képet
mondjuk azt a tutajosat
hallotta mert a gazsi az úri szabó viszont
csak a képeket nézte
akkora gerendákból van a rámája
hogy alkalomadtán akár keresztfát is ácsolhatnak belőle
mert akkor ha megnézett volna legalább egyet
most elmesélhetné elemérnek meg tukacs konrádnak
milyen is egy igazi kép
mekkora hány kiló
mert azt hogy milyen egy
kő
azt már tüzetesen leírta kovács tóninak
a birkózóbajnok szobrásznak
(igen tóni
szerbia bajnoka volt 1971-ben)
ült
ki ült
192
a filozófus
milyen filozófus
a kő
ült s tógája alól kilátszott saruja
kilátszottak erős piszkos lábujjai
jobb kezét a térdén nyugtatta
se ökölben se tárva
már-már kéregetve és valamiféleképpen mégis
adományozva
és itt hirtelen elharapta meséje fonalát
és kérdezték az asztal körül mindannyian
nincs és mondta
egyszerűen nincs tovább
a feje vállban letört
zolika meg ottokár reggelig faggatták
már megérkeztek a takarítónők mire
sikerült megállapítaniuk
hogy egy chrysippos nevű sztoikussal találkozott
a sírkőfaragó oláh pista párizsban
oláh pista aki különben már nem dolgozik a szakmájában
kiadta házát a muhi péknek
aggastyán korára kezdett el kujonkodni
a bakotával meg az ádámmal
ottokár azon nyomban kiutazott párizsba
igaz ott is maradt a mai napig
hogy a helyszínen tanulmányozza chrysippos emberi
alakját
szép levele jelent meg a pompeji című
szegedi folyóiratban
a filozófus foltozott (azaz hát restaurált)
márványtógájáról
csak vak vigh tibike hiányzik neki mint üzente
hogy lássa
leírja neki chrysippos fejformáját
megmondja szeme színét
ottokár a kék és a zöld között ingadozik
zolika viszont a sztoikusokkal foglalkozó
193
athéni kongresszuson tartott előadásában
külön fejezetben tárgyalta chrysippos dialektikáját
hegel ismert megjegyzése nyomán mármint
ha az istenek dialektikával élnének
csakis chrysipposét használnák
zolika a rá olyannyira jellemző komolysággal
alapossággal kidolgozta az isteneknek ezt a dialektikáját
sőt meg is kísérelt ott az emelvényen élni vele
oláh istván nevét is megemlítve természetesen
a szakma egy része lényeges áttörésként könyvelte el
zolika látványos performance-át mások viszont
féltékenyen dünnyögtek valamit arról
hogy már a filozófiában is a bácskaiak
akarják diktálni
a divatot
az egyik pesti filozófus pedig athéni tudósításában
arról értekezett hogy mégsem kellett volna zolikának
lebolsevikoznia az isteneket
194
rézfaszú
egyenként vezetnek elő bennünket
a vallatásra
be kell vallanunk ugyanis
ki keverte meg a zsírt kordovánék bödönében
jóllehet se zsírjuk se bödönük
igaz valakinek a spájzában kanalaztunk zsírt
de az nem a kordovánék spájza volt
ki vette el gallérka szüzességét
amit még tolbuhin bakáinak sem sikerült
ki vette el az idegesek előadása alatt
a súgólyukban
megakadt az előadás és minden színész
csak azt ismételgette még még
ki vakította meg a béna parkőr
szajkóját a himnusz éneklése alatt
ki hibásította meg a fehérorosz herceg afrikai bélyegeit
ki dughatott árvalányhajat a zsáre partizánsapkájába
míg ő a bon jour biliárdasztalnál aludt részegen
az fel fogja nyalni
nem nyalni falni az aszfaltot
aki a díszszemle előtti éjszaka
sántaiskolát rajzolt rá violaszín krétával
igazuk van
mi is minden szarral foglalkozunk
árvalányhajjal és ökörnyállal
gyűjtjük felmotringoljuk az ökörnyálat
mert állítólag jó orvosságnak
varangyszállítmányokat indítunk itáliába
szárits és bednárz bácsi repülési kísérleteinek
vagyunk a pilótái
istenem milyen kemény a föld
mi is minden szarral foglalkozunk
ahelyett hogy szépen csöndben
alászállnánk
195
alá
hová alá mondd már
azt hittem a béka segge alól már nem szállhatunk
alább
hová ereszkedjünk a föld alá
hát igen a rézbányába te féleszű
rézbányába
hol van itt rézbánya
várj csendesedj meghallja valaki
az épp a probléma fogalmam sincs hol van
meg kell találni
az is része az alászállásnak
és ha rálelünk kezdjük el bányászni
a rezet
tán a rézfaszú bagolyt akarjátok kiönteni
akkor már jobb ha ismét csordásnak állok
vagy modellt ülök a pechán úrnak
ne félj nem kell rezet bányásznod
hanem
csak megkaparintani azt a csörögevágóval
körülmetélt papírdarabkát
miféle papírkát találtál már ki megint
csipkés azúr papírdarabka
rézfaszú bagoly és azúrpapírka
nem értelek no de majd benn kiszedik belőled
nem érted az ádám bizalmasan közölte velem
hogy egy rézbánya mélyén őrzik a világ legdrágább
bélyegét
a kék mauritiust
egy kék bélyeg a rézbánya mélyén
és most azt kell felhoznunk
csak azt az azúr semmiséget
igazad van ezzel az erővel ólombányába is
rejthették volna
igazad van bányásztunk mi már mammutot is
meg attilát is
miért ne bányásznánk rézbányában azúrt
méghozzá csipkéset
196
égig érő asztag
csicsegő olajos kócot dobott valaki
a csillagra
amely még mintha pislogott volna
a göncöl rúdján
csicsegő olajos kócot dobott rá
és én nekifutottam a falnak
itt nyüszítek azóta a tövében
hová loholhattam ennyire
többé tán meg sem is tudom
ki dörzsölhette korommal
míg a nyáj körül csellengtem
mind rühesek a nyájak
ki kenhette át kátránnyal
ki meszelhette ilyen feketére
nem merek moccanni ismét letaglóz
mint amikor abban az erdőben
minden egyes fa nekem futott
és hangosan homlokon csapott
legalább ha a kőlyukig mászhatnék
a többiek is mind ott kuporognak benn
lesik ahogy a kőlyuk másik felén
a fanny akárha nagy habcsókot csinálna
a dívány rugójából készített habverővel
lesik ahogy a fanny habosítja a fanszőrét
hogy a dusi borbély kifazonírozhassa
a tükörből amely egy másik tükörből tükröződik
mert valójában csak annak a másiknak szabad
nyílegyenest fanny lába közé pillantani
csak annak a második tükörnek
amelyet a múltkor a lábatlan elmozdított
és kigyulladt a lupúék udvarán az égig érő asztag
csak annak a második
vagy harmadik
vagy negyedik
vagy ötödik tükörnek
197
a hófehér bokszkesztyű
kiidegöltek a tűzoltók színjátszói
a szó nagyon szoros értelmében
mozizni jöttünk ugyanis
a gyilkos aranyat nézzük napok óta
oda-vissza
most éppen visszafelé akartuk megnézni
újabban mi csak a stróheimet nézzük
de fel kellett göngyölni a nagy falvédőt
mert az idegeseket próbálják a tűzoltók
kezükből satut formálnak
hozok én nektek igazi satut
szorítják fejüket
majd szétesik nekik az idegességtől
a másik részük pedig az ujját tördeli
kráhl sanyi mind kitördöste
ki mind a tízet
mert ő nemcsak ideges
a lámpalázra (amivel tűzoltók esetében
még nem lenne nagy baj) ráadásul gyengéd
érzelmek kezdték
fűteni a főszerepet alakító csuka izabella iránt
azt hitte igazából gondolja edus herceg a rendező
amikor rákiáltott hogy tördösd már kráhl
most mind a két keze gipszben van sanyinak
úgy is fog fellépni a bemutatón
hófehér bokszkesztyűben
kiidegöltek a tűzoltók színjátszói
a szó nagyon szoros értelmében
majd csak vasárnap mozizhatunk ismét
az üvegszemű gépész szabadkáról kihozza
a nagy flamariont
a virág a romok között is megvan a lifkának
a gyerekek most azt sugdossák városszerte
nagy bokszmeccs lesz a színházban
198
az idegesek fehér a nyugodtak fekete kesztyűben
öklöznek
az viszont kissé meglepő hogy mindenki
az idegeseknek szurkol
azt is hallottam a mányi kuglipályán
ott ahol emlékszel a kálmán leharapta annak a muksónak
a mutatóujját
hogy állítólag vendégszerepelni fog egy bajmoki bajnok
akinek a jobb kezén fehér a balon fekete kesztyű lesz
mert a jobb fele ideges a bal nyugodt
jobb horogja mindig beakad
bal egyenese lassan csúszik mint kés a vajban
avagy fordítva
a jobb kezén lesz fehér kesztyű
a bal csúszik a vajban
hófehér horog
hófehér horog ismételgeti vak vigh tibike
hófehér horog és én a halacska
mondom jócskán kiidegöltek a tűzoltók színjátszói
én is mind kitördöstem már az ujjaimat
ma öntik
ma öntik a kezemre a hófehér bokszkesztyűket
199
mint egy fogathajtóversenyen
hallottam amikor oszkár azt vitatta
orbánnal kimutatható-e elemér piktúráján
tukacs konrád történelmi csataképfestő
művészetének hatása
akkor tukacs már bezárkózva élt kecskéjével
széles utcai házukban
a kistemplom pontosabban az iparos otthon mögött
kidőlt a kerítés és olykor tényleg lehetett látni
szanaszét hányódó papírlepedőket
illetve hát a tulajdonképpeni történelmi csataképeket
egy ideig elemér még meg-meglátogatta
ő volt az utolsó ember akit beengedett magához
de nemsokára elemérnél is elszaporodtak a kutyák
tíz farkaskutyát etetni pedig nem semmi
orbán mesélte hogy new yorkban látott
egy embert aki harminc (30) vérebet vezetett
harminc (30) hosszú kábé öt (5) méteres
pórázzal manipulált
mint egy fogathajtóversenyen a szörnyű üvegváros
zűrzavarában
amikor én utoljára belestem épp egy olyan
nyúzott s végtelen
nyűtt
papírlepedőt eszegetett tukacs konrád kecskéje
ha heka nem fullad ha sportból nem fojtatja magát
a medencébe
ha elemér nem lövi főbe majd nem altatja el magát örökre
őket is szépen felzabálja az a tíz véreb
mint tukacsot a kecskéje
200
ki látott már
az a levágott elefántláb
jut eszembe amelyben esernyőket tartanak
a palicsi állatkert irodájában
vissza kellene engedni az őserdőbe
egyszer már jelentkeztem is
hogy szívesen visszavezetem az őserdőbe
igen az elefántláb jut mindig eszembe
amikor elkészül egy-egy piros politúros
biliárdasztal-keret
és az oláh pista emberei beleemelik
a súlyos márványlapot
azt csak elefántlábak bírják el
azt meg schöbelt ahogy lökés közben befekszik
szidja is az oláh pista
felülről is márványt kellene rád tenni
jöhet ha biliárdposztóval van bevonva
ki látott már biliárdposztóval bevont sírokat
amelyekből biliárdgolyók
elefántcsont biliárdgolyók koccanása hallik
hullák hallalija
látom magamat ahogy vezetem vissza az elefántot
az őserdőbe
furcsa elefánt
csak egy lába van és abban is esernyőt tartanak
201
sérvet kaptam
eltűnődtem azon a keserűkő prófétán
habakukkon
valamint azon a sós márványból faragott
filozófuson is
és arra a megállapításra jutottam
hogy hirtelen ismét nagyon elszaporodtak
a szobrok körülöttünk
még szerencse hogy annak a sós görögnek
le van ütve vállban a feje
mert még képesek lennénk ismét úgy járni
mint tóth laczi rómában a pietával
de valahogy így is sokallom ezeket a köveket
tudom a sírkőfaragó oláhnak is benne
a keze
nem dolgozik már a kővel
csak kupeckedik vele
már a zsidótemető tömbjeit is ki akarják árusítani
az ádám a múltkor odaadta a temető kulcsát elemérnek
engedjen be valami kamionokat
de mondom valahogy akkor is sokallom ezeket a köveket
nehezek
máris sérvet kaptam
emelgetni ide-oda vonszolni
jóllehet sosem akartam súlyemelő lenni
de még csak hordár sem
a gyerekek egy részének emlékszem
a lajhárkezű lajos
kis állomásunk hordára volt a példaképe
akinek valójában nem is tudom mi a fenétől
földig lógott a keze
hiszen naponta csak kétszer érkezett vonat
viszont a gyerekek másik részének
akik közé magam is tartoztam
gyura volt az eszményképe
202
aki szintén ott állt egész nap lajos mellett
csak ő nem a vulkánkoffereket leste
hanem azt a vagon palacsintát
amellyel már vagy tíz-húsz éve hitegették
és ő minden egyes alkalommal elhitte
hogy éppen azon a napon fog befutni a küldemény
a vagon palacsinta
se több se kevesebb
valójában mindenki irigyelte tőle azt a vagon palacsintát
tíz éve halt meg
és azóta is minden nap kiloholok helyette az állomásra
noha városkánkba
ó-kanizsára már nem is jár vonat
felszámolták a becsei és a szabadkai járatot is
benőtte a fű a síneket
nincs már normális járat
most már csak ilyen irreális küldemények érkezhetnek
egy vagon palacsinta
egy szerelvény antik
avagy szörényitől egy szerelvény reneszánsz szobor
mondom eltűnődtem mindezen
a pechán úr véleményét is ki akartam kérni
de őt már nem érdeklik a próféták
se a sósak se a keserűek
őt már csak a savanyú juci érdekli
ahogy pucéran elhever azon a balkáni kékvörös tyilimen
neki már mint általában az öregeknek
egyedül csak a savanyúcukorkán jár az esze.
203
mint gyémántvartyulákban matatni
hogy a kéményseprő is ember
ha nem ördög
azt aláírom verte az asztalt
az öreg nagy árpád a hajóács
aki igazi hajót sosem ácsolt
de kompot kettőt is
hogy a kéményseprő is ember
azt aláírom
de nem tűzoltó ismételte az asztalt verve
miközben úgy ugráltak a poharak
hogy a gecse akinek még a kocsmában is
faszög van a fogai között
(egyesek szerint fenyőfaszögtől is be
lehet rúgni
nem csak a forralt szegfűszeges bortól
elég ha nyakalod rá a vizet)
a gecse nem győzte kapkodni őket
hogy a kéményseprő is ember
azt aláírom ha nagyon muszáj
de nem tűzoltó
azzal az állításával bosszantotta fel ugyanis
az öreg nagy árpádot a legendás tűzoltót
kordován a postás hogy ő nem lát nagy különbséget
a kéményseprők és a tűzoltók között
hogy valójában a kéményseprő is tűzoltó
illetve a nézeteltérés még előbb vette kezdetét
a kéményseprő-
és a tűzoltólétra közti különbség megvitatásánál
hogy a kéményseprőlétrán legfeljebb az öreganyád
füstös lukába kapaszkodhatsz
de egy tűzoltólétrán kérlek alássan
alkalomadtán akár az égbe is fel kell szaladnod
204
és ott mivel nem érsz rá
épp csak odaszólsz a mindenhatónak
pardon
és szaladsz vissza alá a lángok közé
aztán sokáig csend lett
csak a gecse csócsálta a faszöget
majd kalopper törte meg a csöndet
mégis szép lehet egész életedben
puha fekete lyukban
mint gyémántvartyulákban matatni
apropó pardon kapta fel a fejét a gecse
még az előbbi történetre reagálva
egyszersmind a vita végére is pontot szándékozva tenni
a kopasz német mesélte párizsban látott
egy békanyelő embert nagy üvegből nyelte a békákat
és nyakalta rájuk a vizet
amikor egy béka véletlenül vissza talált ugrani a torkán
elkapta s csak annyit mondott
pardon
205
hol nemzetiszín fapinák
nem lehet ebben a kurva kisvárosban
nyugodtan mozizni
hol a fatalpasok
hol meg a nemezesek rohannak át
az amatőrszínház birkózóporondnak is
használt színpadán
egyszerűen nem lehet mozizni ebben
a kurva kisvárosban
hiába szurkálja vigh tibike szemgolyóját
a tömérdek régi film
mint hallom már habakukkot is filmre vették
filmre ahogy florencban találkozott saját keserű-
kő szobrával
egyszerűen nem lehet mozizni
hol nemzetiszín fapinák rohannak át
hol meg nemeztalpú komcsik osonnak a szószékhez
hiába húzatja az ádám meg az oláh meg a bakota
a vigadó teraszán a szőröstalpú kismacskát
206
mi volt
mi volt kérdeztük egyszerre
ahogy lesikálták az asszonyok
le a hátát
lecsutakolták a lábaközét
mi volt kérdeztük ismételten
semmi mondta
mi lett volna kérdezte
puskaszar mondta
puskaszarzápor
207
semmikék
a kanyó bácsinak sikerült
ismét összeenyveznie a tamburát
ki sem látszott a satu közül
a sok satu közül
satun muzsikáljak
vagy te wilikém annyira suta
sikerült ismét összeenyveznie
most a bagi muraközije lépett bele
ínpókos
a bagi murái mind ínpókosak
pedig együtt iszik a lódoktor sótival
egyszer én is segítettem a sótinak
kötéllel kihúzni a kancából a kiscsikót
vállig vájkált benne
mert összekócolódott a kiscsikó lába
ez örökké benne fog maradni
mi fog benne maradni
a muraközi ínpókos lába
a tamburában wilikém
a tambura hangjában
az én hangomban is benne maradt két stráf
meg négy pata
egyszer amikor még nem adta a kezembe a pechán
a tamburát
csak aktot álltam neki
azért is egy szivar járt
mint később az énekes (orfeusz) képekért
jobban szerettem ha a savanyú juci pózol neki
senkinek sem olyan furfangos az ürgelyuka
én meg adogattam a tubusokat
ne csak jégkéket wilikém
a pechán már akkor sem látta a színeket
én adogattam neki a tubusokat
ő meg a rózsafapajzson kevergette a kukacokat
208
ne csak a jégkéket wilikém
adj bíbort skarlátot violát
hogy kapjon lángra a kép
majd akkor add a savanyút ha a hullala julcsát festjük
az mindig ég még a képen is lángol
mondom
csak mindig megszakítom
csúnyán szétszaggatom magam
mondom hogy az én hangomban is benne maradt
két stráf
meg négy pata
én rajtam is áthajtott a forró búzával
megpakolt stráfkocsi
a kanyó bácsinak sikerült
ismét összeenyveznie
még pestre is felutazott tamburaügyben
mi köze a gittnek a tamburához
a gittegyletnek a muzsikához
semmi mondta
de ha nem csendesedsz
a nyelved is satuba fogom
satun tán el tudnám játszani semmikéim
satun tán el gondoltam hogy csendesedjek
a kanyó bácsinak megvan a tóth könyve
a hegedűkészítésrőlA hegedűkészítés művészete Írta: Tóth János hegedűkészítő mester Budapest, Kossuth Lajos utca 10. Nagy Sándor könyvnyomdája, Zalaszentgrót
azt mondja hogy az a tóth is ó-
kanizsai de semmi köze a fatalpgyáros tóthoz
az a titka úgy kell építeni mint egy vitorlást
mert a muzsika azúr vitriolja mindent szétver
szétmar
a tamburát meg úgy mint a kompot
(benne alszik a sötétség)
a pius a mágnespatkó ha kompot építenek az ácsok
209
vele szedetik össze az elhullajtott szöget
engem már csak a kátrányozáshoz hivatnak
de csak azért hogy meghempergessenek a maradékban
a kanyó bácsi saját fülével hallotta a hubermannt
meg horgoson bartókot amikor a nekem is van
búbánatom fonográfozása közben azt kérdezte
hol van itt malom amin lejáratom
amikor horgosnál nem folyik a tisza
a kanyó bácsinak sikerült
ismét összeenyveznie a tamburát
a pechán már se nem hall
se nem lát
de felültetett ismét a ládára
és azt mondta
nézzük csak wilikém hogyan is hangzik
az a te üvöltésed
ő saját fülével hallotta adyt és carusót
nézzük csak hogyan is hangzik
nem wilikém ez se szamár se hattyú
és ő kezdett el üvölteni
hogyan keverjen ki az ember egy tisztességes
szarszínt
amikor nincs ezen a kurva rózsafa palettán
egy csöpp oranzs sem
csak jégkék
sosem is volt füle semmikéimhez
gondoltam ha megsüketül
ha végre töksüket lesz meghallja semmikéim
csak jégkék
jaj csak jégkék
210
wilhelm hattyúdala
„Minden állat bűnöző, még a ló és a hattyú is (cél nélküli szépsége többé sehová sem száll): létezik hattyútól való félelem.”
Otto Weininger: Napló
kikeltek
ki ómama gelebében
a libatojások
nem a kacsa-
a libatojások azok a legszebb tojások
nem
ez nem a hattyúdalom még
hol szamár üvölt hol patkány vinnyog
kácsa hápog
nem
ez nem a hattyúdalom még
de majdnem
mert hát az is csak az ómamáról szól majd
kurva kemény lény a hattyú
dolgoztam egy idényt az állatkertben
igaz a farkassal
meg a vízilóval voltam megbízva
azóta hívják a vízilovat wilinek
de ganéztam a hattyú alól is
ha nem vigyázok betöri a fejem bakelit csőrével
akkor szereztem ezeket a tojásokat
mondom kurva kemény lény
de ha egyszer énekre tátja csőrét
a pechán úr azt mondja próbálkozzak
ő majd szól ha már hattyúdalomnál tartok
addig skiccel
vegyem sorba mind
daloljak a kamilla könnyes sárga szeméről
211
a kálváriadombról UNRA-dobozban szánkázó
gyerekekről
s majd ha hattyúdalomhoz érek
ismét lefényképez bekockáz
ismét egy az egyben fölken
de már nem ezekben a rongyokban
valami hattyúprémes kacabájt talált
addig szamár- és patkánylényemről készít
motorikus skicceket
foltos görénygereznám is eladta már néhányszor
ott bűzlök zombor meg szabadka szalonjaiban
motorikusan skiccel
meg elviszi megféltalpaltatni a cipőjét a gecséhez
hiába mondom térjen át ő is fa- vagy filctalpra
szóval kikeltek az ómama gelebében
a libatojások
semmit sem vihetett magával a nagy szaladáskor
csak a libatojásokat kapkodta a gelebébe
még fiatal volt
szépen izzott a melle
futottak árkon-bokron át
s közben izzó melle között kikeltek a kislibák
valaki azt mondta a záp hattyútojás bomba
én dolgoztam az állatkertben
igaz a farkassal meg a wili vízilóval
de ganéztam olykor a hattyú alól is
kurva kemény lény a hattyú
de mondom nem volt kunszt hattyútojáshoz jutnom
hallod hogy énekel ez a neceguga
nem hallgatom záporozik a prasnyaság
hallod úgy énekel mint azok a herélt szerzetesek
akiket a zarándokúton hallgattunk venézben
szaladj szólj a pechán úrnak átugrott a gecséhez
tán kapor van ebédre
már csak arra vágyakozik ellepje a kaporszósz
szaladj szólj a pechán úrnak
akárha felhangzott volna habakukk hattyúdala
212
hallod ez a neceguga megitta a sósavat
vagy felhörpintett minden záp hattyútojást
csak a hattyúdala lehet
hisz sosem habzott így a szája
húzd rá ezt a hattyúprémes kacabájt
a csárdáskirálynőben használták utoljára
húzd rá
és gyorsabban adogasd a fehér tubusokat
213
mint egy pince
a pechán úr halála után egy újvidéki
újságíró megkérdezte wilit
milyen érzés volt modellt ülni az orfeuszhoz
egész népszerű lett
fűzfapoéták kékharisnyák firkálnak róla
milyen érzés volt
kurwa szar válaszolta wili alias habakukk
mint raffai szokta volt írni duplavével
miért
azért mert hiába üvöltöttem mint a vadszamár
a képen nem hallatszott semmi
nézd meg
most sem hallik semmi
hiába hallgatta ifjúkorában a pechán úr
az első sorból adyt és carusót
nézd meg
úgy ásítok az olajban mint egy pince
se a szamárt se a hattyút nem hallotta
semmikéimhez sem volt füle
hiába adogattam neki a jégkék tubusokat
ő csak a bíbort a skarlátot követelte
214
minket csavar
sejtettem ilyen irányba
csavarodik el a dolog
ez lesz a vége
annyit járunk a moziba
egy szép napon rólunk fog szólni
minket csavar egyik kerékről
a másikra
rólunk
fog szólni a film
arról hogy amikor huszadszor nézte meg
a carmen-filmet
újvidéken kezdte nisben folytatta
mert amikor újvidéken kidobták a rajziskolából
lement nisbe
egérék is épp ott muzsikáltak
szerette egeret
együtt fociztak az aranycsapatban
csak egy hibája volt egérnek mondta
gyáva volt fejelni
újvidéken kezdte mondom és nisben folytatta
és huszadszorra elemérnek épp itthon sikerült elcsípnie
ám az utolsó vetítésen egyszerűen hasbaszúrta
egy paraszt
úgy kezdődött a dolog hogy kalapban ült be a paraszt
a moziba
és elemér leütötte a fejéről a kalapot
az meg se szó se beszéd hasbaszúrta leszúrta
mint egy disznót
amikor a történteket így igaz kissé összefogottabban
elmeséltem zolikának a szőke tiszában
aki filozófusnak készült belgrádban
azt hiszem el is készült
csak annyit mondott: pontos.
215
mi pontos zolika kérdeztem
a dolog maga pontos mondta zolika
ugyanis az a bajszos filozófus
akit úgy valahogy hívnak mint a gecsét
az a nagybajuszú is pontosan húszszor nézte meg
a carment
csak akkor még nem volt mozi
ő operába volt kénytelen járni
na már most tényleg pontos
de tettem hozzá már ott a szőke tiszában
az érdekes mégsem ez hanem hogy
ez a nietzsche szerette
erről orbánottokár mesélt nekem
aki meg zágrábban készült filozófusnak
csak ő nem készült el
félbemaradt
szóval szerette meg is zenésítette petőfi verseit
turinban élt (mint kossuth)
amikor az ókanizsaiak megnyerték létramászásban
a világversenyt
ott élt azúrmagányában (ezek is orbán szavai)
de ő is futott a többi falubolonddal
a tűzoltózenekar után
sok tűzoltózenekar defilírozott akkor turin utcáin
de ő csak az ókanizsaiak után futott
zseniálisan megérezte hogy ők fogják
megnyerni a versenyt
az egyik kiskocsmában össze is barátkoztak
noha kizárólag csak a szökőkútból ivott
összecsukható zsebpoharával
az apci petőfi verseket szavalt neki
eredetiben
megígérte új indulót fog komponálni az ó-
kanizsai tűzoltózenekarnak
meg is kértem piust aki az egyik leghíresebb német
216
lekvárgyárban dolgozik kerestesse ki
nietzsche hagyatékából
azt az ókanizsaiaknak komponált indulót
hát igazad van jócskán felcsavarodtunk
sejtettem végül minket csavar egyik kerékről
a másikra
sejtettem végül mind összevérezzük a mozi lepedőjét
moshatja az üvegszemű gépész felesége
aki arról álmodozott filmszínésznő lesz
nem pedig hogy véres mozivásznakat fog sulykolni
hiába szorítottam rá a tenyeremet elemér sebére
csak még jobban spriccelt belőle a vér
aztán hogy főbe lőtte magát
az megint külön tekercs
épp most nézi vak vigh tibike
217
ha nem vigyázunk rá
egyesekben
mint például a lukács fivérekben
akik maguk is tököt
igaz dinkát termesztenek
már az a gyanú is felmerült hogy vak vigh
tibikén
lopótök nő
akárha egy szép napon felkúsztak volna rá
az indák
van aki arra gondol a csörgő termésekkel
jelez
a sarkon
augusztusra már alig látszik ki közülük
és akkor méltóságteljesen
mint kifakult szerecsen király
levonul a tiszához
ott ül napokig mozdulatlan
arcán villódzva tükröződik a folyó
álcájából az első felröppenő virág
tibike testén bújik elő
s tibike mintha tényleg magára öltené
az üvegselyem álcát
ragyogva merül a zsongó vízbe
a törökbecsei zsilipig ereszkedik
mások szerint egészen titelig
nem lehet pontosan tudni
mert akkorra már egyáltalán nem látszik ki
a nászt s halált koszorúba fonó virág alól
ha nem vigyázunk rá
végül még az adriába vész
szétmarja szegénykém a kék
218
úgy kelleti magát
úgy kelleti magát
mintha csak a bolond fapapucsgyáros
esztergályozta volna
fapináját
aztán meg nem enged le magáról
amíg füstölni nem kezd
napokig lógathatod a lavorba
úgy kelleti magát
mintha csak a bolond fapapucsgyáros
esztergályozta volna neki
sajátkezűleg
mert különben az öreg be sem szagol a csarnokba
a papucsokat az inasai esztergályozzák
219
mondja majd tűnődve
írt
az ispotályból
de mind leragasztotta
rózsaszín flastrommal a sorokat
milyen hosszú sebek
nem téphetem fel őket
visszaírtam neki
és én is leragasztottam szép rózsaszín flastrommal
mind a sorokat
mind hosszabb sebek
mondja majd tűnődve
nem téphetem fel őket
mind hosszabb sebek
220
az is csak júdáspénz lenne
se a pipacs se a pióca se az árvalányhaj
se az orvosságnak gyűjtött ökörnyál
dr kosztolányi szerint nyugtató hatása van
az idegesek színészeinek is ökörnyál-
port írt elő
mert ha nem sikerül kissé megnyugodniuk
szétrázzák az előadást
kell hogy rázkódjon
nagyon is
de nem lenne szabad szétrázkódnia
se a pipacs se a pióca se az árvalányhaj
se az orvosságnak gyűjtött ökörnyál
de még a pinavérpiros rongyikákkal
halászott varangyszállítmányok sem
hoztak a konyhára semmi de semmi pénzt
mégis csak akkor gondoltam először arra
hogy komolyabban kellene foglalkoznunk
a judáspénzzel amikor elemér megérintette
kályhaezüsttel leveleinek jegeces lemezeit
én maradok az árvalányhajnál ha deficites is
én meg még kivárom mit hoz az ökörnyál
ha nem buknak meg az idegesek
divatba jöhet az ökörnyál-sedativum
akkor már inkább emelgetem míg sérvet nem kapok
az oláh pistánál a sírköveket
elegem van ezeknek a geci dolgoknak
az üresben való szálazásából
arra nem gondoltatok még
hogy prasnya szátokat tennétek pénzzé
az is csak júdáspénz lenne
no de nem bánom
fessen ki minket is kályhaezüsttel
221
az a szépművész hisz a kannaágyás közepén
a gipszcigánylányt is míniummal kályhaezüsttel
festi az újonnan kinevezett komisszár
mindig így szokott ez lenni
az új hatalom
akárha megadták volna magukat fehérre meszeli
a fákat
és kicicomázza a kannaágyás közepén
a gipszcigánylányt
222
az a nagy koncert ahogy építi
a vinczer már csak gyóntatószékeket
faszenteket
meg biliárdasztal-kereteket csinál
elveszi az idejét a cserkészet
kanyó bácsi olykor még épít hegedűt
ő az amatőrszínház súgászatát vezeti
tóth csak fatalpakat facipőket esztergályoz
csattog az egész város
már akkor is ő szállította az ország össz
elmegyógyintézetének lelencházának börtönének
a fatalpat a facipőt
csattogott az egész ország
már akkor is amikor ő maga még nem őrült meg
és a fia sem verte szét még rómában
a pietát
szeretem hallgatni
ahogy kanyó bácsi építi a hegedűt
az a nagy koncert ahogy építi
nem pedig ha a bebe vinnyog
persze a kurina az más
a koncz ügyvéd is verset írt róla
a kurina az más
ha őt hallgatod
azt is hallod hogyan építette neki
kanyó bácsi a dohánysárga hegedűjét
és akkor berohan a tóth
szájában a kommunista kiáltvánnyal
lábán lúdtalpú dupla fapapucsban
223
górényi patkány- és görényfogó
az a baj
hát igen az nagy baj
mondta görhét vágva a tepsiből
az a baj
hogy nem tapadnak történetté a dolgok
hát igen az nagy baj
hogyan is tapadnának ha mindig belebeszélsz
és összevissza szaladgáltok
csattogtok itt a tóth facipőben
ha legalább klumpákat
szép cipóforma klumpákat faragna
szóval az a baj
hát igen az nagy baja a dolognak
hiszen hogyan lehet a szikvizes ádám
meg a sírkőfaragó oláh pista nélkül
említeni a bakotát
szóval az a baj
azért épít wili óriás górényi
patkány- és görényfogót
hogy egy kicsit koncentráljon benneteket
megkísérelje mint paprika- vagy dohánymadzagra
egy szálra fűzni a történetet
hiszen hogyan lehet a tükörfürdős bakotát
a bakota tanító bácsi nélkül említeni
a tyúkok csipegették adorjánon az agyvelejét
224
mint a skarlát
belepillantottam abba a második
tükörbe
van amikor tíz tükör is fel van állítva
a sárgaárok partján
belepillantottam abba a másodikba
van amikor tíz
száz is fel van állítva cikkcakkban
egészen le a slajcig
egészen le röszkéig a tiszán
vagy röszkénél már nincs tisza
csak röszke
belepillantottam abba a másodikba
amely a dusi borbélytükrében
tükrözteti fanny lábaközét
békebeli még a tükörgyárban készült
de vak
csak vigh tibike látja
benne azt
ami a már fakó
flamingó násztáncában
ismét annyira belázasította
mint a skarlát
azt ami egykoron sisteregve oltotta ki
halványzöld szemevilágát
225
bakancsszöges papír
mind kivágatja az erdőket
már a tölgyest kerülgeti
mind magasabb fatalpakat
esztergályoz fatalpgyárában a tóth
hiába kérdem
minek koturnus a bolondokházában
miért járjanak futkossanak puffogva
a megvetemedett púpos padlókon
akár valami megemelt
istenhez felemelt színészek
a lüke
egy-
fél- sőt seügyűek
amikor már a bakák bakancsán is
papír a talp
szöges
bakancsszöges papír
arra írj
226
tán csak nem
ahogy kezembe vettem a stampedlit
a szőke sankos eszter felsikított
wili te gyilkoltál
nem mondtam tán csak nem
árvalányhaj-csokrokat mártogattam
egész nap hipermangánba
még jó hogy a bajszom is nem lila
kapsz még egy stampedlivel
ha hozol egy olyan hipermangános csokrot
épp most szállították el az egészet az adorjáni búcsúba
de még tele a lavór hipermangánnal
ha zárás után átjössz hozzám
szépen beleültetlek
akkor valaki nyakon csapott a dákó vékonyabb végével
a dákó vékonyabb vége akár a penge
úgy csapott nyakon mint egy pengével
én meg csak úgy látatlanból visszavágtam
a szőke eszter kedvenc kék szifonjával
még gondoltam arra ne a kékkel
hanem egy elsárgulttal
de már nem volt idő
mert a dákó vékonyabb vége akár a penge
átszelte nyakamon az ütőeret
227
ahogy a papagáj ricáz
a kalaposnak aki úgy forgatja a nyelvét
mint ahogy a papagáj ricáz
a kalaposnak van megoldása
miféle megoldása van a kalaposnak
a kalaposnak aki úgy forgatja a nyelvét
mint ahogy a papagáj ricáz
az a megoldása kérlek alássan
hogy hagyni kell a komcsi kecsenovicsék
csak államosítsák
a tóth fatalpgyárát
csak hagy államosítsák
szóval ez a kalapos megoldása
mikor már a tükörgyárat is államosították
hogy államosítsák a fatalpgyárat is
szóval ez a kalapos megoldása
a kalaposé aki úgy forgatja a nyelvét
mint ahogy a papagáj ricáz
nem
a kalapos szerint az ő kis kalaposműhelyét
kell titokban (félillegálisan)
lábbeligyárrá növeszteni
ugyanis a kalapos aki úgy beszél mint ahogy
a papagáj ricáz
feltalálta a nesztelen papucsot
feltalálta a nemeztalpú cipőt
abban szaladgálhat le-
föl a sok lüke
egy-
fél- sőt seügyű
magas többcolos nemeztalpakat szabni
egyből az istenhez emelni
fellökni az istenhez
a sok lükét
szóval a nemeztalp a kalapos megoldása
228
és mi lesz a sok fényes kalapkaptafával
azzal majd mint nehéz lövegekkel lőjük
az ellenséget
229
a szőke tiszából a szőke tiszába
honnan loholsz s hová mondd habakukk
a szikvizes ádámnál voltam
a szivarcsikk-tömbökért
ha eldobja a jóska könyörtelenül lapátra söpri
ha érte nyúlnál tőben kaszálná le
nem söprűvel dolgozik mint a halál kifent kaszával
összemorzsolva egy tömbből két cigarettát is megtöltök
és hát a virzsínia mégsem libaszar komám
ő is azt kérdezte honnan loholok s hová
mondtam a szőke tiszából a szőke tiszába
és akkor került szóba az örök körforgás
azaz a zolika meg ottokár
mármint hogy mind a ketten filozófusnak készültek
s most ott sírnak a szőke tiszában
nem lehet tőlük biliárdozni
és akkor az ádám elmesélte hogy az apja
a samu bácsi
a híres tűzoltó parancsnok látta a filozófust
melyiket
azt amelyik megfogalmazta az örök körforgást
hol látta
turinban
olyan volt a bajsza
mint egy gyémántszökőkút amely különösmód
akárha égő szeméből zuhogott volna alá
megfagyva
sosem is szörnyűbb zokogást
mit csinált
ki
a filozófus
szalad az ó-kanizsaiak tűzoltózenekara után
ha nem hiszed megnézheted
ott a samu bácsi a győztes csapat tablóján
addig azért mégse rohanj vissza a szőke tiszába
230
üdvözöld zolikát és ottokárt
nem tudtam hogy itthon vannak
állítólag ma érkezik a fény városából
ha átengedik röszkénél
a csönd városába nagy józsi is
addig azért mondom mégse rohanj vissza
a szőke tiszába
amíg nem kínálsz meg egy szivarcsikk-tömbbel
hisz mint említetted volt a virzsínia mégsem libaszar
231
mind kiszedte a szemöldökét
lövik a szikrák
tibike opál szemgolyóját
a két szénrúd között
a moziban
a lábatlan hallgatja mit lát
a mozigépész meg üvölt
szakad gyullad a szalag elgurul az üvegszeme
a fia veri a habot a pincében
a felesége
mintha mi sem történt volna játssza tovább
a mozit
a fakereskedő fiával aki pesten vagy párizsban
de az is meglehet csak zágrábban tanul
igaza van pius pistának
aki még az iskolába is
stoplis cipőben jár
hogy azért lett mozigépész az üvegszemű
mert fiatal korában filmszínésznő szeretett
volna lenni a felesége
szép nagy arca van mint a hegy
mint a tenger
igaz mint bakota megjegyezte
vannak szép kis női arcok is
filmszínésznő szeretett volna lenni
lovagolt úszott
mind kiszedte a szemöldökét
tibike imádja ha ragasztják a filmet
akkor szívja be teli tüdővel
a lábatlan tátott szájjal hallgatja
maga alá vizel
amikor az üvegszemű a fakereskedő után lő
a felesége miatt iratkozott be a vadászegyesületbe
mert mint mondotta a vadászavatás bankettjén
felesége körül sok apróvad sündörög
232
olykor közéjük kell durrantani
és még véletlenül sem azért iratkozott be
a vadászegyesületbe
mert a lődözős filmekre jobban jön a közönség
233
meghallhatta asztmás szuszogását
az iparosotthon klozettjéből tévedhetett
a mozivászon mögé
amikor nadrágját cibálva előjött
csupa kátrány volt a háta
nekitámaszkodhatott a klozett falának
mindenki szentül meg volt győződve
hogy stan és pan jött le hozzájuk
a nagy falvédőről pan a kövérebb
(azért kell falvédő a moziban mert sokat lőnek)
taps
már a színpad széléhez ért nadrágját cibálva
amikor vak vigh tibike odasúgta kenderesnek
ez az oláh
de az nem figyelt rá a hullalát belezte
így tibike aki meghallhatta a nadrágját cibáló figura
asztmás szuszogását kénytelen volt felkiáltani
de hiszen ez a sírköves oláh pista
tapsvihar tört ki a teremben
234
a pincében veri a habot
vak
vigh tibikével mozizunk
szoktunk lenn is mozizni
az első sorban
csak ott nekem kell mesélni
a mozi tartalmát
amióta hasba szúrták elemért
inkább így fenn mozizunk
a vasajtó mögött a gépházban
behunyjuk a szemünket
persze a gépész csak azt a fél szemét
a másikra az üvegre szükség van
hogy befűzze a kaucsuk szalagot
behunyjuk a szemünket
tibike meg meséli
részletesen
de ő nem a tartalmát meséli
mert neki direkt a szemébe
az opálba
szúródnak a szénrudak szikrái
a gépész fia cukrász lett
nincs velünk
de halljuk ahogy a pincében
veri a habot
ha nem verné nem tudnánk így mozizni
mert vak vigh tibike mozijában
állandóan egymás pofájába dobálják a habot
az a vicc tibike mozijában
hogy akármit csináljanak is
úgy meséli hogy nekünk mindig
sírnunk kelljen
még csak az hiányzik hogy egyszer
ránk nyissa az ajtót gallérka meg hullala
a fanny nem szereti a mozit ő azt szereti
235
ha áll a kép nem szalad
csak az hiányzik hogy ránk nyissa az ajtót
gallérka meg a hullala
és meglássák hogyan zokogunk
vak
vigh tibikével mozizunk
közben sarnya les bennünket egy egérlyukon
csak nem tudjuk melyiken mert sok van
várja hogy elmenjünk
és lekaparja a falakról
szépen felzabálja mind a habot
236
a mozigépész fia
mint a beteg kutya
legelek
majd azt hiszik sartrőzt nyakaltam
azért zöldek a fogaim
aztán koldulok egy kicsit
igaz jó messzire tolom magamtól kalapom
szóval koldulok egy kicsit mert a mozigépész
fia születésnapjára szeretnénk megvenni
azt a vattacukor kócoló gépet
hogy aztán vég nélkül harapdálhassuk
az angyalok s a flamingó ultraviola leg-
lelkét
én a pálcikát is elrágom
237
fehérre festett egy dákót
mint kisült
sarnya süthette ki
bakota les meg-
meglesi tibike moziját
mert ő se nem vak
se nem üvegszemű
ám se nem látó
hanem mint mondja vakuló félben lévő úr
egykor övé volt ugyanis a tükörfürdő
nem a csodafürdő hanem csak a tiszai
tükör
fehérre festett egy dákót
és azzal hadonász
ha sokáig hadonász
még majd tényleg kisütjük neki
238
a csillogó üres álcák
bakota meséli
hogy az volt a legszebb
amikor viharként kezdett virágozni
a tisza
és ő a borbélyával
a tükörfürdő szalonjában nézte
hogyan hullanak az üres álcák
a vak tükrökre
hogyan foncsorozzák a csillogó
üres álcák újra őket
239
állítólag szerdán
kedden vagy szerdán
állítólag szerdán
fogadja plébánosunkat a pápa
pietà-ügyben
megy vele az elemér is
lehet laczit is meglátogathatják majd
abban a róma melléki ispotályban
szerintem laczit az angyalvárban tartják fogva
de ezzel nem akarom zavarni a kupaktanácsot
mert fontosabb eldönteni
mit is üzenjünk neki
jól tette-e
vagy nem tette jól
hogy rávágott a szűzanya márványára
mert csak a szűzanyát bántotta
ezt kértem külön emeljék ki a pápának
lám mégis szót kértem és közöltem azt is
gyanítom laczit az angyalvárban tartják fogva
immár évtizedek óta
az angyalvárban azzal a szürke farkassal
egy cellában aki rálőtt a pápára
ha befagy a tisza
mihozzánk is átjönnek romániából
a farkasok
csak azok vörösek
240
végső ideje
azon vitatkoztak
van-e
a márványra ragasztott
biliárdposztóban
klorofill
kecsenovics azt mondta
jobb lesz ha most néhány évig
nem forszírozzátok
a zöld posztót
meg a piros és fehér golyókat
ne gondoljátok hogy a hatalom hülye
ha államosította is a fapapucsgyárat
serfőző szerint nincs benne klorofill
a kétméteres bába jancsi szerint viszont
igen
azért nyugtat mint a rét
meglátjátok egy napon felfúrnak
a biliárdasztalon is a vakondok
márványban nem él vakond
vannak vakondok amelyek márványban élnek
szeretnek felfúrni a fekete márványban
meglátjátok egy napon
ha nem lesz éppen éjszaka
gyémántkupacokat kell kerülgetnetek
elefántcsont labdáitokkal
szóval van klorofill
a márványra ragasztott posztóban
vagy nincs
végső ideje eldönteni
241
242
mi a kő
rekapituláció-kísérlet a JEL színház l’orphèe provincial című előadásához nagy józsef koreográfusi-rendezői megjegyzéseivel és rajzaival
„A szomorúság végső foka: nem létezik többé különbség a könny és a kő között.”
Cioran
243
244
245
246
hová
caplatsz a szőke tiszából
azon kívül hogy vissza a szőke tiszába
hogy miközben a szőke tiszából a szőke
tiszába caplatsz megkísérled felcsípni
ádám virzsíniacsikkjeinek súlyos tömbjeit
s lehetőleg úgy hogy jóska az utcaseprő
le ne kaszálja tőben a karod
hova caplatsz kérdem a szőke tiszából
azon kívül hogy vissza a szőke tiszába
sosem hosszabb utat
e legrövidebbnél: a szőke tiszától a szőke tiszáig.
akárha a tisza forrásától kralloznál titelig
sőt egészen le a fekete-tengerig
hová caplatsz kérdem ismételten a szőke tiszából
azon kívül hogy vissza a szőke tiszába
szóhoz engedsz vagy szájba vágjalak
különben is idő szűkében vagyok
megsűrűsödött a napom
hajnalban kukkantottam csak be
hogy összeszedjem a gyerekeket az asztal alól
megsűrűsödött olyannyira hogy megáll benne
mint máléban a kanál
a fakanál áll te meg mint egy békebeli szalajtott
szaladsz
legalább ezt a kurva fapapucsot filcre cserélnéd
mert ha eddig nem vetted volna észre
most bizalmasan megsúgom minden alkalommal
tehát félóránként
itt csattogsz el az ablakom alatt
amit nem tudok becsukni
mert füstöl a kályha
a kéményseprők meg ott vitatkoznak a tűzoltókkal
a szőke tiszában
ahonnan te caplatsz vissza a szőke tiszába
vitatkoznak ember-e a kéményseprő
vagy pedig ördög
247
az én kályhám meg füstöl
mint a mozdony
épp csak hogy nem dudál a kanyarokban
végül még majd én fogok ördögként kiugrani az ablakon
és berontani ajtóstul a szőke tiszába
mondom legalább ezt a kurva fapapucsot filcre cserélnéd
már húsz centiméter vastagságú talpakat is
szab a kalapos
aki oly pongyolán beszél mint ahogy a papagáj
szotyoláz (ricáz)
jóllehet tudom nem akarod s én sem akarom
hogy a bolond tóth fatalpüzemét is államosítsa
a kecsenovics meg a lipták
s a kalapos
aki oly pongyolán beszél mint ahogy a papagáj
szotyoláz (ricáz)
készítse ezután városunk számára a lábbelit
elviszed a cipőd megféltalpaltatni
a kalaposhoz
aki oly pongyolán beszél
s miközben ő szenvedélyesen szotyoláz (ricáz)
felesége meg kigombolt pongyolában sétafikál
egy kis filcet (vadászkalap-resztlit) ragaszt a cipődre
áruld már el kérlek mielőtt tovább caplatnál
a szőke tiszából a szőke tiszába
hiszen mint mondtad időszűkében vagy
napod megsűrűsödött
miért tartod a papagájt pongyolának
amikor egyetlen szemet sem vét el
abszolút pontosan szotyoláz (ricáz)
igen csakhogy a kalapos szem nélkül
üresben szotyoláz (ricáz)
akkor meg azt kellett volna mondanod
oly pontatlan mint amilyen pontos a papagáj
én olykor napokig elnézem a kalapos papagáját
most is ott ülnék és nem csak a kigombolt pongyola miatt
most is ott ülnék ha nem rettegnék
248
e sok füstnek kéménytűz lesz a vége
a szőke tiszában meg még mindig nem döntötték el
mert arról is folyik a vita
tűzoltó-e a kéményseprő is
azon kívül hogy lehet ember lehet ördög
igazad van az is borzalmas lenne ha többé
egyetlen lépésed se hallanám
csak a kecsenovics meg a lipták néma lépteit
amint fél méteres nemeztalpakon osonnak
házkutatásról házkutatásra
egyetlen lépésed se hallanám többé
csak ülnék itt e zsákutcában
mint egy felfüstölt masiniszta
miközben a kéményseprők meg a tűzoltók
ott vitatkoznának a szőke tiszában
de mondd mitől sűrűsödött így meg a napod
hogy mint máléban megáll benne
a kanál
a fakanál áll
de hiszen a bolond tóth szépen átállíthatná üzemét
fatalp helyett
fakanál gyártására
égig érő fakanalakat esztergályozhatna
mert holnap tán már a mindenható is málét zabál
az égig érő fakanál áll
te meg rohansz eszeveszetten a szőke
szóhoz engedsz vagy szájba vágjalak
már ravatalán a sass
a sass lukács lezuhant
méghozzá egyenesen a ravatalára
és a borbély meg sehol
eltűnt a dusi
ne idegeskedj előkerül
nincs hová menjen
az eszkimóknál hideg van afrikában meleg
pillanatok kérdése s előkerül dusi
már ravatalán a sass lukács
249
és a borbély meg sehol
biztos a habot veri a mozi pincéjében
az üvegszemű gépész cukrász fiával
az egész ravatalt habbal borítja
mielőtt hozzálát a borotváláshoz
vagy új tükröket foncsoroztat a tükörgyárban
fanny fanszőrét tíz tükörből fazonírozta
sass megborotváltatásához akkor legalább
száz tükörre lesz dusinak szüksége
száz tükörre hogy lehozza lelkét is
a felhők felül
igaz az ő nyakát már elnyisszanthatja
tán csak nem a csillag felrakása közben zuhant le
állandóan belefészkeltek a csókák
különben is ő volt megbízva a csillag ganézásával
most mégis mázsányi ürülék gyűlt a vörös labirintusban
szóval a sass lukács miatt állt meg a máléban
a kanál
a fakanál áll
te meg nem érkezel a szőke tiszából
a szőke tiszába caplatva egy stampedli
bodzapálinkára legalább beugrani
mert késik a dusi a habbal
mert nincs a dusi a tükreivel
a múltkor is késett és a tűzoltólétrán volt kénytelen
megborotválni a golyófejű singlédit
hisz a tűz nem ismer pardont
viszont egy tűzoltó sosem lehet borostás
igaz a tűz is lekapná a borostát
ám egy tűzoltó nem engedheti meg magának
azt a luxust hogy tűz kapja le borostáját
ezért tehát nem érkezel a szőke tiszából
a szőke tiszába caplatva
legalább egy biliárd partira
mert nincs dusi a habbal
mert késik a tükreivel
ezért állt meg a máléban
250
a kanál
az égig érő fakanál áll
mennyit gyakoroltam én is homlokom közepén
egyensúlyozni a söprűnyelet
söprűnyeleket is esztergályozhatna különben
a bolond tóth
égig érő söprűnyeleket a söprűgyár részére
az égig érő fakanál áll
az égig érő söprűnyelek is állnak
szóhoz engedsz mondd vagy szájon vágjalak
ma érkeznek ezt meg én súgom meg neked bizalmasan
ezért sűrűsödött így meg a napom
megáll benne a fakanál
megáll az égig érő söprűnyél
mit akarsz ezekkel az égig érő söprűnyelekkel
amikor még el sem kezdte gyártani őket a tóth
nem csoda hogy megbolondult
egyik pillanatban fakanalakat
égig érő fakanalakat
a másikban meg söprűnyeleket
égig érő söprűnyeleket akarsz esztergályoztatni vele
most már kezdem érteni a fia is miért kényszerült
szétverni ott rómában a pietát
én is becsavarodnék
ha egyik pillanatban égig érő fakanalat
a másikban meg égig érő söprűnyelet rendelnének nálam
vagonszámra
miközben az erdők egyre törpülnek
azért sűrűsödött így be a napom
megáll benne a fakanál
mert minden jel szerint ma érkeznek haza
a tűzoltók a turini világversenyről
de hát wilikém nem kevered te itt össze
egy kicsit nagyon a síkokat
miféle síkokat
az idősíkokat
hisz már majd egy százada hazatért ádám sámuel
251
és singlédi vezetésével a dicső csapat
gallérka elájult a peronon
amikor befutott a gőzös
tragacson tolták haza
s a tűzoltózenekar hazáig fújta neki
jó hogy figyelmeztetsz előbb gallérkához is be kell
még ugranom ugyanis túl találta keményíteni neki
szent miska a nagyzsabót
lehet hullala meg a fanny is belefér
gallérka nagyzsabójába
hárman egy zsabóban
ha egy elájul észre sem veszik
annak örül csak meg igazán a győztes csapat
hárman egy zsabóban
látod nem keverek én itt össze semmi síkokat
különben is hiába keverném őket
cikkelve van mind
sehol a dusi
ugyanis nem csak a sass ravatalánál
az állomáson is fel kellene állítania tükreit
mert erős a gyanúm borostásan érkeznek a győztes fiúk
borostásan viszont tűzoltó nem mutatkozhat hölgyek
alul fazonírozott felül zsabós hölgyek előtt
ezért sűrűsödött így meg
mert az állomásfőnök is elkapott
mind nekem adja a szikratávíró pántlikáit
ha ráveszem singlédit
a létramászás turini bajnokai
igazítsák meg a cserepeket az állomás tetején
piszkálják ki az eresz alól a verebeket
mind leszarják az utasokat
fedák sári is fel volt háborodva
tisztálkodni jött a csodafürdőbe
nem pedig hogy már az állomáson nyakonrondítsák
a verebek
azért caplatsz a szőke tiszából a szőke tiszába
ily sebességgel hogy magát a szőke tiszát már
252
nem is érintheted
ezért sűrűsödött így meg a napod
megáll benne a fakanál
kérlek ne mondd azt hogy megáll benne
az égig érő söprűnyél
mert sikítok
ámbár tudom hiába üvöltök mint a vadszamár
a pechán úr képén nem hallatszik semmi
oláh pista a sírkőfaragó azt mondja
az üvöltő szobrok
még az is amelyiket órjás márványkígyók tekertek be
némák
rendben van ezt érteni vélem
csak azt nem vélem érteni hogy akkor miért üvöltök
egész nap pózolva amikor különben már a pechán úr is
töksüket
és csak a savanyú juci aktja érdekli
azt mondja ő már csak a savanyú juci vartyuláját
akarja mammogtatni élete végéig
meg még azon túl is egy kicsit
csak azt nem vélem érteni hogy akkor én miért
üvöltsek egész nap azzal a tamburával a kezemben
amit a bakotáék szögesdróttal húroztak nekem
és én éppen egy flamencóba kezdtem
mert ha a spanyolok felfedezték volna
a bolond tóth facipőit
szóval ezért sűrűsödött így meg a napod
a szőke tisza és a szőke tisza között
megállt benne mint máléban
a fakanál
nyugodj meg nem fogom azt mondani hogy
megállt benne
az égig érő söprűnyél
noha mondom el lehetne intézni hogy a söprűgyár
nagy tételekben rendeljen
ezért mert nem elég a vadszamár
még a flamingóval is neked kell bajlódnod
253
hallom már teljesen kifakult
beolvadt a libák közé
ezért nem érkezel a szőke tiszából
a szőke tiszába caplatva
sosem is célba
a fakanál áll
te meg
én meg szájon váglak ha nem engedsz szóhoz
azzal fárasztasz halálra
azzal ölsz hogy felteszed faramuci kérdéseidet
minden kérdésed kereszt
kettős kereszt
és nem engeded megválaszolnom őket
közönyösen nézed hogyan pusztulok el
kérdéseid küszöbén
itt ebben a füstben
anélkül hogy legalább egy kérdésedet
megválaszolhatnám
ebben az életben
ugyanis mint már jeleztem komolyabb gyanú is fennáll
azért caplatok el teljes gőzzel a szőke tiszából
a szőke tiszába tartva a szőke tisza mellett
anélkül hogy legalább egy duplanullás dominó csontját
érinthetném
komolyabb gyanú is fennáll
az égig érő fakanál
az égig érő söprűnyél
nem engedem magam félbeszakítani
az állomásfőnökkel is arról beszélgettem a minap
hogy egyszer olyan üzenet fog érkezni szikratávíróján
amelynek nincs vége
s a végtelen szikratáviró-pántlika úgy kóvályog szállong
a levegőben mint a végtelen ökörnyál a végtelen gólyafos
nem engedem magam félbeszakítani
ugyanis még egy komolyabb gyanú is fennáll
mármint az hogy a tűzoltók szerelvényével
érkezik meg végre turinon keresztül
254
az a vagon palacsinta is a gyurának
amit már tíz húsz ha nem harminc éve vár
s vár vele az egész város
és várni is fog örökké
ha netán most sem érkezne meg
a tűzoltók szerelvényéhez csatolva via turin
ezért városkánk pontosan ezért
ebben zolika és ottokár is igazat ad nekem
ó-
kanizsa örökké fenn fog maradni
mert ki kell hogy várja azt a vagon palacsintát
amit valaki tán a schöbel szerkesztő úr
könnyelműen sőt talán léhán
megígért egyszer a gyurának
mondván ugorj ki az állomásra gyurikám
bizalmas értesüléseim vannak ma fog befutni
egy vagon palacsinta
igaz schöbelék is ráérősek
egész nap a bajusz- és hajnövesztők társaságában
üléseznek az erzsébetligetben
és gyura kicaplatott
és aztán minden nap kicaplatott az állomásra
és várta nyugodtan azt a vagon palacsintát
amit lehet könnyelműen sőt léhán
megígért neki valaki a bajusz- és hajnövesztő társaságból
noha dusi már a társaság székhelye
az erzsébet liget pagodája köré is
felállította tükreit
minden egyes haj-
és szőrszál növekedését kifigyeli
minden nap kicaplatott gyura az elmúlt tíz
húsz ha nem harminc évben hogy nyugodtan megvárja
azt a vagon palacsintát amit megígért neki valaki
anélkül hogy végiggondolta volna könnyelmű
sőt léha ígéretének minden konzekvenciáját
és ismétlem
nem győzöm ismételni sérvet kapok ettől a sok
255
ismétléstől
városkánk ki fogja várni
még akkor is ha határzónában lévén
megszüntetik vasútját
lehet éppen akkor fog befutni végre
mert ez a síntáv szűk volt egy ilyen különös
küldeménynek
majdnem biztos hogy ma fog befutni végre
a tűzoltók szerelvényéhez csatolva
ma az a vagon palacsinta
most ne bocsátkozzunk a lekvárt illetőleg részletekbe
az egyik udvarban szilva-
másikban baracklekváros vajdlingban
áll az égig érő fakanál
majdnem biztos hogy ma fog befutni
vagy legalább az a vagon keserűkő
reneszánsz próféta
(a legkeserűbb húsú próféta az én alias-om
habakukk és társai)
amit szörényi nagykövet úr ígért meg nekünk
ha már a plébános nem engedett el bennünket
a zarándokokkal mondván elég szégyen az nekünk
ó-
kanizsaiaknak hogy a fatalpas tóth fia
rómában szétverte a pietát
(jóllehet mint azt ottokár egyik előadásában
hangsúlyozta krisztus testéhez nem ért
csak a máriára vágott)
de ha most rohansz szétkürtölöd a hírt
rádszögezem az ablakot és benn veszel
ebben a füstben
ha szétkürtölöd hogy ma fut be az a vagon palacsinta
ott fog tolongani a sok édesszájú éhenkórász
a város fele éhenkórásza édesszájú
fele sós
a keserű- és a savanyúszájúak
százaléka elhanyagolható
256
mind ott fog tolongani a palacsintás vagon körül
átgázolva gallérkáék csörgősre keményített
zsabóján
márpedig ha így lesz kénytelen leszek
a palacsinta egy részébe szart csavarni
mint ahogy a vadászok is kénytelenek
minden vadászat után macskát süttetni
az éhenkórász sósszájúaknak
kezdem érteni a palacsinta miatt nem érkezel
a szőke tiszából a szőke tiszába átkrallozni
igen mert ha élne a gyura más lenne a helyzet
legalább lenne aki átveszi a palacsinta-szállítmányt
legalább azt a tömérdek palacsintát levenné a vállamról
de valójában mégsem a palacsintáról van szó
az igazság az vannak nagyobb tételek is
nagyobb tételek
igen azért nem érkezem a szőke tiszába
azért állt meg a fakanál
sőt már azok a nemlétező söprűnyelek is
még csak az hiányzik hogy jóska az utcaseprő
is átálljon ezekre az égig érő söprűnyelekre
többé sosem is kaparinthatok meg akkor
egyetlenegy virzsíniacsikk-tömböt sem
tehát vannak nagyobb tételek is
azért kell a szőke tiszából a szőke
tiszába caplatva a HATCSÖCS-be is beugranom
ma fogja ugyanis ismertetni ottokár
legújabb tételeit
első előadásának
az ökörnyál és az árvalányhaj
avagy a tiszavirágtól a sulyomig
én voltam a szendvicsembere
a mai előadásnak
a szik sziszüphosza
avagy a szartúró bogár melankóliája
a címe csak a melankóliát nincs kizárva
metafizikára cseréli mert mint ahogyan
257
a szőke tiszában zolika megjegyezte volt
ottokárt fejbevágták a metafizika büdös zoknijával
filmvetítéssel lesz egybekötve az előadás
én már néztem
akkorák a galacsinok mint egy ház
alig férnek az ég alá
végtelen próbálkoznak
s a film valójában
ezeknek a végtelen próbálkozásoknak a hű krónikája
végtelen próbálkoznak oromhátra
felgörgetni a galacsinokat
fel oda ahonnan lefelé vágtatva a kracsun
ó-
mamát agyonbombázta a dinkatökszállítmány
azért sírtam amikor a lukács fivérek dinkatökkel pózoltak
a stekovity fényképésznek
arról szól a film hogyan próbálják a galacsint
feltolni a sziksóban oromhátra
vak vigh tibike ministrál a vetítésnél
mindenkinek ő ministrál
ámbár jóllehet ő sem érkezik várja hogy virágozzon
a tisza
de hát nem vakíthatjuk meg mindannyian magunkat
hogy lássuk a fejetlen szent jános fejét
istent
noha már arra is gondoltam
egy vak város ó-
s az is igaz bakota vakulófélben
a mozigépész egyik szeme pedig üveg
így hát a HATCSÖCS-ben is
akárha csipkében földig érő málnaszoknyában
vak vigh tibike ministrál
de miért nem a szőke tiszában hirdette meg
előadásait az a félbemaradt filozófus
ebben a kurva városban nem lehet mozdulni
a sok félnótástól félbeszakadt filozófustól
258
és ráadásul mind fapapucsban caplat
nem értem miért nem a szőke tiszában
azért mert a HATCSÖCS emeltebb
emeltebb
igen lépcsőn akárha scamnán
oltárlépcsőn kell felmenni
jóllehet ha felérsz akárha gödörbe zuhannál
emeltebb szóval
hisz az ég is csak egy gödör azúr falfestékkel tele
emeltebb
a szőke tisza viszont egy szintben van az utcával
mindenki bejöhet a piacról
még a bánátiak is
te viszont éppen ezért nem térhetsz be a szőke
tiszából a szőke tiszába caplatva
mert a HATCSÖCS előtt kell szendvicsemberkedned
én vittem ki először ottokárt a járásszélére
a szikre
s mutattam meg neki az oromhátnak veselkedő
szartúrókat
attól kezdve minden nyáron ott hasal köztük
rajzolja
filmezi őket
nem véletlen ajánlotta nekem pesten közzétett dolgozatát
a járás filozófiáját
most már ott tart szegény hogy maga is nekiveselkedett
de neki sem akaródzik
a szar
ezüstszikkel futtatott aranygalacsinja
oromhátra felgördülni
nem győzöm szegényt kikaparni a tehénszarból
ezért nem vetheted tehát be magad
a szőke tiszából a szőke tiszába caplatva
a szőke tisza habjaiba
pedig épp az előbb hallottam új hordót csapoltak
meg azért sem vethetem be magam mert a herceg edus
259
bevett a felújított idegesekbe
felújították az idegeseket
tíz évig próbálta dr kosztolányi mindenféle gezemicével
megnyugtatni a várost
mert előbb két részre szakadt
ki szakadt két részre dr kosztolányi
nem a város
idegesekre meg nyugodtakra
aztán meg hogy az idegesek megnyerték a világ
amatőr színházainak becskereki vetélkedőjét
az egész városra átterjedt az idegesség
senki sem dolgozott már
mert idegességében mindenki kitördöste az ujjait
gipszet
hófehér bokszkesztyűt visel az egész város
és most herceg edus felújítja az idegeseket
megáll az ész
meg még ez a fél is
és te ha nem vagyok túlságosan indiszkrét
mit alakítasz az idegesekben
három széket kell átvinnem köztük
az idegesek között a színen
amit noha maga a szín is ideges
talán még véghez is tudnék vinni
ha a súgó segítene
súgna
de a gallérkát tököli egyfolytában
nekem meg ahogy elhaladok a kályhaezüsttel kent
súgólyuk mellett a három székkel
folyni kezd a nyálam
olyan nyom marad utánam a színen akár
egy meztelencsiga után
ráadásul még remegést is kapok
edus azt hiszi rám is átterjed az idegesség és örül
bekiabál bravó
közben nem erről van szó
hát miről
260
te nem vagy ideges
akkor hogy akarsz játszani az idegesekben
csak színlelni akarod az idegességet
különben is ki látott már egy ideges meztelencsigát
nem erről van szó
hát
le kell cserélni a súgót
mert ha súgna és nem a gallérkát tökölné
a kályhaezüsttel kent súgólyukban
közben mind összetörve a szent miska által
kikeményített nagyzsabót
akkor át tudnám vinni a színen átlóban
az idegesek között a három széket
amiről persze herczeg edus hallani sem akar
ugyanis már csak a súgó él a győztes együttesből
ezért nem érkezel
a három szék miatt a szőke tiszából
a szőke tiszába caplatva égig érő fatalpaidon
nem véletlen tette fel a kérdést bakota
tükörfürdőjét elsőként államosította
kecsenovics meg a némaléptű lipták jóska
minek koturnus ebben az általános bolondokházában
ezért nem jössz fatalpaiddal égig érő zajt csapva
ablakom alatt amit nem zárhatok a füst miatt
ezért sűrűsödött meg olyannyira napod
hogy megáll benne mint a máléban
a fakanál
az égig érő fakanál
az égig érő söprűnyél
az égig emelt fatalp
s áll az égig érő dákó is
de lévén érzékeny az elefántcsontra
dominó etcetera
fél napot már így is elvesztettem
e sűrű nap amelyben mint máléban megáll
a fakanál
e sűrű nap felét
261
mivel vesztetted el wilikém a felét
ami köztünk legyen mondva féleszűek esetében
nem semmi
mivel vesztetted el felét
az este felállítottam végre új
patkányfogómat
új patentot dobsz a piacra
igen beneveztem a pesti világkiállításra
és hajnalban teljesen megfeledkezve róla
saját magam caplattam bele
hiába rimánkodtam senki sem akart kiengedni
sőt égig érő fakanalakkal seprűnyelekkel dákókkal
az égig érő asztagok szalmahúzó horgaival
szurkáltak
egy szerencsém volt
milyen szerencséje lehet az embernek a patkányfogóban
egy szerencsém volt hogy olyan sokat tanulmányoztam
a patkányok mozgását a patkányfogóban
és volt még egy szerencsém
az hogy arra tévedt vak vigh tibike
különben persze épp engem keresett
mert a palicsi táncversenyre gyakorolnak a lábatlannal
ha nincs az ó-
mama tibike a lány
de hát wilikém ismét kevered
sőt gyömöszölöd a síkokat
miféle síkokat
hányszor mondtam már az idősíkokat wilikém
azokat gyömöszölöd
a lábatlan még akkor nyerte meg a vermesék
palicsi táncversenyét
amikor megvoltak a lábai
a lábaival nyerte meg
épp az a vicc hogy nem a lábaival
nem a lábak a legfontosabbak a tánchoz
ezt nagy józsi is aláírja nekem
ó-
262
mama tanítja őket táncolni a földbe taposott
kölesen
és neked ott wilikém mi dolgod akad
netán te is táncolsz ezeken az égig érő fatalpakon
nekem kell kiengedni a harapós ártány mellől
az ólból a flamingót
mert vak vigh tibike épp ma szándékozik eljárni vele
a násztáncot
a fakó flamingóval
a szőke tiszából ezért nem érkezel a szőke
tiszába caplatva égig érő fatalpaidon
mert a kifakult flamingót neked kell kiengedni
a harapós ártány mellől az ólból
ezért áll a fakanál a dákó a söprűnyél
csak az égig érő asztagok szalmahúzó horga
nem áll soha
meg azért mert a tukacs is vár
akkora seregeket viszont amekkorákat a tukacs mozgat
nem lehet sokáig várakoztatni
azt hiszem te is beláthatod
noha semmit sem látsz a füsttől
ha nem érkezem időben tukacshoz
elszabadul a pokol
összekuszálódnak a seregek
ismét apró törzsekre hullanak
és mindenki azt kaszabol akit ér
most hogy átadták a gubókat
a selyemhernyótenyésztők mind tukacsnak ajándékozták
a pakkpapírt amelyen a selyemgyárból a petéket kapták
megígértem pózolok neki az új történelmi csatakép
egyik vezéréhez
zolika is megkért vezessem el tukacs konrád történelmi
csataképfestőhöz hogy a helyszínen tanulmányozhassa
a csatát mint olyant
ugyanis a papírlepedőkön utána semmi
nyom sem marad
263s
illetve hát csak a selyemhernyók piszka
meg majd az állomásra is kicaplat velem a zolika
tán édesszájú azon kívül hogy arany
nem sós
akkor ő mit keres az állomáson a palacsintás vagon körül
az a hír érkezett ugyanis a szikratávírón
nektek minden film és a távíró is szikrázik
az a hír érkezett szikrázva sisteregve
azért nyerték meg az önkéntes tűzoltók
a turini világversenyt mert azon kívül hogy a létrás apci
bőrt varrt a pantallója fenekére és
mint villám csúszott alá
egy friedrich nevű nagybajszú filozófus
mindent elsöprő hévvel szurkolt nekik
mármint az ó-
kanizsaiaknak
és ami tán még ennél is fontosabb
a verseny előtt két próbát is tartott a zenekarukkal
új indulót ígért nekik
különben ő is épp húszszor nézte meg mint elemérünk
a carment
igen csak őt nem szúrták hasba a huszadik előadás
után
csak egy ellenszolgáltatást kért
ki
az a friedrich (akinek a vezetéknevét hol nietzschének
hol nicsevónak hol meg egyszerűen csak
csávónak mondták)
csak egy ellenszolgáltatást
mégpedig azt hogy a singlédi
meg az apci a létramászás hőse
felváltva szavalják neki petőfit
szerencsére már a hajas nagyapa is leszögezte volt
a petőfinek a házban a helye
így nem volt probléma hajnalig szavalni
eredetiben
hej mi a kő tyúkanyó
264
a kő tetszett neki legjobban
állandóan csak ezt ismételtette
kórusokra osztva a taverna különböző nemzetiségű
tűzoltóit
állandóan csak ezt ismételtette
mi a kő
mi a kő
tényleg mi a kő
netán megtudhatnám mielőtt megfulladok
ebben a füstben
jóllehet tudom már priszkosz is megírta felénk nincs
kő
csak por
és sár és sár
attila is kénytelen volt fapalánkkal körülvenni fürdőjét
ami itt állt a pölyhödző jegenyék alatt a strand helyén
vagy mint egyesek vélik a kompnál
ismét mások szerint viszont inkább a bakota
épp most államosított tükörfürdőjének a helyén
priszkosz is megírta
nincs kő
kés a sírkőfaragó oláh pista is megsúgta
valójában a sziksó sem más
mi a sziksó
valójában a sziksó sem más
mint a pannon-tenger által beőrölt
antik márványszobrok
beőrölt filozófusok és márványtestű ledér istennők
morzsája pora
mi a kő ezt még én sem hallottam
pedig állandóan nyitva az ablakom
minden behallatszik
mi a kő
ezt mikor súgta meg neked a sírkőfaragó
akkor amikor az ottokárt készítette fel
a sziksó sziszüphosza című előadására
és ne feledd
265
nem feledem csak mar a füst
nem feledem de mit is
ne feledd oláhnak ezzel az állításával
még bus imris is egyetért
aki ezt se feledd
majd egy évtizedig törte a követ
mi a kő ezt sem tudtam
majd egy évtizedig törte a követ azon a pőre szigeten
adria vitrioljában
utoljára bocsátották el mert nem volt hajlandó
amnesztiát kérni
végül már csak úgy magának törte
titkos lépcsőket vágott
nem sírok csak a füst marja a szemem
titkos lépcsőket le-
föl ide-
oda sehová
ideális kis platókat képezett ki
netán ha az istennek épp a pőre szigeten támadna
leszállni kedve
padot vágott magának
trónt hogy farkasszemet nézhessen a vitriol felett
trónt a hol jégszürke hol meg vörösen izzó
kőbe
kivájta
végül már minden éke vésője elkopott
kivájta tíz körmével a szomorúság
legmagasabb fokát
ahol már tényleg nem volt különbség
a könny és a kő között
valójában afféle áldozati oltárt vájt
kapart tíz körmével a tenger azúr
vitriolja fölé
amikor az őrök észbekaptak már késő volt
elkészítette magának a labirintust
csak egy bús bábot találtak
imris nem volt sehol
266
nem sírok a füst marja a szemem
ne feledd mondom ismételten noha téged se talállak
elnyel a füst
a bus imris is egyetértett oláh állításával
a sziksó beőrölt márvány
megőrült szobrok beőrölt márványa
nem könnyű tolmácsolni oláhot a sírkőfaragót
se bus imrist a bús bábut a rabot
amit mindig úgy ejtenek a barátai hogy
arab
s a sziksó már tényleg sivataggá terült
csak a kálvária magasodik még a telepesek
szétverte stációival meg hát
oromhát
de mint ottokár filmje is bizonyítja
immár nem csak a galacsintúrók
ahogy szent miska mondja
szent (scarabeus sacer)
és lőcslábú galacsinhajtók (sisyphus schaefferi) számára
elérhetetlenül
kezdem érteni mit nem értek
mármint hogy a beőrölt antik filozófusok
a megőrült márvány miatt nem érkezel a szőke tiszából
a szőke tiszába caplatva a szőke tiszába
pontosabban ha jól értettem eszmefuttatásodat
amely mindinkább kezdi felvenni
ottokár eszmefuttatásainak
stílusjegyeit
ha jól értettem a pannon-tenger miatt
igen majdnem eltaláltad
ugyanis a szárits úr meg a bednárz bácsi
éppen a járáson
az egykori pannon-tenger legislegfenekén
a tomi mesélte hogy az eötvös loránd is elhozta ide
a járásra az ingáját
a szárits úr meg a bednárz bácsi itt készülnek
felröppenteni
267
az aeroplánt amelyen még meg sem száradt a csiriz
én leszek az első kísérleti pilóta
a vak vigh tibike lesz a segédpilótám
már be is szerzett egy pilótasapkát
kis ajtókkal a fülén
mondtam már mindenkinek ő ministrál
és hát végsősoron mégiscsak ki kellene egyszer
szabadulni
innen ebből a gyűrűből
amivé végtelen utam görbült
a szőke tiszából a szőke tiszába kanyarodva
ki
ha máshová nem hát
föl
igaz nagy árpád olykor fel-
felszalad tűzoltólétráján
és mellesleg éppen ez a különbség a tűzoltólétra és
a kéményseprőlétra között
olykor fel-
felszalad az égbe de neki nincs ideje ott lébecolni
épp csak odabiccent a jóistennek
hogy pardon
és már fut is le a tűzbe
nekem tán több időm lesz ott fenn
szétnézhetek kicsit a szőke angyalok között is
különben a weis minden mennyiségben vevő
angyaltollra
a flamingót is meg akarja kopasztatni velem
de hiszen wilikém te ismét kevered össze-
vissza hajlítod a síkokat
miféle síkokat
ne mondjam hogy már számtalanszor figyelmeztettelek
az idősíkokat
bednárz bácsi a kertművész
aki tudom repüléssel is kísérletezett a járáson
már fél évszázada meghalt
nem emlékszel az erzsébet ligetben ravatalozták fel
268
kedvenc feketekőrise alatt
sosem szebb adekvátabb temetést
hogyne emlékeznék hisz én is ott ministráltam
csipkében földig érő málnaszoknyában
márton mátyás plébános oldalán
hogyne emlékeznék
ám arra is élesen emlékezek hogy mielőtt meghalt
sikerült meghonosítania
a lonicérát
sikerült befuttatnia a liget pagodáját vigadóját villáját
ezért is olyan nyugodt a bajusz- és hajnövesztő társaság
mert tudja a titkot
a röpülés mellett két rögeszméje volt bednárz bácsinak
hogy a ligetbe szoktassa az ökörszemet
s meghonosítsa a lonicérát
a loncot ami lényegében nem más
mint az a száraz kóccsomó amit abban a temetővárosban
ott a nílus jobb partján találtak egy múmia-
hetéra kezében
idegenlégiós korában tökös saját szemével látta
abban a temetővárosban kezében azzal a kóccsomóval
azt a hetérát
tökös most itt ül a szőke tiszában
és ha a szőke tiszából a szőke tiszába caplatva
lenne annyi időm
de nincs
megállt a fakanál
áll a végtelen söprűnyél
lenne annyi időm hogy beugorjak a szőke tiszába
ismét meséltethetnék tökössel arról a hetéráról
hiszen a lonicéra
a lonc amivel a lassan összeomló vigadó be lett futtatva
nem más mint a jerikói
azaz hát a sivatagi rózsa
(majd minden beőröltetett
be mind az őrült márvány
s a sivatag lőn általános)
269