|
Valahol egy ibisztojás, olvasom az egyik papírdarabkán (mossák a nadrágomat, és ilyenkor az asztalra öntik a gyűrött papírdarabkákat). Sehogyan sem tudok rájönni, mit is akartam e szavakkal. Pontosabban, e megfogalmazással: valahol… Nem, mert én pontosan tudom, hogy hol van az az ibisztojás. (Bácsföldváron egy nagy, kétszárnyas szekrényben.)
Persze, meglehet, mégsem arra a tojásra gondoltam. Lehet, hogy valamiféleképpen vissza akartam helyezni azt a szép türkizt a végtelen sárga sivatagba… No de ez csak találgatás. E papírgaluskákat is nyugodtan ki lehetett volna mosni: farmernadrágom ibisztojásszínűre festette volna tán.
|