Szirmai
| mióta ki-kimaradozom már lassan a létből |
|
| az ég/bolt volt kenyér só miniszterpapír |
| innen is onnan is elérhetetlen |
| drótkeretből felpöccintett párás üveg |
| üldözött őzek dörzsölik majd a cukorsivatagban elveszett drágakövet |
| a lét szomorú tornyában háton fekve megforgatva |
| sírunk roppant dioptriád isten-ablaka alatt |
| kezünkben a nevetésről írott könyvvel mi beázunk |
| nem akupunktura csöpp égitestjeink dárdafellege |
| (majd a másik egy cukorhegyet fúrtatok áthúzta) |
| a mezők ősbozótjához kötve |
| fakolompok halálvégtelenségében |
|
| dzin-dzin don-don gau-gau |
|
| báze bul aranyai s ezek a kicsiny fekete békák |
| luzsénszky kit elhagyogattak a lányok |
| nyelvünk lapátján forogván |
| emelje babonás messzi tengerfenékről |
| emelje elmúlt tengerekből |
| emelje mind magasabbra a cukorobeliszk |
|
| s az édes asztráltestek kilökik a szerelvényt |
| mint kígyó löki ki magát bőréből: újszülött.
|
| most nem lyuggatják sápadó utas keskeny szürke jegyed |
| s nem les be három rosszképű siheder |
| csontharmonika zeng fenn a hógyepen |
| a sáros körfestményt répák bombázzák lent |
| merik öblös cukorkoponyával |
|
|
|