| szeretem amikor tapsolnak |
| amikor véresre tapsolják a tenyerüket |
| amikor az erős ütésektől lerepülnek az ujjak |
| a patkányfogó csattant a kamrában |
| ki tapsolna a kamrában éjfélkor |
| ki tapsolná véresre a tenyerét éjfélkor a kamrában |
| ki tapsolna olyan nagyon hogy lerepülnének az ujjai |
| szaladok így szűzanya meztelen hogy kiszabadítsam |
| jobb ha még visszavonszolja magát az övéi közé |
| jobb ha az övéi között rothad meg |
| szeretem amikor tapsolnak |
| én még sosem láttam a szűzanyát meztelen |
| még sosem szűzanya meztelen |
| de lecsapta a hátsó részét |
| ez még a rókákat is megfelezi |
| két lábon meg négylábú már csak a mennyországba megy |
| vagy a patkányok nem jutnak a mennyországba |
| mert a tera temetésin felemeltem a tiszteletes úr szoknyáját |
| és a kántor úgy szájon vágott hogy belerepültem a gödörbe |
| mintha csak aranyba vágták volna a tera gödrit |
| nagy göröngyökkel dobáltam őket |
| egy másik gödörbe tették a terát |
| szeretem amikor az emberek tapsolnak |
| úgy átvágta mint a drót az élesztőt |
| fél patkány a jobb tenyeremen |
| fél patkány a bal tenyeremen |
| az élesztő mennyországba jut |
| ott sorakoznak a nedves élesztő-válykok |
| ott sorakoznak a levegőben |
| és elmegyek tapsolni a kamrába |
| holnap elmegyek tapsolni a kamrába |
| véresre tapsolom a tenyeremet |
| holnap véresre tapsolom a tenyeremet |
| olyan erősen tapsolok hogy lerepülnek az ujjaim |
| szűzanya meztelen a kamrában |
| holnap széttapsolom a tenyeremet |
| csak úgy merítem a vért magamból |
| holnap elmegyek a kamrába tapsolni |
| addig tapsolok amíg apa föl nem ébred |
| és azt nem hiszi hogy a patkányfogó csattant |
| a patkányfogó tapsol a kamrában |
|
| captatok körbe-körbe a hátsó udvaron |
| kaptatok már eleget mondom a libáknak |
| kaptatok már eleget mondom a disznóknak |
| inkább a falat rugdosom mezítláb |
| captatok captatok captatok |
| kaptatok már eleget mondom a marháknak |
| captatok captatok captatok |
| ha így hasra vágódok a sárban |
| mondom hogy kaptatok kaptatok |
| captatok körbe-körbe a hátsó udvaron |
| captatok captatok captatok |
|
| megvetemedett a nádtető alatt a gitár |
| ki dugta bele az irrigátort |
| most már az enyém a gitár |
| akár a sóti sógor batárjának sárhányója |
| csak az be van szegve feketével |
| a sarnyai szépen beszegte a sóti sógor sárhányóját |
| mint a temetési zsebkendőket |
| az én gitárom nincs beszegve |
| az én gitárom nincs beszegve feketével |
| loptam gittet a tatár géza bácsitól |
| a drótok még csak kerítésdrótok |
| ez még szögesdróton is kisérné nyüszítését |
| megvetemedett a nádtető alatt a gitár |
| az irrigátorból meg lehet csinálni dudát |
| a sóti sógor batárjából meg bőgőt |
|
| a palánknál ahogy átnyújtotta a passzírozót |
| anya azt mondta a pörzsölt néninek |
| atya úr isten kiáltott föl a pörzsölt néni |
| ott játszadoztam mellettük |
| szamárbőgetőmmel a klozeton |
| csak ősszel és tavasszal büdös |
| és a pörzsölt néni elejtette a passzírozót |
|
| akárha fossal kenegetne a pechán úr |
| akárha arannyal kenegetné bütykeimet |
| a fülem cimpáját meg míniummal |
| tartja azt a nagy deszkát |
| és nyomkodja rá a kukacokat |
| azt mondja holnap hozzam a gitárt |
| mondom hogy megvetemedett a nádtető alatt |
| majd kiigazítjuk a képen mondja |
| énekeljük a csepűrágó madárkát |
| mondom majd az irrigátort is hozom |
| bőgőt meg majd sóti sógor batárjából csinálok |
| a sarnyai szépen beszegte feketével |
| a sóti sógor batárjának sárhányóját |
| szépen beszegte feketével |
| egy ülés két ülés három ülés |
|
| csak az ördög verte a feleségit |
| nem a vekerdi bácsi a piros ökör láncával |
| alaposan amilyen alaposan csak ő tudja a vera nénit |
| mégis teleszaladt a jégverem |
| nem lesz az idén fagylalt |
| nem csönget a poszlaszticsár a csatornán |
| az öcsi meg kint felejtette a rézpermetezőt a diófa alatt |
| bámulta hogyan fossák fehérre a pumpe funebre kocsiját a gólyák |
|
| nekem sosem vettek vattacukrot |
| a szíjcukorral befűztem bakancsom |
| tökeim piros bélű narancsok |
| vattakabátom abból a kilőtt tankból loptam |
| kiráztam belőle az őrölt húst |
| a vattagatyámban meg még frici |
| a focikapus védte a színeinket |
| de már nem volt ott a fasírozott katona gyöngybugyellárisa |
| mint a bolhák úgy pattognak a szavaik |
|
| majd mákos mindig azt mondja |
| elástam az aszparátuszt a húszparás cserepibe |
| ásom a nagytatába a mákos kaszrojt |
| rákos mezején mindig azt mondja |
| neki a falnak az üres háncsdobozzal |
|
| vittek az orvoshoz a pomplon expresszen |
| mig kiment a mama pisilni meg kicserélni a rongyikát |
| én levágtam a szíjat az ablakról |
| a bass vagy a vass borbélynak |
| most már mindig lesz bajuszom |
| éntőlem örökre is beborulhat |
| a pomplon expresszen minden olyan puha |
| jött a kalauz és azt mondta a mamának |
| hogy kössön oda valamihez |
| éntőlem örökre is beborulhat |
| vihogtam mert nem vette észre hogy míg a mama kiment |
| pisilni meg kicserélni a rongyikát |
| én levágtam a szíjat a borbélynak |
| a bass vagy a vass borbélynak |
| vihogtam mert most már mindig lesz bajuszom |
| vihogtam a pomplon expresszen |
| mit mond kérdezte a kalauz a mamát |
| azt mondja hogy most már mindig lesz bajusza |
| kilyuggatom a nyelvedet mondta |
| de ha majd egyszer beborul kilesem a restiben |
| egyszer majd kilesem az állomás vizeldéjében |
| és én szállok majd föl a pomplon expresszre |
| és én lóbálom ki a kis rézlámpát |
| és megdrótozom szépen sorban |
| megdrótozom az utasok fütyürüjit is a puha pomplonon |
|
| egyszer én is adtam kölcsön |
| ma nem hajtom ki a libákat |
| ahogy az ángyó meg az anya |
| fölváltva verik magukat a földhöz |
|
| kétszer is megcsúsztam már a míniumoson |
| a pechán úr keveri így a rózsafa deszkán a festéket |
|
| pitymallatkor már megyek a kannákkal |
| a második fordulónál látom |
| megy a pipogya pápa az állomásra |
| battya meg kend nem láttya hogy lyukas |
| a pitypang picsájú kannája |
| a harmadik fordulónál lohol a poszlaszticsár |
| negyediknél jön úgy kormosan a kartonember |
| sosem tudni kinél hál papundekli pál |
| megy a pipogya pápa az állomásra |
| még gyerekkorában felszúrta a horgolótűt az orrába |
| flaszterral ragasztja le minden reggel a lyukat |
| és aztán megy a bicigliúton az állomásra |
| az enyémet is mindig meggyújtják a béresek |
| de az enyém olyan mint a szamártövis |
| pitymallatkor már megyek a kannákkal |
|
| oda a piros cérnásgurigát |
|
| hogy engem is az ólban kellene tartani |
| mint a vass csöre néniék nagy fejű fiát |
| pedig én fejem a teheneket és a pikszisbe is csak akkor |
| most hallok először a szenteltvizes medencébe eresztett |
| mintha egy zöld menyasszony feküdne a hátán |
| mintha egy zöld menyasszony |
| mintha egy véres vőlegény |
| harmaték jorksirje szereti a nyers húst |
| hogyan kellene becsalni hozzá az ólba beatrixet |
|
| te csak áruld a vajaskiflit a mise után |
| varjú péter meg egyszer azt mondta |
| csutakol a vajda ángyó baj van |
| hogy a ferenc józsi majdnem megvett |
| de egy bécsi gyáros gyorsabb volt |
| én vagyok bekenve fossal nem a kép |
| nem az a kép amit a ferenc józsi majdnem |
| a gyors bécsi gyáros a saxlehner meg megvett |
| engem keneget és elkészül a kép |
| itt mindenki megijedt de a saxlehner |
| meg a ferenc józsi nem ijedt meg |
| a gyáros meg a császár semmitől sem ijednek meg |
| azt mondta a pechán úr hogy úgy lehet |
| eljön a ferenc józsi verbászra |
| ha már nem jutott hozzá a kép |
| elvisz oda ahol a legjobb fánk van |
| és fölváltva verhetem a válykot és a farkamat |
| a varjú péter még mindig seggreverőcskézik |
| neked már nem illik seggreverőcskézned |
| és a varjú meg ötven és árulkodik a vajda ángyónak |
| ő még gyerekkorában beleült a bicigliküllőbe |
| csutakol a vajda ángyó baj van |
|
| üzent tele van a pöcegödre |
| azt mondja a szomszéd hentes |
| a hűzni bácsi is hozzá engedi |
| egy titkos föld alatti csatornán |
| annyi benne a patkány hogy a pösze néni pöcegödre |
| puhább mint az apatócki szűcsműhelye |
| üzent tele van a pöcegödre |
| azt mondja a szomszéd pösze néni is hozzá engedi |
| egy titkos föld alatti csatornán |
| keressem meg és tömjem be |
| annyi benne a patkány hogy a hűzni bácsi pöcegödre |
| puhább mint az apatócki szűcsműhelye |
| üzent az apatócki de már nem tudom mit |
| visszaüzentem de már fogalmam sincs hogy mit |
|
| megyek a dragaccsal korpáért |
| ha a harcsabajuszú darálós meglát |
| zabálni kezdi kínjában a korpát |
| az én fejemen írja azt hogy |
| és nem a pipogya pápa fut ki-be |
| hanem a wili fut be-ki a vulkánkofferokkal |
| és a wili fején írja azt hogy |
| a pechán úr megörökíti sapkámat |
| még pikkelyes lesz a keze |
| ha csak te nem rezelsz a rózsapalettára |
| arannyal írja fejemre hogy |
| bemíniumozza a bársonyszalagot is |
| a pipogya pápa lüktet a dragaccsal |
| beőrli vazelinos harcsabajuszát |
| beőrli végre dragacsostul a pipogya pápát |
|
| sosem kaptam még mint az újhold |
| de az élesztőt mind megettem |
| a GREIFESTEIN jégszekrényéből |
| azt mondja a gyalus eszter |
| mint egy elefántfinggal fölfújt ballon |
| közben azt sem tudom hol a fejem |
| óriás élesztővágóra dobott tán |
| az élesztő az nem vérzik sosem |
| az élesztő az a mennyországba jut |
| mint az izé és ott keleszt |
| kellesz a fenének te tökgyalus |
| azt hitték a pipogya zabálta föl |
| a gyalus eszter meg még kislány korában |
| feldugta a pisilőjébe az esernyődrótot |
| a gitár keresztben a hátamon |
| majd lakodalmakon is játszhatok |
| duuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu |
|
| amikor az ujjamat dugdostam be |
| amikor a sörösüveget dugdostam be |
| a bikát most én büntetem meg |
| lekaptam a csökit a sarlóval |
|
| miért hoznak akkor mindig zavarba |
| a másik grószpapának meg prosztatája van |
|
| zavartak a sintérhurokkal |
| és a csigák celofánba csomagolták |
| a szemükbe dobtam két marékkal |
| nem bírtam fölmászni a fekete falon |
| lehasogatták rólam a ruhát |
| vattagatyámat kivitte a huzat |
| lehasogatták rólam a húst |
| le akarták kapni a kobakomat |
| ródliztam a disznószájpadláson |
| valaki krétával számokat írt |
| lehasogatták rólam a húst |
| csak az ujjaimon tudok számolni |
| kettőt letéptek a hurokkal |
| a lábamon eggyel több van |
| kis kupacokba a világ porát |
| celofánba csomagolták a csigák |
| nem bírtam fölkapaszkodni a rácsokig |
| ám én az utolsó pillanatban |
| kisurrantam alula a patkányokkal |
|
| az udvaron sütik az ökröt |
| bekentem szarral a tükröt |
| meg annak a lánccal szaladgáló kis ürgének |
| itt van a földön a miciben |
| itt van a földön a miciben |
| a taglót majd a bedűlt kemencébe dugom |
| hogy nyaldossák a pörnyében a patkányok |
| ez a bonbon úgysem fogy el |
| ez a bonbon sosem fogy el |
| az udvaron sütik a tata katonatükrit |
| nyelheti egészben az eresz alatt |
|
| jobban szeretem ha a pechán úr |
| bebújik abba a klottgatyába |
| és azon keresztül leskelődik |
| és aztán bevonalzózza az arcomat |
| kérdeztem miért vonalzózza be pechán úr az arcomat |
| azt mondta azért hogy tudja hol a fülem |
| tényleg hová lett a fülem |
| biztosan ott van valamelyik kockában |
| a másik meg a másodikban és a harmadik |
| a harmadikban felülről számolva |
| én nem tudok egyenes vonalat húzni |
| biztosan azért hord a mama a pomplonnal az orvoshoz |
| meg biztos azért akar megörökíteni a pechán úr is |
| mit ettem hát karfiolt ettem mondtam |
| majd ülsz karfiollal a kezedben |
| majd ülök karfiollal a kezemben |
| és a pechán úr majd azt mondja wili madár |
|
| vattagatyámat lehasogatták a sintérek |
| vattagatyámat elhasználták a vérző paprikás lányok |
|
| de mama te azért csak gyere |
| fújd meg mindig a tintalevest |
| de te mama azért csak gyere |
| gyere a paplan alá a pomplonnal |
|
| a csarton féle karton félve |
| tökmagot kell árulnom a mozicsarnokban |
| reggel meg sztankovics doktor volt a pechán úrnál |
| valami szentnek nevezte a doktort |
| állandóan csak azt ismételgették hogy an fasz |
| engem meg leptek a legyek |
| ki-be szaladgáltak a számon |
| mert úgy kellett csinálnom mintha énekelnék |
| énekelnék an fasz dirr-durrban |
| a szent fekete ruhájára krétával rajzolták a csíkokat |
| mintha őt is kivonalzózta volna a pechán úr |
| kivonalzózta hogy tudja mije hol van |
| kivonalzózta hogy tudja helyén van-e mindene |
| hogy helyén van-e az esze |
| hirtelen egy fehér zsebkendőt kapott elő |
| és felém fordulva an fasz vért köpött |
| a nyelve olyan volt mint a krepp-papír ördögé |
| a szent szép kezébe vett egyet és azt mondta |
| ha fiatalabb lennék akkor így csinálnám |
| pontosan így mint ez a gumó |
| állandóan csak azt ismételgették hogy |
| engem meg leptek a legyek a vásznon |
| a szent az éjszaka a GREIFESTEIN-nél aludt |
| én vittem a szállóba manillával átkötött vulkánkofferit |
| meg az állomásra is én vittem |
| véres zsebkendőjével integetett nekem |
| vagy valakinek a hátam mögött |
| vagy annak a valakinek a háta mögött levő valakinek |
| mondtam jöjjön el a moziba |
| tökmag rica pattogatott kukorica |
| ja meg mindig azt ismételgette a szent meg a pechán úr hogy |
|
| a birkanyíró ollót vágta utánam |
| én majd a gombos végű répahányó villával |
| mintha börtönrács mögül leskelődne |
| vagy mintha az ő arcát is kivonalzózta volna |
| a pechán úr a tüzes piszkavassal |
| apának mindig sült tököt vittünk a sittre |
| azt kívánta vagy csak az volt |
| ő a lőccsel csapta agyon a testvérjit |
| anya azt mondta hogy én nyugodjak csak meg |
|
| nagy bárgyú szamár mondja mindig anyám |
| nagy neki mint a szamárnak csodálkoznak |
| a béresgyerekek ha kiveszem |
| mi a fene az hogy szamovár |
| kik bőgnek kérdi az ángyó |
|
| le van szépen terítve a ponyva |
| az volt fölöttünk a hilda lagziján |
| csak sok apró fekete flekk |
| rázzuk az epret én meg a rozika |
| nézi ahogy ez a cefrébe való caf |
| azok a nagy cicijei nekem is tetszenek |
| ha sikerül leráznom a ponyvára |
| zuhanok én is rögvest utána |
| biztosan a cifra palotában visszhangzik legjobban a |
| csak az a baj hogy ott nincs aki azt mondja |
|
| átdugta a kerítésen a lekváros piskótát |
| elkaptam a csuklóját a fogammal |
| és a résen fele lekváros piskótát |
| a másik fele lekváros piskótát |
| vasárnap mindig lekváros piskótát kaptunk |
|
| a zsilettpengéket eldugdossák |
| az aszpirinokat is mind megzabálom |
| most ezen a patkány-nyelven huzigálom a hüvelykujjam |
| még le találja vágni a fütyürüjit |
| akkora akár a marokverő bot |
| sok kárt csinálhat még vele |
| a zsilettpengéket eldugdossák |
| a zsírszódát itthagyták mégsem ittam meg |
| ha megszárad a patkány-nyelv |
| minden paprikás lány után |
|
| de mindig beszorítanak a kuckóba |
| hallom künn a sarkon patkolja a pósa deresit a kovács |
| és a patkány is érzi nem sütünk már mi többé kenyeret |
| hol a talpam hol a taglót nyalogatja |
| tán még mindig a darálóba jársz |
| kérdezte a pató tanító bácsi |
| mert lisztes a homlokom a GREIFESTEIN-mici alatt |
| a darálóba tanító bácsi a pipogya pápa jár |
| meg a kis ürge üvegszemének lisztje |
| a darálóba a pipogya pápa jár |
| addig jár amíg meg nem őrül |
|
| három napja tekercsel a sógor |
| nemsokára megszólal a rádió |
| a verejték átveri a bekecsit |
| mert a bontont is ismerni kell annak |
| aki befutó a GREIFESTEIN-nél |
|
| mennyi cuccot kell cipelnie egy angyalnak |
| én legalább néha lerakhatom a kannákat |
| meg a kiflis garabolyt is lerakhatom |
| ha legalább egyszer megkopaszthatnák a tollas cigányok |
| apa fekete lajbijában voltam a templomban |
| engem már hányszor megkopasztottak |
| őt biztos azért nem kopasztják |
| mert sosem lenne vége a kopasztásnak |
| angyaltollnak nincsen vége |
| apa lajbizsebében mindig találok valami újat |
| minden morzsát kiviszek a tiszteletes úrnak |
| kenyérbélből dohányból vagy pedig papirosból van |
| akkor elcsendesedik a cuppogás |
| ám akkorra már nincs ideje a tiszteletes úrnak rám |
| mert pontosan kilencre be kell fejeznie |
| mert kilenckor a fatelepen felsikít a cirkulár |
| és átfűrészeli a nyelveken olvadozó ostyát |
| akár a gyíké olyanok lesznek |
| kenyérbélből dohányból vagy pedig papirosból |
| cigarettapapirosból van az isten |
| még mindig nyálas a széle |
| hercegovinai dohány volt benne |
|
| dóri azt mekegi krétát egyek |
| és akkor az egyik szívem olyan lesz |
| kénkereszt lobog a klotyón |
|
| be kellene már tapasztani a ház végit |
| szedjek paripacitromot a micibe |
| de nem hullott citrom a GREIFESTEIN-micibe |
| közben a GREIFESTEIN dogja levizelte a ház sarkát |
| és dolgom végezetlenül távoztam |
|
| azért nem veszi le a kalapját |
|
|
|