g/1
felhők horkolnak az üvegtetőn
állok széttárt karokkal
sarokba fordulva
lenn szenet törnek
s libapimpós lankáson
gyertyánrudakat fűrészelnek
csöppen a mésztej
harisnyád fennakad egy réz-szőrszálon
próbálkozik a nap
androgyn nemi szerv
szép vagy gipszhegedű
g/2
hajnalra valaki apró gittgolyóbisokkal
köpdöste össze gipszotékánk udvari tanácsosát
*
majd megszáradnak lepörögnek róla az epeszín szeplők
és ismét tisztán forr önnön anyagában a nagy
én is szeretnék egy nádszálnyi rézcsövet
üvegfalnál kimaradt gittagyat
noha tudom rézfúvóssá sosem lehetek
ez az érintetlen gipszhegedű az én hangszerem
g/3
e gipszsivatagban
végre egy kis ezüstszobrocska
ó istenem te kit giacomettinek hívnak
nem szobor ez
a tegnapi gorgonzola összegyűrt papirosa
halld a gipszsivatag délibábja
halld akár az a gongóra-dal
kötés tört tagjaidra
klárisként szétpattant gerincednek
gipsztekenő
g/4
egy poros halotti maszk hányódik a padláson
előbb-utóbb belebukik egy arc
ráesik valami
összesöpörjük kidobjuk
pedig e húsos gipszajkat
a fafúvósok még soká számon tartják
huzata oly forró
egy poros halotti maszk hányódik a padláson
mely galambpadlássá lesz
a patkányok már pontosan megérezték
lépkednek a fehér létrán
g/5
nem tudtam semmit
a hegyes kréta kettétört ujjaim között
tapintottam vak gésa
az elmeszesedett kis csigák spiráljait
valaki fejemhez vágta vasalt könyvét
mit keresel éjnek idején
a pinakotékában égő hegesztőpisztollyal
koncertre szállították a gipszhegedűt
hajlong
örvénylik a mellszobor-szoba pinea-sora
g/6
egy barokk stukatúr ütötte agyon
ha tudta volna mi zuhan
kiegyensúlyozza minden bizonnyal
és fején a fehér napóleonkalpaggal
boldogan lép tova
egy nő kék kendőt terít rá
de nem várja be a hozzátartozókat
kitárja tenyerét
hullani kezdtek
hullani a semmi stukatúrjai
g/7
végigment ekéjével a gipszeszsákokon
a fekete hattyú felúszott
tollászkodik fürdik a porban
veri az ördög a feleségit
a gipszhegedű belsejében szép fekete tok van
g/8
léda a tükörben
a huzatban rezeg a rizspor
az uzsonnánál valaki azt mondta minimum
rizsevő pálcikával szúrta le
gipszhegedűhöz nem kell vonó
gipszcintányérnak se pár
minimumnadrágjaikban a tűzoltók
így is úgy is felvonulnak
g/9
nem ember nyírta e pázsitot
fémes árny
mint karácsonyfa-dísz a kisgyerek kezében
magától roppant össze a középre helyezett hegedű
lebben
gót betűt ír
a kátrányba mártott szárny
szebben harapj
még szebben
ahogy most harapsz
olyan lesz az új fogsor
bulldog oroszlán
harapjon helyettem édesem a sakál
lebbenj kátrányba mártott szárny
szebben
még szebben
ahogy most harapsz
ahogy most harapsz olyan lesz a világ
g/10
vakablakok a szimmetria kedvéért
gipszes lisztet zabált patkányok
gipszpatkányokat zabált macskák frízei
állok levett kalpaggal
tudniillik hic et nunc
én adom a szerenádot
én adom
én adom a nagyot
beleszakadok
g/11
mészdarabokkal dobálták a szénégetőket
de ők csak mosolyogtak
ha majd feléjük merészkednek a mészégetők
puha dalokat írnak a hátukra
olyanokat amelyeket már messziről hallani fog minden hegedű
g/12
hol már a dokk
a márványpárkány
a teniszpázsiton fehér dog
gipsz hó liszt
árnya fekete dög
boldog voltál ott
boldog
bolyhos labdával szádban itt
a cserépporon fekete dog
korom szén grafit
árnya fehér dög
hol már a dokk
a márványpárkány
melyről az utolsó dolgoktól
abrosznyi zsebkendőinkkel búcsúztunk
g/13
végső ideje már kabátot találni
ehhez az óriás gipszgombhoz
vagy végig kellene járni a világot
portalanított pinakotékáit
s megkeresni a szobrot
melynek dagadó mellkasáról lepattant
megkeresni bár a szobor másolatát
mióta készenlétben gipsztű gipszcérna
mióta köröz a gurigából szerkesztett gipszmagánjáró
végső ideje már kabátot találni
ehhez az óriás gipszgombhoz
meztelenségünk elföldelhetetlen
g/14
erősen havazik a földről az égre
legszebb nyarunk
előbb kátrányba aztán tollba
g/15
csöpp állatkáknak edény
az ébengipsz-álltartó
végképp kiteszem a szőrödet
gipszrózsafa-vonó
szél
és jégcsap
húrelmeszesedés
g
esik a hű
hó semmiért
december hőember
vadember camembert
g/16
amikor a nyakát simogattad
valóban nyakat simogattál
ősállat csontvázának fehér másolatát
nem fojthattad meg bár hörgött
úgy törted össze meniszkuszos térdeden
mint bukott zenész piros hangszerét
g/17
csapkodja
csapkodja a szelet
jasper johns gipszzászlaja
g/18
hallod a gyantarög zuhogását
vagy a lovak rugdossák az istállófalat
úszik át a fülön a tű
bár mondtam hamvas hangszerrel
ne szeretkezz fekete öltönyben
hallod úszik
úszik át a tű fokán
g/19
az abszolút gyűrött fekete krombikabát
ott lebeg a gipszgilgames mögött
már-már rágombolódik
de sosem tudni mondja
tán az ős hős éppen gonorrhoeás
ott lebeg
érezni a dadaista vasaló hideg szögeit
g/20
köt
megköt
sajgó szívvel bár
rég elkötöttem én már a sajkám
az óceán végtelen halotti maszkján
micsoda orr
agyonköt
holdbéli halotti torodon
mint pecsételt amfora
megkövesedett illata
az űr lila clitorisa
ferkelt
angyalok cimbalmoznak
tenyérbemászó szép freskópofák
g/21
kenegeti a karfiolt
(vazelinnal)
miért kenegeted te a karfiolt
gipszkarfiolt termelek
a stoppolófa nem megy
mérges gombák között a törpék
kenegeti a gipszkarfiolt
agytekéket termelek
a karfiolgondolat jégkorongként nem megy
pedig hányszor bedobtam
a cseh-orosz meccsen
[
Digitális Irodalmi Akadémia
]