Változatok gipszre
„A gipszöntő, akinek boltja előtt nap mint nap elmegyek, két maszkot akasztott ki az ajtaja elé. A vízbe fúlt ifjúét, akinek arcát a hullakamrában öntötték, mert szép volt, mosolygott, igen, mert olyan hamiskásan mosolygott, mint aki mindent tud. És ez alá az Ő bölcs arcát akasztotta. A tűnődés e szorosra húzott kemény csomóját. A folyvást kitörni kész zenének e könyörtelen ön-sűrítését. Annak arcát, akinek Isten elzárta füleit, hogy csak a saját csengését hallja, semmi mást.”
Rilke
„Nemrégiben egy vidéki szalonban láttam egy szomorú polgári remekművet, egy gipszangyalt, aki egy könyv fölött a karjára hajoltan méláz, a gipszkönyvébe a polgári művész egy verset karmolt bele, és ez a vers az, hogy: ,az én aratásom egy marék virág’. Nem tudtam meghatottság nélkül nézni a gipszangyalt.”
Kosztolányi
„Sohasem gyúrom meg gipszből, amit akarok. Mindjárt az anyagot dolgozom meg (mint Rodin). A gipsz énbennem van, belül kell elkészülnöm vele.”
Brâncuşi
felhők horkolnak az üvegtetőn |
gyertyánrudakat fűrészelnek |
harisnyád fennakad egy réz-szőrszálon |
|
hajnalra valaki apró gittgolyóbisokkal |
köpdöste össze gipszotékánk udvari tanácsosát*
|
majd megszáradnak lepörögnek róla az epeszín szeplők |
és ismét tisztán forr önnön anyagában a nagy |
én is szeretnék egy nádszálnyi rézcsövet |
üvegfalnál kimaradt gittagyat |
noha tudom rézfúvóssá sosem lehetek |
ez az érintetlen gipszhegedű az én hangszerem |
|
végre egy kis ezüstszobrocska |
ó istenem te kit giacomettinek hívnak |
a tegnapi gorgonzola összegyűrt papirosa |
halld a gipszsivatag délibábja |
halld akár az a gongóra-dal |
klárisként szétpattant gerincednek |
|
egy poros halotti maszk hányódik a padláson |
előbb-utóbb belebukik egy arc |
a fafúvósok még soká számon tartják |
egy poros halotti maszk hányódik a padláson |
a patkányok már pontosan megérezték |
|
a hegyes kréta kettétört ujjaim között |
az elmeszesedett kis csigák spiráljait |
valaki fejemhez vágta vasalt könyvét |
a pinakotékában égő hegesztőpisztollyal |
koncertre szállították a gipszhegedűt |
örvénylik a mellszobor-szoba pinea-sora |
|
egy barokk stukatúr ütötte agyon |
kiegyensúlyozza minden bizonnyal |
és fején a fehér napóleonkalpaggal |
egy nő kék kendőt terít rá |
de nem várja be a hozzátartozókat |
hullani a semmi stukatúrjai |
|
végigment ekéjével a gipszeszsákokon |
a fekete hattyú felúszott |
tollászkodik fürdik a porban |
veri az ördög a feleségit |
a gipszhegedű belsejében szép fekete tok van |
|
a huzatban rezeg a rizspor |
az uzsonnánál valaki azt mondta minimum |
rizsevő pálcikával szúrta le |
gipszhegedűhöz nem kell vonó |
minimumnadrágjaikban a tűzoltók |
így is úgy is felvonulnak |
|
nem ember nyírta e pázsitot |
mint karácsonyfa-dísz a kisgyerek kezében |
magától roppant össze a középre helyezett hegedű |
a kátrányba mártott szárny |
harapjon helyettem édesem a sakál |
lebbenj kátrányba mártott szárny |
ahogy most harapsz olyan lesz a világ |
|
vakablakok a szimmetria kedvéért |
gipszes lisztet zabált patkányok |
gipszpatkányokat zabált macskák frízei |
|
mészdarabokkal dobálták a szénégetőket |
ha majd feléjük merészkednek a mészégetők |
puha dalokat írnak a hátukra |
olyanokat amelyeket már messziről hallani fog minden hegedű |
|
a teniszpázsiton fehér dog |
|
bolyhos labdával szádban itt |
|
melyről az utolsó dolgoktól |
abrosznyi zsebkendőinkkel búcsúztunk |
|
|
végső ideje már kabátot találni |
ehhez az óriás gipszgombhoz |
vagy végig kellene járni a világot |
portalanított pinakotékáit |
melynek dagadó mellkasáról lepattant |
megkeresni bár a szobor másolatát |
mióta készenlétben gipsztű gipszcérna |
mióta köröz a gurigából szerkesztett gipszmagánjáró |
végső ideje már kabátot találni |
ehhez az óriás gipszgombhoz |
meztelenségünk elföldelhetetlen |
|
erősen havazik a földről az égre |
előbb kátrányba aztán tollba |
|
végképp kiteszem a szőrödet |
|
|
amikor a nyakát simogattad |
valóban nyakat simogattál |
ősállat csontvázának fehér másolatát |
nem fojthattad meg bár hörgött |
úgy törted össze meniszkuszos térdeden |
mint bukott zenész piros hangszerét |
|
jasper johns gipszzászlaja |
|
hallod a gyantarög zuhogását |
vagy a lovak rugdossák az istállófalat |
bár mondtam hamvas hangszerrel |
ne szeretkezz fekete öltönyben |
|
az abszolút gyűrött fekete krombikabát |
ott lebeg a gipszgilgames mögött |
tán az ős hős éppen gonorrhoeás |
érezni a dadaista vasaló hideg szögeit |
|
rég elkötöttem én már a sajkám |
az óceán végtelen halotti maszkján |
|
tenyérbemászó szép freskópofák |
|
|
miért kenegeted te a karfiolt |
mérges gombák között a törpék |
a karfiolgondolat jégkorongként nem megy |
|
|
|