Kis kerékpár gurul
| homokjáró gumijából a levegőt |
|
Lobogtatod a fehér zászlót
| amint negyvenöt fokos szögben |
| gumikesztyűs kezedben a pelenkával |
| s a bőre alá klorofilt spriccelő |
| lobogtatod a fehér zászlót |
|
| zászlórúdvékonnyá lettünk |
|
| meddig bírja karcsú derekunk |
|
|
Meg ne feledkezz
| köss csomót taknyos zsebkendődre |
| meg ne feledkezz magadról |
|
Semmi sincs veszve
| hatvannyolc október huszonhatodikán |
| ismeretlen tettesek felgyújtották |
| mivel jómagam is tekintélyes termelője vagyok |
| valamint városi zúzdánknak |
| körülbelül egyidőben érkeztem a helyszínre |
| és kihasználnám ezt az alkalmat |
| hogy megnyugtassam a már különben is |
| meglehetősen felkorbácsolt kedélyeket |
| vagy ha már a jelszavaknál tartunk |
| továbbra is rendületlenül dobálhatjuk |
|
Kúszok utána
| s a lila pecséteket sorban |
|
Nézem az arcom
| azt a lányt ott a repülőgép utolsó ülésén |
| kis kerek tükre mögé bújva |
| ajkát festette éppen színtelen rúzzsal |
| amikor jobbról azon a felhőlyukon |
| megpillantottam azt a lyukat a földben |
| hogy a felhőlyuk s az a földbe fúrt egyforma átmérőjű |
| azt már akkor észrevettem |
| de azt hogy a lány tükre is pontosan ugyanakkora |
| azt csak most látom ahogy |
| nézem ezt a különös fúrót |
|
Az még nem a halál
| nyúzom a nyulat a teraszon |
| messze mélázok a kockaházak felett |
| amikor durran és felugrik a nyúl |
| lábunk között a sugárúttal |
| ölelkezünk a köszörült kampón |
| nyelve mocskos rózsaszirom a számban |
| a kosava homokszemekkel bombáz |
| amikor durran és felugrik |
| egy léglökéses gép bevarr |
| mint szalmát a fordított bőrbe |
|
|
Lent kecskék
| néha nagy fekete esernyőt bontok |
| ha valóban lenne esernyőm |
| vagy átdöfnék vele egy dinkatököt |
| néha nagy fekete esernyőt bontok |
| nincs kellemesebb e lebegésnél |
| lent kecskék legelik a pipacsot |
|
Az indigókockák
| a szép végtelen gumikerekű speditőrön |
| messziről zöld vízen hattyúnak vélhetnéd |
| hát domingéz vág egy nagy halat |
| nincsenek is indigókockák |
| miért is lennének indigókockák |
| ne is legyenek indigókockák |
| és a sintér is majd csak akkor jöjjön |
| ha a szép végtelen fehér ló |
| döglött lóra kezd hasonlítani |
| egy döglött ló a speditőrön |
| mert hát éppen az volt a cél |
| hogy egyszer ő is felülkerekedjen |
| messziről zöld vízen hattyúnak vélhetnéd |
| az indigókockák után meg ne búsulj |
| mert hát játszani játszhatsz velük |
| azt mesélik az utolsó pillanatban |
| püspöklilában játszott bábel is |
|
Fekete torkú
| bodzabogyót a bambuszbárban |
| üveglapokat ragasztottunk |
| a sperma bankban hol a körömkefék |
| odaláncolva mint a bibliák |
| a szút kiírtja a benzin gőze |
| a döglött hal a vakondokot megfertőzi |
| a bambuszbárban a sperma bankban |
| a firenzei stadion csigalépcsőjén |
| úgy járok mint a zsuzsi néni |
| amikor a kormot a pofájába dűtötte |
|
Koponyám Verlaine-é
| tenyérnyi rozsdapikkelyek |
| miniumos ajaknyomok összevissza |
| nincsenek ólomcsövek összevissza |
| erősebb hajszál sincs már |
| asklepiosnak egy kakassal tartozom |
| aranykönyökvédőm a nap párkányán |
|
|
Egy iskolapadra
| lábam messze kalimpál a mocsokpolitúros kalodalyukon |
| a térkép citromhomokját antracénóceánját kavarja |
| immár száz éve és én még mindig nem tudom |
| melyik a tisza jobb partja |
| melyik a tisza bal partja |
| forgok benne ártatlan örvény mi csak szalmaszálat |
| könnyű szennyet tud táncba vinni |
| forgok a szégyenpad fenntart |
| akárha forrázó teknő láncain forognék |
| ceruzám száraz ág kivirágzik a fenékbe szúrva |
| füzetem üres lapja között az iszap finom kópiapapírja |
| míg én a városka kurvájának nevét vésem a padba |
| vésem szívét nyíllal átlőve annak akivel |
| szerb szürrealista költőket olvastam 1955-ben |
| mégis valami tartást adott a pad |
| szamárpadból érkeztem pattanásos nagy fülekkel |
| de nem a jobb oldalról hol törpülő póznasorokat |
| de nem a bal oldalról hol növekvő póznasorokat rajzoltak |
| a perspektíva fogalmával ismerkedő gyerekek |
| a szamárpad hátul volt középen az izzadó dobkályhánál |
| szamárpadból érkeztem a szégyenpadba |
| mely mégis valami tartást kölcsönzött nékem |
| hiszen mihelyt felszabadíthattam végtagjaimat |
| (a hanyattlöki volt a kedvenc kocsmánk) |
| tarkómat a földhöz ütögetve ritmikusan |
| pedig hát én majd hasra szeretnék fordulni |
| nagy szégyenemben koporsómban |
| mely szintén elnagyolt össze-vissza firkált |
| a nap mint óriáslencse néz |
| majd átszúr a vékony fűzölddel varrt földtakarón |
| semmihez szögezve marhanyelv-tekercsem immár mindörökre |
|
Íróasztalomra
|
természetesen a rolós feketére |
| melyet azon a ben shahn-rajzon láthatsz |
| cowboy és chaplin-filmekben |
| ha nem csak az első síkra ügyelsz |
| ahogy a nagy öklözések-lődözések közepette |
| könyökvédőmet hegyesszögben törve körmölök |
| láthatsz chaplin baszkódásai mögött is |
| ahogy a sárga istráng-alátétel éppen |
| a grúzon véres géz-t bütykölöm |
| már függetlenül a gipsz-szériától |
| noha még mindig g-dúrban és fekete-fehéren |
| és láthatsz ahogy a gödöllői yamborin
|
|
karomban a sáros gödölyével valamint |
| a film végefelé a diszkoszként berepülő
|
| grieg-lemez leüti a komódon lángoló grogot |
| soroknál diadalittasan felüvöltök |
| majd jelzem a rendezőnek megyek a gyerekért |
| nem jöhet egyedül a temetőn át |
| szóval erre a fekete íróasztalra |
| amelyet még poor nagybácsitól örököltünk |
| nem volt neki lába (a pesti m-néni férjének sem |
| volt de ő mindig ott volt a puskás-meccseken) |
| a fiókok tele üzleti levelezésével |
| (a zágrábi jugo-american-nek dolgozott) |
| ami természetesen szintén beépül munkásságomba |
| mert bélyeggyűjteményem lila egzotikuma |
| kevés ambiciózus intarziáimhoz |
A FÁTUM AVAGY A FANTOMFÉNYKÉP-hez
| melyet magunk között csak fatima-ként emlegetek |
|
bartóki megszállottságú mamusz ütöget tűjével |
| kopog egy melegen melodikus műről álmodozó hangszer |
|
kopog mint egy kis végállomás szikratávírója |
|
kopog csöpp szeplős tojáson |
| a gipsz kiűzetett angyaláról van szó |
| annak fantomrajzát szögezi fekete íróasztalomra |
| hol kis zöld golyóbisokban kérődzöm |
| a harmatos fanszőrt hajnalonta |
| mint aki jól végezte dolgát |
| s csak az maradt neki még hátra |
| hogy kiszedje a lexikonból ben shahn |
| bár sem ben sem bem nincs benne |
| csak bem apó a hófehér szabadsághős |
| a hófehér törpe székelyvarrásos fantomfényképe |
| törökország után ugyan hol lelik |
| hogy az én rolós fekete íróasztalom |
| titkos fiókjainak egyikében rejtőzik |
| vagy tényleg nem szú perceg |
| hanem petőfi agg generálisa készül |
| famentes írólapjaim között |
|
|
Vitéz nagyanyám
| ott voltunk igazán együtt |
| földet mentünk nézni kompon bánátba |
| kinek a földjét ki is örökölte |
| kukorica vagy muhar volt benne |
| vizelni nem mentünk félre az ég alatt |
| ott voltunk igazán együtt |
| elővette kötényéből a kenyeret |
| ott voltunk igazán együtt |
| az a nagy asszony sosem méredzkedett |
| mint verseny előtt a paripát |
| becsavarta-e fehérrel bokáját |
| össze ne üssék a cél előtt |
| mit üzletünk raktárunk kivetett |
| külön rakta a selyempapirost |
| arannyal írta rajta jaffa
|
| külön a sima a hullámos kartont |
| rongypokrócnak a színes gilisztát |
| nagy kerek kosarakban száradó tarhonyát |
| buddhaként üldögélt sámliján |
| s van lesz pontosan ahogy kérte |
| morzsolta a fekete kukoricát |
| visszafelé már a tiszát se láttuk |
| s a transzformátorra szegezett |
| fiam azt mondta nagyanyám |
| gondoltam nem varratom meg fekete ruhám |
| zentán a galambpiacon még krizantémot vettünk |
| akár a papirosba csomagolt máj |
| egy szőke pók szaladgált ajkán |
| majd mindig így le-föl szaladgál |
| apám a temetőcsősszel tárgyalt |
| sírhelyet vásárolt magának anyámnak |
| ott voltunk igazán együtt |
| ott vagyunk igazán együtt |
| ott leszünk igazán együtt |
|
Félálomban
|
| „Úgy vagyon, holtakká tészen, és hogy élünk, |
| csak egy kis szuszogás hiteti el vélünk.” |
|
Csokonai Vitéz Mihály: Az álom |
|
| értük nyúlkálnék parazsalló füzekbe |
| mint amerikai regényekben |
| gyapotszedéskor a niggerek |
| a vatták avas szalonnán tollasodnak |
| a bagolyvatta speciális bűzét érzem |
| könyveket támasztva puha hátammal |
| s e meleg üres délutánban |
| vattába bugyolált szárnycsonkokkal |
| a szembeni politúros szekrény |
| bakelit vállfájára repülni |
| nappászma a pantalló helyén |
| holtszénszín vállfán tollasodva |
| hintázom az üres napban avasodva |
| a vázaként használt sósavas ballon |
| mi csöpp nigger-motorjai az álom |
| a kijárat nélküli templomban |
| mi rettent motorjai az álom |
| hurrá kiáltok én is némán |
| sárkányaival bajlódva bénán |
| mák-gomba-vöröshagyma-feje |
| lunacsarszkij legkedvesebb ékszerünknek nevezte |
| mely goethe szerint az erős nyers német |
| kívül-orosz-belül-német templomok |
| a titkon parazsalló füzekbe |
| kisbagoly vagyok én mégis |
| zöld sárga vesszőcskék kosara |
| kékzománcos lábasfedője alatt |
| az énekesmadarak is milyen kicsik |
| szalmacsontokon fagylalthúsocskák |
| csöpp gyűrött seggecskéjük |
| mint a hangjuk írja hamvas |
| akárha citromot nyalnának |
| a ketyegő türkizszeplős tojás |
| mint láthatatlan selyemszálon |
| ha villám rubintkardja sújt |
| fekete szipkákból szerelt vázak |
| tájfestésre használt vadászszékén |
| mely abszolút szabálytalan |
| pantallóm égő cipzárja sikongat |
|
Nullás liszt
| szétszóródott a kristálycukor |
| régi hangszerek hallgathatnak el így örökre |
| összekoccintva 70 tojásunkat a jégoltáron |
| a fiókban 18 kést 10 kanalat 9 villát 2 tortalapátot |
| én is félek: szerelmes versek írása közben mindig fél a költő |
| mint libanyakat a nagy kerülőt |
| ha valaki 8 évig nézett bennünket egy repülőgépből |
| láthatja egymás felé trappoló |
| szűzanyameztelen talpnyomainkat a nullás lisztben |
| de még mindig elvéthetjük egymást |
| akár földrengéskor a malomban azok a kopasz egérkék |
| a kelleténél egy árnyalattal jobban hallottam |
| a hűtőszekrény elnémulását |
| majd leszárad lassan óriás füled |
| új gyártmányú csöpp füled neked már sohasem lesz |
| tengeri kagylók zenéjére táncolsz |
| ahogy már annyiszor áttáncoltál árnyadon |
| a gyerekek elmentek a nagyszülőkhöz |
| korunk egyetlen zsurnalistája akit szerettem |
| kávé mellett reggelente olvastam |
| avignoni kisasszonyok avignoni kisasszonyok |
| egykor óriási városokban szerettem volna élni |
| hol fantomkristályokká kapaszkodnak össze az emberek |
| klorofil és por által tisztára mosott |
| csak a hús nem tudja tisztára mosni már magát soha |
| kihúztam a telefont mint martin du gard |
| hasonlatos az áldozási ostyához |
| mellyel zöld lelkünkbe vágtak monogramot |
| őrület mondják majd nevető- vagy sírógörcstől fulladozva |
| végtagjaik között forgatva a csillogó lapocskát 1000 év múlva |
| 0,65 dinár 40 gramm szódabikarbóna |
| egyetlen kék röggé lesz a levegő |
| rózsaszín tokjában már a vér is |
| a gyerekek szobájában alszunk |
| mind a kettő maga a csavarral járó komikum |
| a meselemezek elrongyolódtak |
| elrongyolódtak a meselemezek |
| a gyerekek is ezt mondogatják éneklik: kucuba-kucuba-kucuba |
| a kis vágódeszka sárga virága |
| a mackó annyira elpiszkolódott |
| kóc kóc által tisztára mosva |
| egykor volt ventillátorunk |
| az újvidéki áruházban 6 dinár egy fekete habbal |
| éjfél után majd beömlik a vízszag |
| hogy kilökje a fekete futóárokból a tűt |
| a topolyai oszlopok földbe vert hattyúfalloszok |
| petőfi zágrábban betéve tudta már lear bolondját |
| 33 éves koromban kezdtem el bélyeget gyűjteni |
| venyige- csont- elefántcsont-fekete |
| szilvásbarna barnásviola őzbarna borsózöld |
| in memoriam-blokk celofán feldolgozásban |
| borvörös téglabarna kanárisárga |
| felborult az egyensúly dísznövényeink birodalmában |
| őszig most már megleszek hálóing nélkül |
| mondogatom mig éjszaka matatok utánad |
| sőt ha az emberélet útjának felén |
| abba a nagy sötétlő erdőbe is pizsama nélkül érsz |
| 2,70 dinár 1 kilogramm félbarna kenyér |
| szalicilt már nem árulnak felénk |
| kipukkadnak a levegőre ragasztott tapétacsíkok |
| mi tartja mégis e nehéz aranyrámákat |
| aranyrámákban e 100 kilogrammos figurákat |
| fehér cipőben festették őket a kiskonyhában |
| még nem nyúltak ki kávémért |
| könyvemért melyben az áll |
| beethoven dallamaiból szavak hajolnak ki |
| pistának postázva németh széchenyije |
| a beton valahol mégis itt van |
| nem bírom felemelni a radírt |
| összecsomózott vörös hajszálak |
| betonhangyák függővasútja |
| egyedül asztaliteniszezem |
| mind nagyobb a labda a számban |
| piramis épül tán tapétadobozkákból |
| milyen messze már a párnaháborúk |
| a lisztezett sózott toll fehér éjszakái |
| bár csak mikroszkopikus méretekben |
| ismét felporzik a küzdő felek körül a talaj |
| a küzdelem azzal dől el hogy egy jól irányzott szúrással |
| a hasoldali idegdúcok valamelyikébe jut a méreg |
| mi tizedeli egy család tompakéskészletét az ötödik emeleten |
| például megfigyelni hogyan liftezik fel egy kanál |
| egy villa hányszor csenget |
| evőeszközök hullanak majd szegény csontjainkra |
| valentinóéknál láttam egy csokor rizsevő pálcikát |
| zsilettkristályok fúródnak agyvelőm mennyezetébe |
| talpam is már akár az agyam |
| némely csigák is telis-tele kristálycsillárocskákkal |
| ott is hol a padló a mennyezet |
| oh miért vagyunk mi újabban kérdezte goethe |
| miért nem raksz már évek óta virágot a fekete vázába |
| egy óriás kék sátorban kaptuk |
| a varsói gettólázadás évfordulóján |
| látta már a gettót mein lieber malaparte |
| korunk egyetlen zsurnalistája akit szerettem |
| a meselemezek elrongyolódtak |
| elrongyolódtak a meselemezek |
| megérkezett görögországból |
| ruhája alatt még meztelen |
| holnap már lesz hús kívül is |
| lombfűrésszel kutattál utána a szarvakban |
| hogy combtőben átdöfhessenek |
| a párkányra helyezett kocsonyát lesed |
| már-már ismét boldogan remeg |
| ámbátor báthory erzsébetről ír bataille |
| be kell üvegeztetni képeim |
| este ha lefekszel nem tudsz nélküle |
| ki tudod tapogatni magadban |
| ha kell még bent megfordítod |
| nem fogod persze megtartani |
| ellenkező irányba indulsz |
| a párkányra helyezett kocsonyát lesed |
| már-már ismét boldogan remeg |
| emlékszel akár ifjúkorunkban |
| kétfelől fúrtuk a levegőt |
| s mint szindbád a csontból a velőt |
| a köldökzsinórt sosem metszed el |
| csupa nyálkás zsinór vagy |
| akár lila éjben az űrutas |
| tarkódon is nyálkás díszkötés van |
| nincs jogod mondod magadnak a jó |
| nincs az ilyen az olyan vershez |
| nincs a csendélethez csinnadrattához |
| én bóka lászló költeményeit szeretem |
| Zárt formák gőgje: új Horatius. |
| de Berzsenyinek kemény erkölcsei, – |
| „Hervadó színnel rogyok a halálnak…” |
| így fordította Szapphót Kölcsey. |
| felfelé fordított tenyérrel alszom |
| ki szakította ki a zacskót |
| ki hasította fel a zsákokat |
| földbe vert hattyúfalloszok |
| elrongyolódott meselemezek |
| nem lehet elzárni a csapot |
| egy lógerincet néztünk a partról |
| még nem hullott szét az óriási kláris |
| bulldózer simítja a homokot |
| körbe-körbe állandó fortissimóban |
| holnap érkeznek a gyerekek |
| befőttesüvegekben fehér egeret |
| zörögnek már a szemetesek |
| emeleten nem tarthatsz sok klisét |
| sült galamb szájában sült galamb |
| a labdarózsa gömb alakú virágzatában minden virág meddő |
| a lemezhibából kellene kiindulnunk liszt ferenc |
|
|