| a kanyarban mint egy harmonika pattogó gyöngyházgombokkal |
| szemben bolgár kertészek a paradicsommal |
| és valahonnan egy tök (naponta) |
| késő napszemüveget vásárolnom |
| az első légy már cuppogva átgázolt |
| térképemen eredetileg sem volt bejelölve |
| hogy itt és itt mint szétvetett lábú olajfúrók megállni |
|
| az út fésűből szedett gubanca |
|
| jégkockákat cserélnek fekete-fehér fogai között a gyorsaságban: mint egy szál kolbász a mennyekből |
| milyen nevetséges a sonka |
| milyen nevetséges a kenyér (zokogva naponta) |
| a jégmorzsán áttetszik virágos szuszpenzorja |
| CHOPIN címmel már írtak róla |
| mások is szöktek jég között |
| hajnali táj zöld üvegpapirosán elkoptattam fenekem |
|
| iktasd ki közülünk bár a távolságot |
| mint ahogy én is négy lábra ereszkedem (naponta) |
| a szőrös zongorához: sámli |
| mint ahogy az aeroplánt is a képre festették |
| mint ahogy én haraplak kenyérben felejtett kötél |
| iktasd ki szabadítsd közülünk azt |
| sárga aeroplán zúg a kép felett |
| (én nem létezem akár az isten) |
| sárga aeroplán szórja a férgeket |
| virágos szuszpenzorom gyengéd ujjakkal húzza az örvény |
| csak így tudja körüljárni magát |
| csak így tud formájáról ítélni az ember |
| előnyeiről miket hátrányainak |
| hátrányairól miket előnyeinek tud |
| a közép partrafektetett szennyredőnyében kapirgálva |
| végül is felmutatni az üres szivartokot |
| MOZART címmel már írtunk róla |
| – mozart török schubert magyar indulót írt |
| köpj a húgyos városágyúba (naponta zokogva) |
| fejem fölé helyezted szónoki emelvényedet: abcúg! |
| már ismerem visszeres lemezeiteket |
| konyháitok ágyaitok nyikorgó bűzét |
| hát kussolj fölülem ágyútorkú fülemülém |
| meguntam feneked-fenekem tükrét |
| mint ahogy én is elkussoltam magam fölül |
| MENDELSSOHN címmel már írtak rólam |
| mint ahogy én is hitvány sárga szárnyaimról |
| harántvonásnak látszva: tízes a cél. |
| mint ahogy én is: tízesacél. |
| mert én is rendeltem egyszer acéllemezkékből fűzőt |
| mint ahogy én is egyenlő hosszúságú phallosaimra ereszkedtem: sámli. |
| és összetört a bélésbevarrt tükör |
| mert innen rühfog kaszál minket |
| szánk echója csöppen vissza |
| puha golyókon korcsolyázunk a láthatárig |
| túlról a láthatárig innen |
| eres hólyagunkkal labdáz a víz |
| szép idők bolgár kertészek miegymás |
| és egy tök járnak felétek |
| nyári műsoraitoknak (habár felületesebben hallgatják) |
| sokkal nagyobb számú közönsége van mint a télinek |
| szól a nagy rádió: éljen! |
| árnyaink sünállásán: le velük! |
| téli műsoraitoknak (habár felületesen hallgatják) |
| sokkal nagyobb számú közönsége van mint a nyárinak |
| döntsetek nádszálat közénk |
| hogy egymásnak ugorhassunk mint a két kis kecske |
| kik tudják pontosan tudják súlyukat |
| szép idők járhattak felénk |
| az ajtó elé rakott kovászosuborka éppen megért |
| a kerek halakat is nekem engedték át |
| nem győzöm mint evezőitek a felkelő napot körbe-körbe |
| hullámoknak ugráltam virágos szuszpenzorban |
| GRIEG címmel is írtak rólam |
| – az emberek itt soká élnek de korán megvakulnak: grogik. |
| még a tengeren kezdtem hímezni zászlómat |
| zöld asztalról ugráltam hullámoknak |
| kormos lábassal jelöltem csalánzsákon a bukó napot |
| istenem mitől véres a tűd |
| üzemanyag nélkül hordó falán motorbiciklis |
| mitől véres a kezem könyékig |
| én csak tetveket roppintgattam sarkammal roppintgattam |
| istenem mitől vagyok véres nyakig |
| istenem miért úszol vérben te is |
| lerágtam a sonkáról a hálót |
| lerágtam a kenyeret a kötélről |
| ismerem én már a csomó geográfiáját |
| ismerem én a kemény mag boldogságát |
| csíra viaszdárdáját tudom szívemben |
| nemsokára lerohadok ismét |
| nemsokára zöldülök kékülök |
| mikor amputálja már hinta lánca ágamat: hintázik az öreglány. |
| ritmusa akárha söpröget a kielégülésé |
| puha mosolya hullámzik mindenen |
| idiotikusan billeg az alumíniumbögre |
| lejtőnkön billegünk mi is |
| milyen lejtő az én lejtőm |
| tökgyalum miért meredekebb |
| visszarepülnél a köröző hűtőkocsik közé |
| virágos szuszpenzorban a jégmorzsára a zenészek közé |
| a férgek közé miket te púderoztál a magasból |
| eredetileg sem volt bejelölve semmi sem: rézsút! |
| gyönyörködtök a tuskó fekete görcsében |
| mikor készül el a felhőkarcoló betlehem |
| mert szamarak meleg leheletében ismét én leszek |
| BARTÓK címmel még nem írtunk róla |
| jó lenni nekem üres teknőc-páncél |
| jó lenni ragadozók gyomrában |
| érdes zúzájában kavicsok között őrölt ürülékké |
| megtaníttatták velem az ürülék geográfiáját |
| majd látsz egy sárga rózsát töviseiben |
| és a nagy sün begurul a középső lyukba |
|
| ki vesz ma albumot ha templomát eladja |
| kezében véres ökörsípcsonttal |
| címszalagírással is sokan foglalkoznak |
|
| így haltunk mi meg: az emberi életek csirkepörében. |
| gyapjúharisnyába fullasztottuk |
| nem fejeztük be gondolatainkat |
| OLIMPYA-gépemről hiányzik |
| kezemről a mutató- a hüvelyk- a középső a gyűrűs- és a kisujj |
| az ABC-hegek még nem testi hibák: arcismeret. |
| ami érdekes homályba marad: nyársmotolla. |
| egy kis ló visszapillantójában |
| megolvadunk lecsöpögünk a napon |
| mert a szerencse kedvez avagy ellenünk van |
| ajánllak az ifjú olvasónak |
| pirosszoknyás kisministráns tartja az üres misekönyvet |
| – a tisza ó a tisza stagnál |
| tiszta pénz: ajakizmok görcse. |
| ismerem én a csomó geográfiáját |
| majd láttok egy sárga rózsát töviseiben |
| majd láttok sok sárga rózsát |
| a sárga rózsát töviseiben (zokogva naponta) |
| FESTŐK címmel írtunk írunk írnánk |
| nem írtunk nem írunk nem írnánk |
| a kancsóban zománclapocskák pattognak |
| zengő csontlapocskákon a mezőt |
| helyemet szőrtumor vérzi törli |
|
| a levegő: – – – – – – – – – – – – – – |
| a víz: – – – – – – – – – – – – – – – – |
| a kenyér: – – – – – – – – – – – – – – |
|
|
|