Elsőnek
Mert ha netalán nem tudnátok |
Én hasogattam szét elsőnek |
Pörge kis vizes bárdommal |
|
Fogvájó
„Nincs az egész városban” |
Nem tudja hogy ezzel végképp |
utolsó fegyverünk is elvétetett. |
|
Ceruzával írt vers
Ma (dátum) ennyi meg ennyi órakor |
Ha eléd csúsztatom e versféleséget |
Azért mégiscsak bolond nagy dolognak |
És még egyszerűbb is lehetne |
|
X-szel jelölném azt a pontot |
Amelynek ezt a bolond nagy dolgot |
Kellene kiváltania barátom |
|
|
Sirálymellcsont
B. Sz. Gy., a grafikus emlékének
Az EXCELSIOR terasza alatt |
Narancsosládákat építettem |
Amikor a sirályból kiesett mellcsontja |
Kikerülte a csőrt a karmokat |
És mint a régi szentképeken |
A részletesen megrajzolt lélek
|
Megállt egy pillanatra a sziget fölött |
|
Képeslap
a révkapitányság sarkánál |
|
Csendélet
ahogy fel akarok kelni az asztaltól, |
hogy kalapom véve a városba menjek, |
derekamba nyilall valami, |
visszaejt, mint egy dobra, a székre. |
Faragott, rossz régi szék. |
Mi az, kérdezi az asszony. |
három hideg hajában főtt krumplit |
ügyesen félretolva úgy teszek, |
mintha az újságpapiros szélére jegyezgetnék. |
Verset akarok éppen írni, mondom, |
verset erről a három hideg krumpliról |
itt a repedt márványlapon. |
|
isiasztikus ideggyulladás. |
|
|
Eső
A szakadékok most megtelnek |
|
De pisztráng nem ólálkodik |
És bakelitcsülkű vadak sem |
Ugranak ilyenkor át elvékonyodva |
Fejükön kés formájú gyümölcsök nőttek |
|
A szakadékok most megtelnek |
|
|
Arckép forradással
Hogy gyilkossági, öngyilkossági kísérlet |
nyoma-e ez a tíz centiméternyi forradás |
itt a nyakadon, mellékes, |
és az is, hogy nekem mi közöm hozzá, |
inkább csak azt említeném, hogy valami |
megnyugtató komolyságot kölcsönöz |
A varrás kis lyukaiba belerakódik a por, |
amikor több mint valószínű |
tűvel piszkálgatom az öltés helyeit, |
figyelmesen, mintha még csak most varrnám össze, |
mintha mindig nyitva szeretném tartani. |
|
Körénk is kört rajzoltak a vízen
Azon a kis szigeten szerettünk volna élni |
Egyszóval messze az emberektől |
Már ahogy az lenni szokott |
|
Ő rajzolni tanította volna a gyerekeket |
Mivel már volt is némi adottságuk |
Szabályos köröket tudtak rajzolni maguk köré a vízen |
|
Én meg hosszú évekig vártam volna |
Sókristálypagodákkal dobhártyámon |
Orromban a szamáristállók bűzével |
|
Ám a gyerekek körénk is kört rajzoltak a vízen |
|
|
Golfpályát nyírtam
Babakocsira emlékeztető masinámmal |
Míg az elvtársak egymás hátán |
Ásítozva próbálgatták új botjaikat |
|
Ügyesen kerülgettem a fagyos gyantájú |
|
Lent már vízre ütötték a napot |
|
És hála istennek egyáltalán |
|
Angyalt nyírhat így a fenti fodrász |
|
|
Gyümölcsszállítmányok az éjszakában
Mintha felszaladt volna a lázam izzadok |
Lerázom számba teszem a kis lázmérőt |
És kiállok így meztelen a balkonra |
|
Hatalmas sötét teherautók |
Sátruk elöl-hátul felcsavarva |
|
Az intenzív gyümölcsillat ébreszthetett fel |
Ma talán végre valami jeges húsú |
Amiben mint egy prizmában |
Átrendeződik hiányos fogsorunk |
|
És mellette a rádión cédulát hagyok |
|
„Reggel én megyek piacra” |
|
|
Doreen 2
azért írom neked ezt a verset |
mert úgysem tudod elolvasni |
mert különben sem érdekelnek |
(a Braque-ot is csak azért törölgeted |
mit is jelenthetnének neked |
buja trópusi virággal bélelt lány |
még az első fázisból való |
mégis néha nagyon megörülsz |
(ezért említem újabban a versben is |
a neved) amikor megmutatom |
meg úgylehet versem üressé vájt |
legtöbbször kihullanak a kezedből |
és a nagy csörrenésre fölébrednek |
a szomszédok mert a modern házakban papírvékonyak a falak |
megörülsz amikor megmutatom |
az újságokat (pedig ha tudnád |
milyen nyavalyás újságok ezek) |
mert tudod hogy majd pénzt kapunk |
annál többet minél hosszabbak |
annál többet minél hosszabbak |
annál többet minél hosszabbak |
(ez a versem nyolcvanöt soros) |
múltkorjában amikor azt a |
kétszázötven soros verset |
hogy hosszan írhassam versem |
én szeretném ha többször is |
igaz különben sincs sose kedvem |
186 centiméteremnek kicsi |
hajótöröttként akarok hánykolódni |
rajta és lassan alásüllyedni |
úgy hogy észre se vegyem mikor |
minden versbe bele akarok fulladni |
bele akarok fulladni minden versbe. |
|
|