Metka

Pesten az ernst múzeumban a nagy hőségben
jó a zölderes fekete márvány hűse láttam
egy metka krešovec-képet
az alpok-adria kiállításon:
minimális (semmis) eszközökkel
egy lány a tengerben
akárha beckett hőse (winnie) ifjúkorában
šalamun (művészettörténeti diplomadolgozata
stupicával foglalkozik) ódát írt
metka krešovecnek
ahogyan imre a huszár címmel
könyvet szentelt oravecznek amikor
a magyar kritika (weörest persze kivéve)
még nem tudott mit kezdeni vele
azon tűnődtem hogyan is tudnám érzékeltetni
metka eljárását
a rajz nulla fokán (adami etcetera)
egy kislány aki előző életében már megjárta mind
a modern művészetek kalandjait
egy kislány hozza faszíneseit
hozza mintha mi sem történt volna
nincs kizárva maga az isten is egy ilyen doboz
faszínessel látott hozzá a világ teremtéséhez
emlékszem nekem is volt egy doboz faszínesem
nagy arapapagájjal a fedelén
a palicsi zoo irodájában is van egy nagy arapapagáj
de ez különösmód nem tűr a testén tollat
az utolsó pihéig lekopasztja magáról
éppen csak a fazékba kellene dobni
és különösmód még mindig
egy az egyben ama faszínes-reklám
és beszélni is tud
azt mondja: szép.
meg azt hogy: finom.
az embernek minden alkalommal
kedve lenne kifesteni
kifesteni ahogyan az a kislány
festi maga körül az adriát
jóllehet a szlovénoknak
noha van tengerpartjuk
immár nincs felségvizük
úgy kell festeniük maguknak:
faszínessel felségvizet
Reggel felkelek és megnézem a falut
írja claude lévy-strauss a szomorú trópusokban:
az ajtóban szánalmas madarakba botlok: házi ararákba, amelye-
ket az indiánok megszelídítenek, ott tartanak a faluban; rendszere-
sen megkopasztják őket, és már nem tudnak repülni, nyársra való
tyúkhoz hasonlítanak… A tetőkön nagy komolyan más ararák ül-
nek, amelyek már visszaszerezték az ékességüket; olyanok, mint
piros és kék címerképek.
a fia
mármint a világszép palicsi zoo igazgatójának
a fia
úgy halt meg hogy felrobbant zágrábi fürdőszobájában
a bojler
namármost hogy rekapituláljam versem:
minden bizonnyal azért érinthetett meg annyira metka
krešovec kis képe ott az ernst múzeumban
mert az én helyzetem is sokban hasonló:
egy semmis száraz tó közepén kell tengert festenem
magam köré
jóllehet nem csak arám kopasz
faszínesem azúr belét is kinyomták
(ki mint egykoron a cikláment)
kieresztették a szó szoros értelmében
mint disznóvágáskor.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]