A vers lám

A vers lám –
lám még ezt is tudja
lám még ezt is
mikor kell az ideológiák általános
az általános konkrét csőtörésekor
egy pillanatra (vagy örökre
mindegy kinek mi köze hozzá)
kialudnia
hagynia hogy a szar
(jobb- avagy balbélsár
s annak fonálférgekkel font fonadéka)
szépen levonuljon
lám még ezt is
jóllehet azt hitték ezt nem
és lám a vers még ezt is
még ezt is tudja
(valamiféle láma lapulhat mögötte
ha még ezt is)
sőt elalélása előtti pillanatban
nekem (ex privát) ilyenkor a legszebb
a vers
ilyenkor a legszebb
az elalélás előtti pillanatban
(amikor a lelke tulajdonképpen már alszik is)
még azt is hogy (fogszabályzót viselő) csipkerózsikaként
a nyájas (avagy magános ordas mindegy)
olvasó orrába harapjon
vagy csupán csak annyit mondjon
(a fogszabályzó finom pengéinek köszönve
kissé pöszén) hogy:  kuss.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]