(34)

Tagadhatatlan: egy kicsit mosolygok (az egészen; itt, ezen az egészen). Ilyesmi volt titkos célkitűzésem? az a gyerek ily ügyben titkolózott? Mert el nem mondtam volna „azt a dolgot” – senkinek? Hát ez így nem igaz mégsem; legfeljebb azt latolgattam: a szégyen – mert ott szégyen volt ez is! – ki bolondot nem üt meg (s nem ütődik vissza róla rám sem). Egy tábor… a felsőpetényi… (kavarom a dolgokat: Öttevényi…? nem, az más!) …ott leltem bizalmasomra. De már nem vagyunk barátok azóta. „EJ, MAJD ELTARTANAK A KISMEDVÉIM!”