(0)

Így – ha lenne ily kör! – mit mondanál el? Vagy épp némítana e nagyon-, e még-nem-már-nem-teljes-alkalom? Azt mondanád: „Én élet és halál előnyeit – zárba kulcs, kulcsra zár! – élvezni – s: itt! – egyszerre akarom”? te magad lennél az örök-talon, s a zilált lap, mely kézről-kézre jár? Hogy: „Kettő közül mindig csak az egyik…!”? Hogy: „Vége már, ha mondható; ha kezdik; ha akárminek bármije lehet…” És így tovább… Vagy javíttatásokra adnád magad így is? el- s visszarontva mind, ami több nálad s kevés neked?!