(47)
Valamit még a végelszámolásról. |
(Már ha bármiről azt mondhatni: „vég-”, |
ha mondhatni; s nem inkább kezdetét |
jelenti… bárminek; s csak így palástol.) |
|
Idézek itt: valamiből. (Mi másból?) |
„Ki-ki örökké felborulni kész |
(mindenkor így s erre kész) életét |
csak úgy egyensúlyozhatja, ha tákol |
|
– s folytassuk e nyomon: tákol magából! – |
magának (utánaszámolhatatlan |
s ellenőrizhetetlen!) statikát, |
|
mely »tartalmaz« mindent – s már az alapban! – |
léte megválthatatlan halmazából, |
s vonalai mind: megoldáshibák.” |
|
|
|