(41)

Én is mennyi baromságot csináltam. Mennyi disznóságot is. S hogy: „Ki nem?” Ilyesmivel nem védekezhetem épp most, mikor „eláztatásra szánom” magam. S nem mondom: „bánom”, vagy: „nem bánom”. Józanul csináltam! vagy részegen! magam voltam! mások voltak velem! – Mégis, kérem, ki-ki most megbocsásson. Elsősorban az ismeretlenek: hogy: „hála, akit nem ismerhetek” (eggyel kevesebbek a hűtlenek!); s aztán: a régiek. S hogy magam „helyre tegyem” magam itt: „Ok e vers röhejre…!” – Bár végkielégítésünk lehetne.