(29)
A pályához
Ne is mondd, külön, „minden ide köt”; |
hiszen neked ez úgy van mindig-egyben, |
ha érezheted: egyben lehetetlen, |
és bújkálhatsz az értelmek között. |
|
Mintha a „spílerek” szintje fölött |
vagy alatt (gyönyörködsz a rossz rímekben! |
[ez „í”-ről majd a Záró -ben!]) |
futkározna egy annyi-se-kölyök, |
|
s ahogy verik egymást alattomos mód, |
lesvén, „háttal kapják-e épp a bírót”, |
a meccs-lázban égő játékosok, |
|
te – vagy helyettesed: „valami medve” –, |
tehát: te, szemernyit se tülekedve, |
kis furcsa érzéseik okozod. |
|
|
|