(7)

Úgy elfelejtem a részleteket; egy viccet nem tudnék jól elmesélni. Például van egy ilyen „éhezési” – prágai – alaptréfa. Nem szeret (ez a lényeg; s – mért!? – csak a lényeget!) az adott illető semmin sem élni, vagyis: nem szeret meg; s nem is reméli, hogy rész-táplálékot még megszeret. De hogy közben mi történik? amíg? (mert addig – s ő maga! – ezt-azt körít a kicsontozott szuper-micsodához!) Erre nem emlékszem, nem is tudom jól elmondani, bár van alkalom – ez s most! – Csak máris várom, hátha mást hoz.