Az ég megverte, a rohadt málnásban
boka felettig szotyogott, |
miket talpam szemezgetett. |
|
Szégyelltem aztán magamat? |
Vigasz volt, ami rotyoga- |
tott – pirított máj, hagymarost? |
Túl voltam rajta hamarost; |
az ég megverte, a szegény |
|
Hogy így teszek, mit várhatok? |
egy Más Rendszeré, nem enyém, |
bár ott vagyok mindkét felén, |
csak úgy jobban az egyiken, |
bár együtt gyűrnénk le – velem; |
|
és akkor is csak szégyellem, |
|
(Egy ballábas Szabó Lőrincnek) |
|
|