Weöres Sándor
Felvezetés egy leszámoláshoz, 1–14-ig
| „Emlékeimet csak magam lakom, |
| egy házban, mely nincs már – mentségem ez. |
| Más mondja helyettem, ha vége lesz, |
| nekem ily kín minden pillanatom, |
|
| míg folytatódik, míg van. Mondanom |
| nincs mit, mert semmit, amit érdemes |
| lenne közölni, meg nem érthet ez, |
| meg nem az, módját is lejáratom |
|
| annak, ami legalább elketyeg, |
| míg le nem jár. Közlés: ez lenne csak |
| érdem-dolgom, hát nincs érdemileg |
|
| semmi kapcsolat. Ehhez kapcsolódni: |
| túl van azon, ami új s mi ósdi, |
| csak Nélküled vagyok. Helyem, megadd.” |
|
|
|