Ír honában, vagy Skóciában

Ír honában az ír krapeknak,   vagy skót honában bármi skótnak, kiveszek egy kriptát magamnak,   házat egy tovaházalónak. Kijárok a lóversenyekre,   fontom ezrével elveszítem, maradjon kellő gyógyszerekre,   ne kelljen keresnem a szívem, szívem keresni kés hegyével,   mikor azt már úgysem találnám, elvesztettem Szpéró halálán,   húsz madárral hullt szerteszéjjel. Mint egy kés hegye, annyi se,   amennyi szívem van; ha érdek, megjátszás csak efféle mélyek   jószívű természetese. Megyek majd lefelé az úton,   és közben egyre a magasba, nem kell magam sehol kifújnom,   mim lesz: mim nem lesz: hátrahagyja. Mim nem lesz, az lesz, nem amim lesz.   Nem lesz, min – nem lesz, ki – segíthetsz. Szurkolj sötéten még e szívhez.   Halálán anyám mondta: „Le vagy szarva”.