Rögtön jövök
Mi mindig-mindig búsultunk, |
A nagy szekrényben kuksoltunk. |
De ha ti nem unatkoztatok |
És mindig ránk gondoltatok – |
(Még többet is, mint néha itt, |
Mert nem zavartak az emberek!), |
Csak menjetek, míg kedvetek |
(Haza épp ezért: siessetek!) |
Megjönni akár rögtön lehet – |
|
|