The heart of the matter
Engedd meg nekik, hogy elhagyjanak, |
kiket nekem elhagynom nem szabad. |
Követetlen kell, hogy kövesselek: |
ne hagyd, hogy eldobáljam |
kis tárgyaim: tedd, hogy csak úgy |
egyszerre ne legyenek nálam. |
|
ami marad, az – egyetlen legyen, |
s így már kicsit Te légy. Egy rohanás, mely |
annyira nem enyém, hogy megelőzhet, |
bevár, felfog és megállit magába – |
|
Akkor majd minden, ami eddig |
alkalmam volt – a föld – megüt. |
De már annyira mindenütt, hogy |
az már nem lesz a föld sem. |
|
|
|