Bevezető^*

Szeretettel köszönöm az üdvözlő szavakat Radu Boureanu úrnak és Tompa László barátomnak egyaránt. Viszonzásul, tisztes személyükön keresztül, tisztelettel üdvözlöm a román írókat és a Romániában élő magyar írótársaimat.

Önöket pedig, akik a mai estén jelenlétükkel engem is megtiszteltek, s önökön keresztül a Romániában élő magyarságot, a testvéri együttérzés legmelegebb érzésével köszöntöm.

Forma szerint vendége vagyok az országnak, de mivel az Igaz Szó szerkesztősége alkalmat adott nekem arra, hogy tizenkét év óta először Erdélyben nyilvánosan szólhassak, novellám felolvasása előtt szeretnék is néhány lelki szót mondani.

Mindenekelőtt családi szóval közölni szeretném, hogy az elmúlt évtized alatt mindig éber gondom volt arra, hogy hűséges maradjak. Emberi elmémhez és magyar szívemhez egyaránt. Voltak esztendők, amikor valóban a magyar irodalom Mikes Kelemenje voltam. Annyi különbséggel mégis, hogy az én fejedelmem nem egy új Rákóczi volt, hanem a lelkiismeret, melyet az emberi gondolkodás, Erdély nemes hagyományai és a mai idők vajúdó eszményei tápláltak. Ezekben az ünnepi percekben ez a lelkiismeret két gondolat számára keresi a szót.

Egyik gondolat bennem is a becsületes barátságé, melyet a jobb jövendő érdekében a román népnek és a magyar népnek, nemcsak formailag, hanem lényegileg is kötnie kell. Az erdélyi magyarságnak nagy szerepe lehet ebben. Mind a két országnak érdeke, hogy szerepének betöltése céljából figyelmesen ápolja és erősítse tehát Erdélyben a magyarságot.

A másik gondolatom az itteni magyarok demokratikus egységén szeretne megpihenni: az országos törekvések egységén, amely az együttélés egyre jobb formáit keresi; s eme törekvések homlokán ragyogjon fel az irodalom egysége.

Adja Isten, hogy így legyen!

 

 

A hivatkozás helye

Bevezető. Tamási Áronnak a tiszteletére rendezett marosvásárhelyi, 1956. október 11-i ünnepségen elmondott beszéde. Közölve: Alföld 1974. dec. 25. évf. 12. sz. 41–42. és Jégtörő gondolatok II. kötet (317–318).

Az Igaz Szó szerkesztősége által szervezett esten a Romániai Írók Szövetségének vezetősége nevében Radu Boureanu bukaresti költő, az erdélyi magyar írók nevében Tompa László köszöntötte Tamásit, aki ez alkalommal a Harmat és vér című – az előző napon írt – novelláját olvasta fel.