Világító porszemek Erdélyben^*

Megnyugodott Bajtárs! Az ember, aki az örök barátság legnagyobb szavával most Bajtársnak szólít Téged, testben megrendülve, de soha nem érzett lelki erőben áll Előtted. Ha csupán barátod volnék, aki a jó baráthoz utoljára szól hallható szóval, akkor esetten és reménytelenül, sós ködben tévelygő szemmel nézném ezt az erdélyi rögöt, amely szellemed ledőlt házát eltakarja. De nem egy szál gyarló magyar férfiú áll Előtted, hanem harminchat erdélyi magyar író együttes szelleme, s e szellem mögött egy nép s e nép alatt egy föld, amelyen nekünk sorsszerűen élnünk és halnunk kell.

Akiket valaha temettünk, Te azok közül a legtisztábban mutattad meg, hogy ezen a földön miképpen kell élnünk és meghalnunk. Alulról jöttél, mint a tiszta forrás vagy az éltető növény. Nem voltál délszaki virága Erdélynek, mert nem díszítetted ezt a földet, hanem gazdagítottad. Zord éghajlat alatt és elűző folytonos keleti szélben Te itt megkapaszkodtál, mint a hegyi fa messzelátó sziklán. A gyökereid győzhetetlenül erősek voltak, s ismerték e földnek rejtőző titkait, amint e föld is ismert Téged és kegyetlenül szeretett.

Bajtárs! Te most annyi emberi harc és annyi magyar munka után fiatalon elnyugodtál. Értettünk Téged emberi harcaidban és magyar munkádban egyaránt. A lélek hallja sűrített mondataidat, melyekben utoljára és végérvényesen közlöd velünk az Igéket, melyeket apostoli életed alatt lassan és konokul érleltél lelki táplálékká. Tudjuk, valljuk és hisszük, hogyha a Te igéddel táplálkozunk, emberségünkben és magyar mivoltunkban örök életünk lesz. A lélek hallja sűrített mondataidat, és én, mint egy közösség engedelmes követe, nyíltan és őszintén tolmácsolom Igéidet erről a helyről:

„Az isteni Gondviselés, bizonyára nem céltalanul, úgy rendelte, hogy itt, Erdélyben legyetek világító porszemek. Kicsi nép fiai vagytok, nagy veszélyben. De a lélek ereje győzhetetlenebb, mint a nagy test hatalma. Ma Erdély vajúdva és fájdalmas tévedések közepette éli életét. Viharban vagytok, magyarok! De higgyetek és az eszmény képében munkálkodjatok, mert a tévedések mögött ott áll és vár a tiszta homlok, aminthogy ott áll a hangos jelszavak mögött a maga néma és megértő háromságában a nép.”

Bajtárs! Tolmácsoltam Igéidet, és kérlek: segíts tiszta szellemeddel minket, hogy itt, Erdélyben magyar apostoli hivatásunkat nagyobb tévedések nélkül mi is bétölthessük.